Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-23 / 25. szám
1929. junius 23-án. illIWlK ti BIKH 3-ik oldal. megye a legteljesebb bizalommal néz működése elé. Erősítse nagytiszteletü Esperes Ur a hitet, terjessze a vallásosságot, kormányozza igazságosan, ha kell a legteljesebb eréllyel egyházmegyéjét, őrködjék egyházunk autonómiája felett, harcoljon és védje meg egyházunk törvényben birtositott jogait, ápolja és ápoltassa a nemzeti érzést. Ehhez a felemelő, áldást hozó és termékeny munkához kívánok én sok szerencsét Nagy- tiszteletüségednek, hogy híven teljesíthesse kötelességét református egyházával és magyar hazájával szemben. Az uj esperes székfoglaló beszédében különösen azt hangsúlyozta, hogy Krisztus ki rálysága lelki ország, melynek épi- tése, a lelkeknek megragadása és megtartása bízatott Isten által a vezetőkre. Nehéz örökséget vett át, de bízik az Istenben, aki az erőt adja, számit a vezetőségre, elsősorban egyházmegyei gondnok elnöktársának hathatós segítő támogatására, valamint az egyházmegyei tanács- birói kar önzetlen, lelkes együttműködésére és a lelkésztársaknak, a tanítóknak fáradhatatlan munkásságára az ur szőllőjében, a vezetés, a bíráskodás, az igehirdetés, bel- misszió és nevelés terén. A kálvin- izmus a magyarság fellegvára, ezt hirdessük, ezt érezzük és ezzel a hittel tegyük eggyé egyházunk érdekeit a haza érdekével, Az esperesi székfoglaló elhangzása után az egyházmegye lelkészi tanácsbirái részéről Kincses István mátészalkai református lelkész üdvözölte az uj esperest, kiterjeszkedvén beszédében arra, hogy a háború és a forradalmak lelki, szellemi, ermák és vígjátékok, rengeteg elbeszélés, apró tanulmány, majd újságcikkek is, mert a névtelen hirlapiró idővel, mint publicista is diadalmas erejével ragyogva érvényesül. A húsz esztendő ettől kezdve munka, alkotás, örökös tevékenység s Móricz Zsig- mond páratlan gazdagsággal juttatja el alkotásait a közönség számára. Irómüvészete hamarosan áttöri a nyelv korlátáit: idegen nyelvekre fordítják elbeszéléseit és egész sereg regénye jelenik meg németül is. Mint mindenkinek, aki alkot és küzd, neki is vannak harcai és küzdelmei, de tiszta művészete mindjobban diadalmaskodik kritikával, politikai ítélettel és más irodalmi hajlamosságokkal szemben is. 1926-ban megindul összes müveinek kiadása, teljes munkáinak sorozata s ekkor, amidőn alkotásainak teljessége bontakozik ki a közönség előtt, az egyetemi ifjúság rendez ünnepséget számára. Öröm ez az Írónak, az elismerés és a hódolat: enyhülés a gyászban, amelyet érez, hiszen 1925-ben életének hü társát veszíti el. Külföldi útra megy, majd hazatér és életének uj derűje fakad, amikor 1926. nyarán feleségül veszi Si- monyi Máriát, a kiváló drámai színésznőt, akivel a színpad, a drámai forma meghódítására indul. A regényíró nagy sikereit csakhamar követik a hóditó színpadi diadalok is : a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül", amelyet leányfalusi nyaralójában ir egy kis regényéből, a legdiadalmasabb színpadi siker, nagy regénye, az „Uri-muri" lenyűgöző erejével példátlan hatást tesz a közönségre és Móricz Zsigmond alkotóerejét mindezek a sikerek csak növelik és uj alkotásokra késztetik. Ötven esztendős, ötven könyv van mögötte és ez az ötven kötet nemcsak a magyar irodalomnak, de a világirodalomnak is sok drága kincset adott. Ötven esztendejéből egy percet sem tett el magának: egy világot alkotott minden magyarok és minden idők magyarsága számára. Balassa József. kölcsi és anyagi rombolása után súlyos feladat háramlóit az egyházra : Újjáépíteni a romokat, siettetni a sebek begyógyulását elsősorban lelki téren, az igehirdetés varázserejével, a belmissziói tevékenység fellendítésével Krisztusi türelemét, szelídséget és szeretetet ajánl az uj egyházmegyei elnöknek, akinek a maga és társai odaadó támogatását ígéri. A tanácsbirói kar világi tajai részéről Szepessy Károly dr. kifejezésre juttatta, hogy bár a tanácsbirói kar hivatáskörébe tisztán közigazgatási és fegyelmi ügyek tartoznak, amelyeknek elintézése pa- regrafusok szerint történik azért itt is szükség van