Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-10-14 / 42. szám
I > .:r*T*L í- -w ^ i i r-t Mátészalka, 1928. október 14. Ara 20 fillér. Vili. évfolyam 42. szám. .1 ÉfIClEK uHI E'S KÖZGAZDASÄGI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. S. Telelőn 38. Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő : Er. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomdai és Lapkiadó Rés zvénytársaság. Uj Magyarország felé. A Duna-medence tiz esztendővel a békeszerződések után még mindig kiforratlan állapotban sínyli az elvakult és igazságtalan béke áldatlan következményeit. A megmaradt Magyarországon nincs magyar ember, aki lemondana Szent István birodalmáról, mert szent meggyőződéssel él mindnyájunk lelkében a tudat, hogy a szentist- váni történelmi örökség az az egyetlen államjogi és területi egység, mely a magyar államiságot, Közép-Európa fejlődését és a Kárpátok ölén élő különböző népek boldogulását biztosítani tudja. A Magyarország testéről leszakított nemzetiségek belátták rövid tiz esztendő alatt, hogy az uj államalakulatok nem tudják számukra nyújtani azokat a faji és kulturális kereteket, melyekben nemzetiségi fejlődésük biztosítva volna. A formáját kereső Közép- Európa felvet egy igen aktuális kérdést a magyarság előtt. Vájjon hogyan rendeznénk be az uj Magyarországot, ha az elszakított részek visszakerülnének ? Pedig, hogy visszakerülnek, sem előttünk, sem ellenségeink előtt — nem kétséges, mert napról-napra a történelem nagy erejének következetességével bizonyosodik be, hogy a békeszerződések teremtette helyzet tarthatatlan. Az idő nekünk dolgozik, tehát gondolkodnunk kell, melyik ut visz az uj Magyarország felé. Ottlik László kiváló szociológusunk megadja a feleletet az uj hazafiság fogalmában, mikor átértékeli a jövendő Hungária szempontjából hazafisá- gunk lényegét. Az uj hazafiság — neopat- riotizmus — lényege az a felfogás, mely belátja azt, hogy Szent István hagyatéka nem a kisebbségé, nem többségé, nem űré, nem magyaré, hanem mindazoké, akinek ősei a Kárpátok medencéjében nyugszanak. Az uj hazafiság nem ismeri az ellentétet, mely magyart, horvátot, tótot, erdélyi románt egykor elválasztott egymástól. Úgy látja, hogy ezek a népek problémáikat csak együtt, egymás támogatásával oldhatják meg, különben közös pusztulás lesz az osztályrészük. A mai magyar közvélemény nem vallja magáénak azt a kultur- és nemzetpolítikát, amely a háború előtti Magyar- országot jellemezte. Nagyot fordult a világ tiz esztendő alatt s tudjuk, hogy a Pator testvér szerepében vagyunk otthon. A kiegyezés nem egyedül a mi érdekünk. Ezt már odaát, az ideiglenes határokon túl is tudják. Nemcsak a magyar róna vesztette el a bérceket a trianoni béke következtében, hanem a bércek is elvesztették a rónaságot. Nincs magyar földmives, aki annyit vesztett volna, mint a tutajos, az arató, a drótos és ablakos tót atyafi. Bármilyen sokat is vitt el a magyar múlt momentumaiból, még mindig mi jártunk jobban, mint erdélyi és felvidéki testvérnépünk, mert nekünk és kizárólag nekünk maradt meg Magyarország csodás, megragadó történetének mély s örök igazsága és propaganda értéke. Thököly hiába harcolt a felvidéki őslakosság szabadságáért, Rákóczi hiába nyugszik a kassai dómban : ruthénnak, tótnak, akik valaha a fejedelmek hű katonái voltak, az ő nemes emlékükben saját lelkét, történeti múltját tisztelni nem szabad. Helyettük a Felvidék népének most Ziskrában és Pro- kopokban kell a maga nemzeti héroszait tisztelni, akikhez semmi közössége soha sem volt a szabadságért folytatott százados küzdelmek során. Vagy az erdélyi nép jobban járt-e azzal, hogy most Bethlen Gábor, Báthory István vagy Fráter György történeti dicsősége helyett Hora-kloskával, Avrám Jancuval kell beérnie ? Magyarország sohasem nyomta el a kisebbségeket. A vélt kisebbségi elnyomás legfennehb mindössze abban nyilvánulhatott, hogy a magyar állam meggátolta a kisebbséget, mint ideált, mint célkitűzést. A magyarországi kisebbségek nem voltak soha öntudatos faji lényegek, hanem békés és szelíd emberi masszák, amelyeknek fel-' ébresztése csupán néhány rajongó lélek céljaiban élt. A magyar állam ez ellen a cél ellen küzdött, olyan fegyverekkel, amelyek megfeleltek a kor szellemének és a civilizáció normáinak. Hogy állunk jelenleg az elszakított nemzetiségekkel, erre vessünk néhány futó pillantást. A horvátok helyzete rendkívül egyszerű. Itt sem a terület földrajzi egysége, sem lakosságának majdnem teljes egyöntetűsége, sem a történeti hagyományok szilárdsága — nem vitás. A horvátok tisztában vannak azzal, hogy egy Magyarországgal ma kötendő föderativ unió nekik csupán előnyt hozhatna, anélkül, hogy nemzeti aspirációikból akár csak egy jottányit is fel kellene áldozniok. Mennyivel jobb helyzet volna számunkra a régi kulturált testvérnéppel élni ismét politikai közösségben, amelynek nagyobb anyagi erejére bátran lehet támaszkodni. Ma