Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-02 / 22. szám

Mátészalka, 1929. junius 2. Ara 20 fillér. IX. évfolyam 22. szám. <-w etemi Kör-•eoreoen ESlElEK ■ —éf.Koriesi’jm ‘Puli ii kai, tars ad a lm i e's közgazdasägi hetilar Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. S. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54.003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij : Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Konkoly Thege Kálmán a tarpai kerületnek valószínűleg1 egyhangúan megválasztott képviselője lesz. Szombaton délután 2 órakor hirdette ki a választási biztos a beadott ajánlatok eredményét. Konkoly Thege Kálmánnak 1877, dr. Linner Jenőnek 317, dr. Kutkafalvy Miklósnak 251 és vitéz Zsilinszky Endrének 152 érvényes ajánlata van. A tarpai kerület országgyűlési képviselői mandátumáért, mint az lapunkból ismeretes, élénk és vál­tozatos küzdelem indult. Jelentet­tük már, hogy ebben a küzdelem­ben számos jelölt erőfeszítése pró­bálkozik a siker elérésén, ámde kétségtelen, hogy a választóközönség hatal­mas többsége az egységespárt hivatalos jelöltje, Konkoly Thege Kálmán ny, huszár­ezredes mellett foglal állást. A választási harcban a szükséges ajánlások megszerzéséért a jelöltek mindent elkövettek. Az ajánlásokat 30-án délután 1 óráig kellett be­nyújtani. A beadott ajánlások elbí­rálásával és felülvizsgálásával szom­baton délután 2 órára végzett a Dr. Baróthy Zoltán táblabiró, vá­lasztási biztos és Horváth István hetei földbirtokos, választási elnök vezetésével működő bizottság. Ennek eredménye szerint egyedül a Konkoly Thege Kálmán ajánlását fogadták el 1S77 érvényes ajánlással. Dr. Linner Jenő 317, Dr. Kutkafalvy Miklós 251, vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre 152 érvényes ajánlást kapott. A jelölés elfogadásához 322 aláírás szükséges. A visszautasított és hiányzó ajánlá­sok pótlására 36 órai haladékot adott a választási elnök. A pótlá­sokat vasárnap éjjel 2 óráig lehet benyújtani. Kutkafalvy Miklósnak 71, Zsilinszky Endrének 170 és Linner Jenőnek 5 aláírást kell pó­tolni. Linner hír szerint visszalép, látva a küzdelem sikertelenségét, a többiek pedig nem tudják pótolni a hiányzó aláírásokat sem és ezért valószínűen Konkoly-Thege Kálmán egyhangúan megválasztott képvise­lője lesz a tarpai kerületnek. A választási küzdelem a legko- rektebb módon folyt kezdettől fogva. Mindegyik jelölt élénk agitációs tevékenységet fejtett ki. Az egysé­gespárti hivatalos jelölt támogatására a múlt vasárnap Rubinek István egységespárti alel- nök vezetésével Gáspárdy Elemér, Szabó Zoltán, Szepesy Géza, Du- kai Takács Géza és Kiss István képviselők voltak Tarpán, ahol népgyülés volt. Az ugyanakkor ér­kező főispánt és a képviselőket nagy néptömeg élén dr. Darányi Mihály ref. lelkész üdvözölte. Dél­előtt Csarodán és Tákoson délután Tarpán volt népgyülés, amelyen Konkoly Thege Kálmán mondotta el programmbeszédét. Felszólaltak az egységespárti képviselők is. Dél­ben Seeberg Arthur községi fő­jegyző vendégei voltak a képvise­lők, akiket a lakosság lelkesen ün­nepelt. Az iparkamarai tagválasztások elő­készítése vármegyénkben. A „Szatmár és Bereg" jelentette már, hogy a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter elrendelte a kamara ujjáalakitását. Utasította a törvény- hatóságokat a Központi Bizottság megalakítására, a kamarát pedig a kamarai kerületben lakó iparosok és kereskedők névjegyzékének el­készítésére. A törvényhatóságok a Központi Bizottságokat az alábbi módon választották meg: Szatmár, Ugocsa és Bereg köz­igazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék : Elnök: Dr. Boér Endre vármegyei főjegyző. Iparos tagok: Doby Antal ipartestületi elnök, Len­gyel Péter