szerető lélekre és megértő együttműködésre, amit mindnyájuk nevében meg is igér és kér. Az egyházmegye lelkészei nevében Boross Mihály vitkai lelkész mondott még Ezékiel próféta könyvéből vett idézettel kezdődő üdvözlő beszédet, melynek során az együttműködés, a kölcsönös jóakarat és megértés mellett a hit belső lelki világának egyház- megyeszerte belmissziói tevékenység utján való kiépítésének és teljessé tételének szükségét hangoztatta. A tanítói kar részéről üdvövözlő beszédet mondott Gaál F. gebei igazgató tanitó, aki a lelkészi és tanítói hivatás szoros kapcsaira mutatva a tanítói kar buzgó, engedelmes, törvénytisztelő és hitvallása magaslatán álló támogatását ígérte. Az üdvözlő beszédek és az esperes köszönő szavainak elhangzása után a közgyűlés Péchy László egyházmegyei gondnok zárószavaival és a „Dicséret dicsősség... “ eléneklé- sével véget ért. * A beiktató közgyűlést déli egy órakor a vármegyei nagyvendéglő dísztermében bankett követte. Az első pohárköszöntőt Péchy László főispán, egyházmegyei gondnok tartotta, amelyben méltatta a távozó esperes érdemeit az egyházmegyei adminisztráció, a köz- igazgatás és bíráskodás terén s azt a reményét fejezte ki a fehér asztalnál is, hogy az uj esperesben megértő lélekre, kiváló munkatársra talál. ^ohárköszöntőket mondtak még Baltazár Dezső püspökre, a távozó és az uj esperesre, az uj esperes nejére Berey József nagyecsedi, Nagy Imre, Gönczy József, Szigethy Gyula, Ujlaky Béla és az egyházmegye segédlelkészei nevében Be- rényi Dániel helybeli segédlelkész. B. D. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék Általános Tanitó-Egyesületének megalakítása. Junius hó 15-én egyesitett vármegyénk tanítóságát alakuló közgyűlésre hívta össze dr. Fejess Kálmán kir. tanfelügyelő. A közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye területén eddig két általános tanítóegyesület működött. Az egyik a Szatmár vm., a másik Bereg vm. Általános Tanítóegyesület. Az egységes irányítás és munka megosztás elve tette szükségessé, hogy a két egyesület feloszoljon és egyesítve újra alakuljon. — Előzőleg mindkét egyesület külön rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen felsőbb hatósági rendeletre kimondták az egyesület feloszlatását. Majd a székház épületében közös gyűlésre gyűltek össze, amelyet Fejess Kálmán dr., kir. tanfelügyelő nyitott meg és a korelnöki tisztségre felkérte Gacsályi László vásárosnamé- nyi igazgató-tanítót. Korelnök ismertette a rendkívüli közgyűlés összehívásának szükségességét és felhívta a tanítóságot, hogy alakítsák meg Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Általános Tanitó Egyesületét. Maksa Ferenc igazgató felolvasta a 12 tagú jelölő bizottság egyhangú javaslatát a tisztségek betöltésére vonatkozólag. Az egyesület örökös tiszteletbeli elnökeivé megválasztották Gacsályi László és Kiss Árpád volt elnököket, uj elnökké pedig Papp Ignác nagyecsedi áll. igazgatót. Alelnökök lettek: Alacs Dániel barabási ref. ig. tanitó, Biró Dezső vitkai róm. kath. ig. tanitó és Fodor Jenő fehérgyarmati ig. tanítók. A főtitkári tisztségre Gáli János vásárosnaményi áll. isk. igazgatót választották meg. Titkárok: Aranyi Kálmán és Soltész János, Pénztáros: Bertók Béla. Könyvtáros: Borbás János. Ellenőrök: Kozák Elek, Károlyi János és Darvas János. A 32 tagú választmány tagjai a következők lettek A mátészalkai járásból: Tóthné, Tóth Teréz, Szabó Péter, Tóth Béla, Dűli László, Lenkey Endre, Horváth Jenő, Aranyosi Ágoston, Maksa Ferenc, csengeri járásból: Nuszer Lajos, Losonczy József, Barta Ferenc, Vig József, Matolcsi Antal, Gáli István, Bálint Béla, Vilmos István. Beregből: Szász Jenő, Bakcsy György, Brodi Mihály, Poócs Sándor, Bronch Gyula, Meleg Andor, Bertók László, Szabó Ferenc. Fehér- gyarmati járásból: Duchnovszky Károly, Károlyi Gáspár, Nyéki Imre, Tölgyessy Lajos, Szilvássy Sándor, Hajdú Gusztáv, Sárközi Lajos és Mócsy József. Gépszíjak gyári lerakata fizetési feltételekkel SCHWARCZ ADOLF borkereskedőnél Fehérgyarmaton és Schwartz Dezső borkereskedőnél Mátészalkán. Bőr- és varrószijak, lószerszámok állandóan kaphatók.
