Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-26 / 21. szám
2-ik oldal. StAVMáKÉS1IIIC 1929, május 26-án, Mert sikerrel végződött üzleteink 14 napos olcsó r 03 g* 'll'l 11 1 Női kabátok 22 pengőtől, kiárusítása és hogy raktárainkat tovább apasszuk SSS&ílCí'l ISSZ^alS'ltOlLOlJSC* Sérti öltönyök 25 pengőtől Kizárólag ptokSsdig! XEPETS TESTVÉREK Mátészalka és Kisvárda. Halálos sierancsétlenség Fehér- svarmalsn. Borzalmas robbanás egy gépjavító műhelyben. A fehérgyarmati országos vásár napján, május 14-én délelőtt 11 óra tájban, halálos szerencsétlenség történt a fehérgyarmati Mészáros Gyula-féle szerelő és gépjavító műhelyben. A műhelyben Mészáros Gyula tanulójával és inasával egy kiürült vastartályt forrasztott, amelyben előzőleg 96 fokos szesz volt. A vastartály csapját ki kellett volna venni a forrasztás előtt, hogy az autogén forrasztás okozta hő miatt -fejlődő gázok az egyébként légmentes hordóból eltávozhassanak, azonban ez nem történt meg. Hegesztés alatt a fejlődő gázok a tartányt felrobbantották s a tartány fölé hajló Mészáros Gyulán halálos sebet ej tettek. Arcán, fején, nyakán és karján oly súlyosan sebesült meg, hogy sérüléseibe rövidesen bele is halt. A tartány mellett Mészárosnak segédkező tanuló arcán szenvedett súlyos égést, az inasnak semmi baja nem történt. A műhelyben tartózkodott ugyanakkor Barak Ernő a Futura ga- csályi megbízottja, aki szintén sértetlen maradt. A tartánytól 2 lépésre álló autónak még csak ablakai sem törtek be, mert a robbanás iránya nem befelé a műhelybe, hanem kifelé a szabadba volt. Az egy cm. vastag tartányfedél a robbanás folytán a műhely ajtajának felső küszöbén 2 cm. mély lyukat vágva repült a levegőbe s az udvarra esett vissza behorpadva és meghajolva. A tanuló arcát a robbanást kisérő láng égette össze. Az udvaron tartózkodott Isaák Elemér nagyszekeresi gazdaságának gépésze, ki arcán szenvedett könyebb sérüléseket. Mészáros egy hang nélkül bukott fel a műhely ajtajában, halántékából ceruza vastagságú sugárban lövelt ki a vér, száján, nyakán, szive tájékán, karján vérzett erősen s a szerencsétlenség után rövidesen beállott a haláltusa. Az abban a házban lakó Mészáros felesége a robbanás hangjára kirohanva, ott találta urát vérben feküdve, a műhely ajtajában, szétroncsolt arccal. A szerencsétlen asszony őrjöngő fájdalmában majdnem ájultan esett ura holttestére. Percek múlva már százakra menő tömeggel telt meg az udvar, tűzoltók, csendőrök jelentek meg s az elősiető orvos már nem tudta Mészárost megmenteni az életnek. A végzetes szerencsétlenség még könyen súlyosabbá válhatott volna, ha az oxigéntartány, mely a hordó mellett állott, felrobbant volna, mert a műhelyben még benzinnel töltött autó is állott s könyen gyuló olaj, úgyhogy több áldozata is lett volna a robbanásnak. Rövidesen megtartotta Újhelyi István szolgabiró a helyszíni vizsgálatot, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség. Kihallgatták jegyzőkönyvileg Grünfeld ecetgyárost, aki a hordót javítás végett küldte a műhelybe s az egyik megmenekült szemtanút Barak Ernőt. Az Orszáps Tölti Tisztképzö Tanítani vezetői és tiallgatúí Mátészalkán. Nevezetes napja marad ez a mai vasárnap a mátészalkai önkéntes tűzoltóságnak. Az ország néhány nagyobb városának, Szeged, Győr, Pécs, Debrecennek meglátogatása után Mátészalkára érkezik az Országos Tűzoltó Tisztképző Tanfolyam 27 főnyi hallgatósága Mari- novich Jenő h. államtitkár, Roncsik Jenő debreceni tűzoltó főparancsnok és a tanfolyam számos elő-: adójának vezetésével. Nagy kitüntetés ez a látogatás a Mátészalkai Önkéntes Tűzoltó Testületre, amely gondosan elő is készült erre a látogatásra. A vendégek reggel fél 9 órakor érkeznek s a községi elöljáróság fogadja őket. Délelőtt a helybeli tűzoltó-csapat bemutató gyakorlatokat tart s erre a testület a megyeszékhely közönségét a különféle hivatalok és testületek utján meghivta. Délben közebéd lesz, délután pedig a Szálkái Gyártelepet és a Schreiber fatelepet tekintik meg a tűzoltó tiszti iskola hallgatói. k iparosok Köre által a „hősök szobra“ alap javára rendezett mulatsághoz. Irta : Tóth Árpád a Kör jegyzője. Az a szép gondolat, amely az Iparosok Körében a „hősök szobra“ alap javára rendezett mulatságot szülte, nemes vonása volt a munkától és a napi megélhetés gondjaitól lekötött társadalmi osztály egyesülete vezetőségének. Szép reményekkel indult, mert a célkitűzés olyan volt, hogy bizton számítottak a kezdeményezők a legnagyobb támogatásra. Volt egy titkos várakozás is e mulatsággal kapcsolatban: íme egy cél, ami eggyé fogja tenni Mátészalka hazafias közönségét. De sajnos, ez nem vált be, mert a rideg elzárkózás, ami az iparosságot körülveszi, ez alkalommal is győzedelmeskedett. A nemes cél is gyengének bizonyult: áthidalni az egyes társadalmi rétegek közt Mátészalkán különösen észlelhető kínos űrt. Most, amikor az önző érdekek teljesen ki lettek zárva, az Iparosok Köre által rendezett mulatság egy kérdőjel volt: „Magyar vagy-e, szent-e a hősök emléke ?