Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-05-13 / 20. szám

4-ik oldal SZiKVMAR Cs sees® 1928. május 13-án. Ne használjon puns» -m ihm»>!!* pOGSOiy aj eget, meitmar .hímfeget kaphat. A pénzügyi és földmivelési miniszter teljes jóakarattal siet segítségére vár» megyénk fagykár sújtotta gazda- közönségének, Vasntiorgiűmnak javítása éráé kében felirattal fordul a tSrvénylaiúság köz­igazgatási bizottsága a kereskedelemügyi mímszterkez. — illés Andor tör­vényszéki elnök, volt főügyész búcsúja a közigazgatási bizottságtól. — Eredeti tudósításunk — Vármegyénk törvényhatóságának közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt általános érdeklődés mel­lett tartotta meg havi rendes ülé­sét. A választott tagok közül gróf Károlyi Gyula, gróf Tisza Lajos, báró Kende György, Tcmcsányi V. Pál, Jékey Sándor, Madarassy De­zső és Péchy Manó jelent meg. Elnöki megnyitó szavai után Péchy László főispán a bizottság őszinte jókívánságait fejezte ki keresetlen szavakkal a nyíregyházai kar. tör­vényszék elnökévé ki- nevezett Illés Andor ügyészségi elnöknek, eddigi működéséért törvényhatósá­gunk köszönetét nyilvánítván. Illés Andor törvényszéki elnök mély meghatott­sággal köszönte meg a szívélyes szavakat, amelyekben eddigi műkö­désének őszinte megértését látja. Mindig örömmel jött Mátészalkára, a bizottsági ülésekre, mert közel érezte szivéhez ezt a vármegyét, amelyben úgy vélte, az odaveszett mármarosi és szatmári testvérhegyek levegőjének illatát, a Tisza vizének emlékeztető izét s a magyar úri kö­zéposztály uj hont foglaló szociális érzékét találta és ismerte meg. Fájó szívvel válik meg ezért a bizott­ságtól, de ígéri, hogy jövő hivatali hatáskörében is tőle telhetőén szol­gálni fogja a megye közérdekét. Péchy László főispán ezután részletes tájékoztatást adott azokról a tárgyalásairól, amelyeket Szabóky Alajos pénz­ügyi államtitkárral és Mayer János földmű­velésügyi miniszterrel folytatott iagykár-sujj- totta vidékeink ügyé­ben. E tárgyalások során behatóan megvitatásra kerültek azok az elő­terjesztések, amelyeket a segítés módjára vonatkozóan a közigazga­tási bizottság legutóbbi feliratában precizírozott s amelyeket a Bereg- vármegyei Gazdaszövetség foglalt memorandumba. Úgy az őszi vető­mag biztosítása, mint olcsó hitelek és adó-kedvezmények nyújtása, va­lamint munkaalkalmak teremtése körül hathatós gondoskodás fog tör­ténni az érdekelt károsultak felse- gitésére. Tomcsányi Vilmos Pál szólalt fel ezután s megyénk országgyűlési képviselőinek e kérdésében követett hasonló akcióját ismertette, majd Péchy Manó utalt a Mezőgazdasági Kamara ugyancsak meginduló moz­galmára. Mindezek az akciók egy­ségessé kell hogy legyenek a to­vábbi eredmények biztosítása ér­dekében. Az előadói jelentések során Dr. Boér Endre főjegyző ismertette az alispán jelentését, mely többek kö­zött Illés Andor főügyésztől búcsú­zott bizottsági tagságának megszű­nése kapcsán, Kovács István II. főjegyző a vá- sárosnaményi uj utca nyitásával megépítésre kerülő vasúti hozzájáró ut ügyéről referált, amikor Tom- csányi V. Pál azt az alispánhoz in­tézett kérését fűzte hozzá, hogy a földmunka sor©» kí­vül rendeltessék el s ezzel a nép ímség- munkához juthasson. Dr. Streicher Andor alispán ked­vező elintézésre adott választ. Az államépitészeti hivatal jelenté­séhez báró Kende György szólt hozzá, súlyos sérelemnek mi­nősítvén. hogy a má­jus i5-én életbelépő uj menetrendben egyes vonat-járatok közleke­dési ideje meghosz- szahbodott, jóllehet évek óta általános pana­szunk vonataink lassú járása s fá­rasztóan hosszú menet ideje. Java­solja, hogy a Mátészalka-Nyiregy- háza között tervezett pálya-átépítés szorgalmaztassék a bajok gyökeres orvoslása érdekében. Kende báró felszólalására Péchy László főispán tájékoztatta a bizott­ságot a pálya-építési tervekről, ame­lyek ma még kevés sikerrel kecseg­tetnek a szabolcsi H. É. V. maga­tartása miatt. Éppen ezért jobb megoldás volna számunkra, ha az állam átvenné a Debrecen—Nyirbál őri vonalat s azt építené L osztályú vasuttá. Az ország belseje felé megrövi­dülne az utunk s mindenképen rö- videbb menet-időkhöz jutnánk. Ja­vaslatára ilyen értelemben felír a közigazgatási bizottság a kormány­hoz. Tomcsányi bizottsági tag a kér­déshez megjegyezte, hogy a bizott­ság felhatalmazása alapján szóvá teszi az ügyet a hétfőn összeülő miniszterközi bizottság értekezletén, mely a határszéli forgalom javítását kívánja biztosítani. Buchwein Béla gazdasági felü­gyelő adta elő ezután alábbi je­lentését : Időjárás: Április hó folyamán nagyon változatos hőmérsékletű volt. A nappali hőmérséklet néha, de különösen a hó 8—12-ike táján nagy magasságba emelkedett 18—22 C. fokot is elért, mig a többi napokon csak 5—8 C. fok volt, sőt több éj­jelen kisebb 2 C. fokot elérő fa­gyok is voltak. Csapadékban a hó­nap rendkívül szegény volt, ami a szőlőkben, de különösen a kiülte­tett dohánypalántákban tett számot­tevő károkat. A mezőgazdasági munkálatok kö­zül a tavaszi kalászosok és kapások talajának előkészítése és vetése, ré­tek boronálása és szőlő munkálatok voltak folyamatban. Az őszi vetésekben , a tavaszi felfagyás ál­tal okozott károk kü­lönösen a fekete földi részeken 80—90 szá­zalékra emelkedtek, mely pusztulást a nagymértékben fellépett drótféreg is előmozdította. Ugyanilyen mértékű károsodások vannak a lóhere és lucernásokban is, minek következtében az őszi ve­tések, lóhere és lucernások nagyobb részét ki kell szántani s azt gaz­dáink tavasziakkal vetették be. Nagy nehézségekbe ütközött azon­ban a tavaszi vetőmagvak beszer­zése, mivel erre a nagy csapásra senki sem volt elkészülve s igy gaz­dáink a kipusztult őszi vetéseket túlnyomó részben, a könnyen be­szerezhető zab és tengerivel pó­tolták. A földmívelésügyi miniszter által engedélyezett 100.000 P vetőmaghi­telből az arra rászorult és hiteligé­nyét idejében bejelentő kisgaz­dáknak 251 q. tavaszhuza, 1969 q. zab, 22Í q. árpa, 33 q. tengeri, 154 q. bük­köny, 20© q. burgo­nya, 119 kg. lóhere és 33 kg. lucerna vető­mag adatott ki, a beszerzett jó minőségű vetőmag­vak kiosztása már husvét hetében megtörtént. A vetések állása a következő: A repce legnagyobb részt annyira ki­fagyott, hogy azok 99%'át ki kel­lett szántani, amik meg maradtak rit­kák s virágzanak, a megmaradt őszibuza vetések általában ritkák gyenge fejlődésüek, helyenként kö­zepesek, meleg esős időjárás volna szükséges. Őszi rozs vetésekre a hűvös idő­járás nem volt kedvező, alacsony növésű maradt, a koraiak kalászu­kat kihányták, a ma éjjeli fagy saj­nos előre láthatólag kárt tett bennük. Őszi árpa legnagyobb részben kifagyott, csak elvétve maradt meg egy kevés s az is gyenge. A tavaszi árpa és zab egyenle­tesen kelt, de fejlődésére melegre és esőre volna szükség. Á tengeri és burgonya el van vetve, most kel. A répa vetések jól keltek. Első kapálását megkezdték. A dohány palánták a hideg idő­járás miatt lassan fejlődnek, kíülte- tésüket egyes helyeken megkezdték. A lóhere és lucerna legnagyobb részt kipusztult a fagy és egérká­rok miatt, ami megmaradt az is rendkívül gyenge, ritka. A rétek és legelők fünövése a hi­deg időjárás miatt lassan fejlődik. A gyümölcsfák közül az áprilisi fagyok a barackban tettek károkat. Az alma, körte, szilva-fák elvirá­goztak. A szőlők legnagyobb részt nagy fagykárokat szenvedtek. A nyitási, metszési munkálatok befejezést nyer­tek, Egyes helyeken az áprilisi fagy kárt okozott a hajtásokban és va­lószínű, hogy a ma éjjeli fagy ezt még fokozta, A földmívelésügyi miniszter a vár­megyében a trágyának okszerű ke­zelése szempontjából 20 minta trá­gya telep létesítésére 6000 pengő segélyt engedélyezett, amelynek ki­vitelével a vm. gazdasági egyesüle­tet bízta meg. A jelentéshez Tomcsányi V. Pál azt az indítványt adta eiő, hogy az őszi vetőmag szükséglet összeírására már most kezdődjék az adatgyűjtő munka s a téli inség-kenyérmagvak biztosítására is lépések történjenek. Kende báró azt javasolta, hogy az őszi vetőmag szétosztásakor a me­gyei viszonyainknak megfelelő ve­tőmag-javításról is történjék gon­doskodás. Hradil Dezső főállatorvos adta elő ezután jelentését, mely szerint zárlat áll fenn lépfene miatt Nyir- vasvári, Kocsord, Penyige, Tiszakó- ród, Tiszaszalka községekben; ve­szettség miatt Kántorjánosi, Máté­szalka, Jármi, Gulács, Beregsurány és Vásárosnaményban; sertésvész miatt Nagyszekeres, Turistvándi, Barabás, Tíszavid községekben és rühkór miatt Mátészalkán, Számos- szegen, Nagydoboson, Nagyecseden, Penészleken, Fábiánházán, Majtison és Penyigén. m j ÜZLET FELOSZLATÁS MIATT a raktáron levő árak Ü | mélyen leszállított áron kíárusittatnak FREUND ZSIGMOND „MAGYAR DIVATHÁZ“ 16—21 Kossuih-utca 37 szám. MÜLLER DEZSŐ-féle üzlethelyiségben. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom