Szatmár és Bereg, 1929 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-19 / 20. szám
1929. május 19-én. Sl£VM/lR ÉS BiKiC 5-ik oldal. Nagy részvét melleit temették el Gulácsy Dezső országgyűlési képviselőt. Vármegyeszerte megnyilatkozó áláltalános részvét fogadta azt a fáj- dálmas gyászhirt, hogy guíácsi Gulácsy Dezső földbirtokos, a tarpai választókerület országgyűlési képviselője, több közgazdasági és társadalmi egyesület elnöke és igazgatósági tagja, Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja, a beregi református egyházmegye canácsbirája stb. közhasznú és önfeláldozó életének 58-ik, boldog házasságának 25-ík évében, Budapesten, folyó évi május hó 10-én délután fél 6 órakor, rövid szenvedés után visszaadta ne - mes lelkét Teremtőjének. Néhány nappal ezelőtt betegedett meg tüdőgyulladásban és halálát szivgyengeség okozta. Gulácsy Dezső nagyteiietségü, kiváló egyénisége volt a magyar közéletnek. Gulácsi Gulácsy Dezső 1870-ben született Beregszászon. Atyja Beregvármegye tiszti főügyésze és országgyűlési képviselő volt. Gimnáziumi tanulmányait Szatmáron végezte, majd a kereskedelmi akadémia hallgatója volt. Tanulmányútjai során főként az agrárszövetkezeti szervezetet s a falusi háziipar kérdését tanulmányozta Németországban, Belgiumban és Franciaországban, Elénk részt vett az agrárszövetkezeti mozgalomban, a kilencvenes évektől kezdve. E téren sokat fáradozott a szakértelemnek és üzleti szellemnek a mezőgazdasági népesség szélesebb körébe való bevitele, valamint a több- és jobb termelés érdekében és a falu kultúrájának előrevitele céljából, Résztvett a Magyar Gazdaszövetség bereg- szász-kerüieti központja, a Dohánytermelők Országos Egyesülete, valamint a Mező- gazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete megalapításában. A Tiszántúli Kerületi Mezőgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete és a Magyar Gazdaszövetség választmányi tagja, a Beregvármegyei Szövetség alelnöke volt. Az elhunyt Gulácsy Dezsőt Budapesten, a Kerepesi-uti temető halottasházából vasárnap délután búcsúztatták. Megjelent Almásy László, a képviselőház elnöke, Pesthy Pál az egységespárt elnöke és még sokan a képviselők közül. Az egységespárt nevében Héjj Imre mondott búcsúztató beszédet. A koporsót ezután a be- regmegyei Gulácsra szállították s kedden délután fél 3 órakor temették el általánosan nagy részvét mellett. Á temetésen Bereg és Szatmár vármegyének csaknem valamennyi közéleti kiválósága megjelent. Ott volt Péchy László főispán, dr. Streicher Andor alispán, Tomcsányi V. Pál ny. igaz- ságügyminíszter, dr. Boér Endre vm. főjegyző, Kovács István II. főjegyző, dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök, Kozma György, Madarassy István főszolgabírák, Varga Gyula számvevőségi főnök, ott voltak a különféle hivatalok vezetői, tisztviselői, a jegyzői kar képviselői, törvényhatósági bizottsági tagok s a kiterjedt család gyászában résztvevő nagyszámú közönség. Az elszakított Beregmegyéből is számosán. Az egyházi szertartási 13 paiástos beregi pap végezte. A családi kúria kertjének gyertyánfa- áliéjában elhelyezett ravatalnál Ber- tók ig. tanító vezetésével dalárda énekelt, majd közének után Palá- gyi István beregsurányi ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző mondott halotti beszédet, megragadó erővel méltatva az elhunytat, mint embert, mint politikust s mint egyházmegyei tanácsbirót. Utána Lánczy József csarodai esperes-lelkész beszélt mély meghatottsággal s nagy melegséggel átitatott szavakkal. Végül a Dalkör gyászéneke s közének után koszorúk tömegével vitték ki a koporsót a családi temetőbe, ahol Kovács Károly gulácsi lelkész mondott megindító bucsuímát. Az elhunytat gyászolják: Gulácsy István, Gulácsy Pál, örv. Horváth Mihályné Gulácsy Margit testvérei és családjuk. Ozv. Jeszenszky Bé- láné Heinrich Ilona anyósa, Jeszenszky Béla, Jeszenszky Ferenc, Jeszenszky Georgine és férje dr. Kovács Béla sógorai, sógornője és nagyszámú rokonság. Gsiltörtökon lesz a törvényhatóság tavaszi rendes közgyűlése. Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tavaszi rendes közgyűlését az 1929. évi május hó 23-ik (csütörtök) napján délelőtt 10 órájára Mátészalkára, az egyesitett vármegye székházának nagytermébe egybehívta Péchy László cs. és kir. kamarás, főispán. A közgyűlés fontosabb tárgyai lesznek: Alispáni időszaki jelentés. A Nemzet Vértanúinak Országos Emlékbizottsága előterjesztése, a vármegye közönségének az ellenforradalmi vértanukról való megemlékezése és a székesfővárosban az ország összes vértanúinak emelendő emlékmű felállításához való hozzájárulás tárgyában. Budapest székesfőváros közönségének átirata a trianoni békeszerződés revíziója ügyében, az országgyűléshez intézett feliratának, pártoló felirattal való* támogatása. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségének átirata a községek fizetőképességének helyreállítása érdekében a m, kir. belügyminiszterhez intézett feliratának, pártoló felirattal való támogatására. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék közönségének átirata a hadviselt th. tisztviselőknek a háborúban eltöltött idejöknek a magasabb összegű személyi pótlékra igényt adó szolgálati időbe, teljes egészében való beszámítása érdekében, a m. kir. kormányhoz intézett feliratának, pártoló felirattal való támogatására. Bács-Bodrog vármegye közönségének átirata, a vasúti fariia mérséklése érdekében a m, kir. kormányhoz intézett feliratának támogatása tárgyában. Zala vármegye közönségének átirata a kartell kérdés rendezése ügyében a m. kir. kormányhoz és országgyűléshez intézett feliratának támogatása érdekében. Szeged sz. kir. város th. bizottságának átirata az általános kereseti adó kivetésénél tapasztalt sérelmek megszüntetése céljából, a m. kir. pénzügyminiszterhez intézett feliratának támogatása tárgyában. Alispán! előterjesztés a megüresedett szolgabírói állásnak, választás utján való betöltésére. Alispáni előterjesztés a vármegye és a községek háztartásának kölcsönök felvételével való rendezése ügyében. Alispáni előterjesztés a mátészalkai vármegyei közkórház építési céljaira kölcsön felvétele tárgyában. A „Horthy Miklós segélyalap“ 1926. és 1927. évi zárszámadása. Napirendre kerül továbbá számos községi határozat. Úri mellékfoglalkozás. Állandó képviíelőt keres Mátészalka és vidékére jutalékrészesedés mellett fuvarlevélfelülvizsgáló iroda. A képviselő teendője az itteni kereskedők vasúti fuvarleveleit havonta összegyűjteni és irodámhoz abból a célból beküldeni, hogy a kifizetett fuvardijak helyessége a kereskedők érdekében felülvizsgáltassanak és a tévesen beszedett fuvartöbblet nekik visszafizettessék. Háromszáz pengőig terjedhető havi mellék- jövedelem. Levélbeli ajánlat Schäfer M. cég Budapest, Népszinház-utca harmincegy alá küldendő. Az 1929. évben tartandó országos állatvásárok Számos- szeg községben a következő napokon lesznek: 1. Pünkösdi vásár május 21-én. 2. Kísasszonynapi vásár szeptember 10-én. varrógépeit m<2gia öl fogjobööfe! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG MÁTÉSZALKA. HúSÉ-tere UAz a sok rádió. A múltkoriban lesétáltam az úgynevezett „malom-helyé''-re, ahová afféle megvitatásra, le- referére szokott vasárnap délutánonként összegyülekezni a falu népe. Nagyba' folyt a beszéd a nyomasztó gazdasági helyzetről. Panaszkodtak a reménytelen jövendőről! Egyik a „banki" eladósodás felett kesergett, másik panaszkodott, hogy tavaly se fizetett adót, állami kölcsön-buzát vetett, váltó-hitelre hozott tűzifával fűtött a nagy hidegekben, a lóheremagot is szeptemberi fizetésre hozta, sőt ami legkétségbeej- tőbb, február óta bolti-lisztet süt a felesége, harmadik a mostoha időjárás miatt zengett „jeremiádák'1 -at! Leverő, bus hangulat vett erőt az összegyülteken. Éppen a vigasztalás szavaival akartam enyhiigetni a csüggedő sziveket, a bizoda- lom s kitartás erejére hivatkozva emelni a szárnyasze- gett lelkeket, amidőn a hozzánk közel álló, beszédeinket figyelő Maris néni minden argumentumot elnémítani kész hangon hozzánk kiáltott: „a sok rádió az oka mindennek !“ Az abnormis időjárásnak, a későn nyitó tavasznak, a legelő kopárságának, a növényzet beteges állapotának . . . mindennek a sok rádió az oka. Hozzá se juthattam, hogy cáfoljam a Maris néni szavait, mert mindenfelől refrain- ként hangzott a helyeslés, a sok rádió az oka mindennek, a rossz időjárásnak, mindennek ... óh szent Atyám ! még Pestről is ide haitik a muzsikaszó ... hát nem vakmerő istenkisértés ez! Hasztalan lett volna minden kísérletem a tévnézetet eloszlatni . . . gondoltam, majd más alkalommal én kezdem el a beszédet s úgy fogok magyarázni, hogy se Péter, se Pál észre ne vegye, hogy jobb meggyőződésre akarom őket bírni. Csendeskén, elgondolkodva távoztam: milyen boldog is ez a Maris néni s a nézetét vallók mily egy-kettőre elfogadják nagy problémák megoldására, hogy a sok rádió az oka mindennek. Márok. Kallós Tivadar A vármegyei lóverseny- egyesület 23-án délelőtt rendes közgyűlést tart a megyeházán. világhírű WAFFENRAD gyártmányú más kerékpárok részletre is beszerezhetők. FÖLDESI F. VILMOS gépkereskedőnél Mátészalkán, gr. Tisza István-u.