“ — A felelet fájó volt, e mulatságból sokat lehetett olvasni. Eltekintve a Mátészalkához nem méltó anyagi sikertől, a tapasztalt elzárkózottság és részvétlenség fáj a legjobban. Nem jelent meg senki, akire titkon, de bizton számítottunk, elmaradt mindenki, akiknek ott kellett volna lenni. A cél nemes volt, ez elvitázhatatüaiiesf Óra emlékezete. Az a fájdalmas veszteség, mely Gulácsy Dezső halálával a megyei közéletet érte, a reá való emlékezés rajzó érzéseit ébreszti mindazokban, akik ismerhették ennek a gazdag életnek tartalmas munkáját és nemes törekvéseit. Élete példamutatóan örökiti meg érdemes egyéniségét. Gulácsy Dezső Beregszászban 1870. noyember hó 3-án született. Atyja Gulácsy Dezső a felvidéki választókerületnek évtizedeken át országgyűlési képviselője, anyja Jobothy Anasztázia Beregvármegye volt alispánjának Jobothy Gyulának a testvére volt. Iskolai tanulmányait a német nyelv elsajátítása érdekében a segesvári német gimnáziumban kezdte meg és azután a szatmári kir. kath. gimnáziumban folytatta. Szellemi képességei, szorgalma, kötelesség tudása és szerény, kedves modora által már gyermek korában kitűnt. Édes atyja, a jövőbelátó gondosság által vezettetve gyakorlati életpályára nevelte: a kereskedelmi akadémiát végeztette el vele Budapesten. Iskolai tanulmányainak befejezése után a Magyar Általános Hitelbank szolgálatába lépett, ahol csakhamar megszerették és szép jövőt jósoltak neki. Közgazdasági tanulmányait ezután is folytatta és igy néhány év múlva 1897. és 1898-ban egy évet tanulmány utón töltött Németországban, Franciaországban és Angolországban. Ez a hosszú tanulmányút a mezőgazda- sági kérdések, a többtermelés, a mezőgazdasági ipar, a házi ipar, a mezőgazdasági szervezetek és a szövetkezetek stb.-felé terelte érdeklődését. Ebben az irányban folytatta tanulmányait és ezen a téren érdemleges irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Ilyen irányú hajlamait követve csakhamar kilépett a Hitelbank szolgálatából és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél válíalt állást. Temesváron megszervezte annak a Délvidéki Kirendeltségét, amelynek vezetője lett és amely az ő vezetése alatt teljesen önállósította magát. 1904-ben nősült meg, nőül véve Jeszenszky Ilonát Jeszenszky Béla temesvármegyei nagybirtokos és neje Heinrich Ilona leányát. Házasságából öt leány gyermeke született, kik közül egy elhalt. A Délmagyarországi Mezőgazda- sági Szövetkezet vezetésétől 1910- ben válik meg s nógrádi, majd be- regvármegyei birtokainak kezelését vette át. Gazdasági tevékenysége azonban nem merült ki saját érdekeinek az előbbre vitelében, sőt ellenkezőleg : minden helyzetben felismerte a gazda közönség egyetemes érdekeit és azokat igyekezett szolgálni. Különös érzéke és tehetsége volt a társadalmi szervezkedés terén. 1920- ban, amikor az ellenséges megszállás alól felszabadult csonka Bereg vármegye, még minden oldalról ellenséges uralom alatt álló területekkel volt körülvéve és nem érintkezhetett a központi kormánnyal, az ottani társadalmi tényezők az ő kezdeményezésére fogtak össze és szervezkedtek, és önkormányzati alapon berendezték a csonka vármegye kormányzatát. Felismerve a forradalmi állapotok, a kommunizmus és az ellenséges megszállás ideje alatt kifejlődött állapotokból származható társadalmi és közéleti veszedelmeket, ugyanakkor megszervezte a Beregvármegyeí Kisgazda-pártot, ami által elejét vette a pártpolitikai torzsalkodásnak. Rövid időre rá megszervezi a Bereg- vármegyei Gazdaszövetséget. A Szesztermelők Országos Egyesülete az ő kezdeményezésére jött létre. Tevékeny részt vett és elő- kellő állásokat töltött be az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Dohánytermelők Országos Szövetsége, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Többtermelési Liga, a Falu Szövetség és a Tiszántúli Mezőgazdasági Körzeti Hitelszövetkezet életében, Az Egyesült Nyirma- dai Takarékpénztár és Gazdasági Banknak pedig elnöke volt. A református egyház, amelynek hü és áldozatkész fia volt, tanácsbírói állással tüntette ki őt. Könnyen érthető dolog, hogy a közérdek által szeretett közgazda- sági tevékenysége csakhamar kiterjesztette érdeklődését a politikai kérdésekre is. Azon a téren is, főleg a közgazdasági kérdések érdekelték, mint pld. a többtermelés, a vízjogi kérdések, a közlekedési politika, a mezőgazdasági hitel szer-