erkölcsileg és politikailag megalázva, gazdaságilag kizsákmányolva nyögnek a szerbek fajtestvéri uralma alatt. A tótok szállásterülete korántsem mérkőzhetik a hor- vátokéval. Nekik, mint nemzetnek, egyelőre még politikai és adminisztratív hagyományaik sincsenek. A tót vezérek ma még nem bíznak bennünk, de mindinkább látják, hogy a cseh diktatúra alatt soha sem tudják megvalósítani a tótság céljait. Nem kétséges, hogy a magyar közvélemény egyöntetűen kész elismerni a tót nemzet jogát az autonómiához. SBBSsreggmmHMiggsBeBBBBaBBi Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. Ennek az autonómiának a tartalma azonban csak közvetlen tárgyalások utján volna tisztázható, mert majdnem teljesen attól függ, hogy mik volnának a tótság igényei. A mai Csehszlovákia keretei között éppen a tótok azok, akiknek nem lehet a határmenti magyar területekről lemondaniok, mert a magyar tömegek nélkül az autonómia ügyét rövidesen vég veszedelem fenyegetné. Ha a Felvidék visszakerülne Magyarországhoz, azonnal megszűnne a tót- ságot illetően az elnemzetíetlenités veszedelme, amely ma olyan nagymértékben fenyegeti a tótságot. Viszont a tót vezéreknek el kellene ismerni a tót nemzeti domíniumnak azt a területet, amelyen 40 százalék magyar él zárt tömegekben. A tótmagyar probléma megoldásánál olyan példára volna szükség, mint a délafrikai unió, ahol a két uralkodó nyelv, az angol és holland, teljes egyenjogúságot élvez. Erdély földrajzi keretei tiszták és az ősi „három nemzet“ rendszerével világosan mutatják a megoldásnak egyedüli helyes és lehetséges útjait. Erdélyben az a lagnagyobb baj, hogy az erdélyi román külföldi szomszédjával közös eredetű és igy némi joggal tartja magát a 'havasalföldi oláhval azonos népfajnak. A nagy román faji imperializmus ezért sokkal nagyobb ellenállásra képes, mint akár a jugoszláv, akár a csehszlovák állameszme. Remény lehet arra, hogy meg fog születni az erdélyi román vezetőkben is a hajlandóság arra, hogy visszatérjenek az organikus történeti fejlődés útjára s a nagy román imperialista eszme helyébe megteremtsék a független Transsilvániát, az ősi, három némzetszerkezetnek uj, korszerű tartalmat adva. A rutén föld autonómiáját nemzetközi szerződés biztosítja. Egy pillanatig" sem lehet kétséges, hogy Magyarország a csehek által aláirt, de határidő nélkül meghosszabbított váltót a ruténség óhajának megfelelően kész volna a rutén nép boldogulására beváltani. Az uj hazafiságnak ebben a fogalmazásában és formájában az a célja, hogy Szent István birodalmának összes népei egyforma büszkeséggel tekinthessék hazájuknak Magyarországot. Szent István Magyarországa nem kizárólag a mienk s amint joggal tekintjük egy közös történeti múlt kapcsán az elszakított részeket magunkénak, ugyanolyan joguk van a magyar és nem magyarajku testvéreinknek a Duna—Tisza síkjához. Amikor visszakérjük azt, amit tőlünk jogtalanul és igazságtalanul elvettek, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy mi is tartozunk visszaadni az elszakított területek őslakosságának azokat a kincseket, amelyeket tőlünk vettek el igazságtalanul és amelyeknek mi vagyunk egyedüli, jogos és hivatott őrzői. Ezekben összegezhető az uj hazafiság, a neopat- rioiizmus alapja és tartalma. Ezek az elvek, elgondolások és szükségszerűségek azok, amelyek mindnyájunkat, magyarokat és idegenajku magyar testvéreinket át kell, hogy hassanak, mert csak ez az uj tartalom, ez a történeti múlton nyugvó ideológia lehet az uj és boldog jövendő ígéretes záloga. A magyar ítmzslka reneszánsza: Fedák Sári és Szilágyi Imre országos körúti a. Október 24-én vagy 25-én esetleg Mátészalkára is eljönnek. A magyai- nép jellegzetes vonása, hogy örömének és lelkesedésének éppen úgy, mint bánatának, bujának-bajának nótáiban ad kifejezést. A magyar dal összegyűjtött bokrétájában nemcsak a nemzet egész érzelemvilága, hanem történelme is kivirágzik. Nem frázis, ha azt mondjuk, hogy egyik legdrágább kincsünk a magyar zene, amelyet meg kell becsülnünk és kellően értékelnünk. Mai szétszaggatott- ságunkban kétszeresen kötelességünk ez, hiszen a magyar dal egyike azoknak a kapcsoknak, amelyek a trianoni határok és idegen szuronyok dacára is elválaszthatatlanul összefűzik a magyarságot. Nemzeti kultúránk szempontjából is fontos, bogy a csonkaország szenvedő magyarsága megismerje az ötszáz éves magyar zene legragyogóbb gyöngyszemeit s uj hitet és erőt merítsen az ősi tehetség kiapadhatatlan forrásából. Két istenáldotta tehetség a magyar dalnak legjobb ismerője és leghivatottabb szószólója Fedák Sári és Szilágyi Imre dr. célul tűzték ki, hogy bejárják országot-világot a magyar dalÉL P 1 legszolidabb alapon álló elsőrangú bevásárlási hely. — Aranyi UryUlSi óra és ékszerüzlete 1 syors,an MÁTÉSZALKA, Gróf Tisza István-utca 6. (Csizmadia-palota mellett) és jutányosán, jótállással. — Minden darab a m. kir Fémjelző-hivatal bélyegével van ellátva. 31 _