ipartestületi alelnök, Tóth Bálint. Kereskedő tagok: Erdélyi Bertalan, Földes Jenő, Gyene Zsig- mond. A miniszteri leirat értelmében a Központi Bizottság az alkerületek székhelyein egy-egy albizottságot köteles alakítani, melynek elnöke szintén hatósági tisztviselő, tagjai pedig az illető székhelyen lakó két iparos és két kereskedő. A köz­ponti bizottság , az albizottságokat a következőképen alakította meg: Mátészalkai választási al- kerület: (Idetartoznak a mátészalkai, csen- geri és fehérgyarmati járások). El­nök : Dr. Fogarassy György szolga- biró. Iparos tagok: Dr. Fábián Sándor a „Szatmár és Bereg" Nyom­dai és Lapkiadó r.-t. igazgatója és Varga Ferenc építőmester. Keres­kedő tagok: Schreiber Menyhért, Szigeti Ármin kereskedők. Vásárosnaményi választási alkerület: (Idetartozik a vásárosnaményi járás). Elnök: Dr. Horváth Dezső szolga- biró. Iparos tagok: Szilvássy Károly ipartestületi elnök, Koncz József asztalos iparosok. Kereskedő tagok: Kozma György, Friedlender Lajos kereskedők. * Az albizottságok a választói név­jegyzéket felülvizsgálják és a szoká­sos módon való kihirdetés mellett a községházánál legalább 8 napi időre kiteszik. E határidő lejárta után még 8 napig jogában áll bár­kinek a névjegyzékre nézve irás- belileg kifogást tenni és az azok­ban felvett egy vagy több választó­nak törlését vagy fel nem vettnek a jegyzékbe való felvételét kérel­mezni. Ilyen felszólamlások vármegyénk­ben az alispánhoz intézendők, aki a felszólamlások felett végérvénye­sen dönt. Az 1868: VI. t.-c. 8. §-ának d) pontja értelmében a részvénytársa­ságok, szövetkezetek, vagyis a jogi személyek választási jogukat igaz­gatóik, vagy más megbízottaik által gyakorolhatják. Magyar gondolái. Mátészalka, 1929. junius í. Csodálatos magyar gondolat volt — mondotta a főváros polgármes­tere az ezredéves emlékmű és a hősök köve felavatása alkalmával, hogy a dicsőség emléke mellé a gyász emlékét is elhelyezték, a di­csőséget és a gyászt egybefoglalták. Magyar gondolat lehetett, mert egyetlen nemzetnek gyásza sem magasztosul fel olyan dicsőséggé, mint a magyaré. Magyar gondolat volt az is, mi­kor Horthy Miklós kormányzó az emlékmű megkoszorúzásakor szem­befordulva az emlékkővel, tisztel­gett és azután zugó éljenzés köz­ben a következőket mondotta: — Árpád apánk, aki őseink élén ezt az országot elfoglaltad és te névtelen hős, ki becsülettel és lel­kesedéssel tudtál meghalni a ha­záért : tudom, mi a kötelességem! Bethlen István gróf, miniszterel­nök avató beszédében is magyar gondolat zendült meg: — Nem ünnepelünk és nem is siratunk. Ünnepet nem ülhetünk addig, amig számot nem adhatunk mi élők az őseinktől örökölt hazá­ról, melyért az elesettek életüket áldozták. De nem is siratunk, mert nem az a hivatásunk, hogy a régi hazát sirassuk, hanem az, hogy régi fényében újból életre keltsük. A millenniumi emlék nem zárköve az ezerév történelmi fejlődésének, ha­nem az önállóságáért, függetlensé­géért, nemzeti élete teljességéért, nemzeti kultúrájáért helytállni min­dig kész, egy uj ezredévet élni akaró becsületes és büszke nemzet életszimbóluma, mely a nemzet ar- ravalóságát és nagyrahivatottságát hirdeti. De kifejezésre jutott ez alkalom­mal még más magyar gondolat is,, melyek a miniszterelnök az ország határain messze túl hangzó szóval hirdetett és amelyben tiltakozott a trianoni bírák szörnyű igazságtalan­sága ellen, akiknek szava ránkszabta a borzalmas békét és megcsonkí­totta ezeréves hazánkat. Igazságta­lannak találták ezek a bírák, mon­dotta a miniszterelnök, azt, amit nem emberi igazság, hanem a ter­mészet alkotott, amiért milliók dol­goztak, verejtékeztek és vérüket óvVakadf e9észséf! ne használjon pocsolya-jeget!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom