Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-09-30 / 40. szám

1928. szeptember 30-án szatmár is mmm 5-ik oldal. HM mint kétszáz idegen tes­tülettel! tűzoltó vesz részt a mátészalkai tűzoltó-napon. Az országos szövetség is képviselteti magát. — Az egész napos, nagy­arányú programmá iránt megyeszerte általános az érdeklődés. Pár hete már, hogy a „Szatmár és Bereg“ először adott hirt a ter­vezett tűzoltó napról, amelyet a Mátészalkai Önkéntes Tűzoltó Tes­tület október 7-én rendez. Részle­tesen beszámoltunk azóta azokról a nagyarányú készülődésekről is, ame­lyeket a testület főparancsnoksága és a tűzoltó-nap rendezősége a leg­teljesebb siker biztosítása érdeké­ben végez. Annyi buzgalommal és olyan ki­tartó lelkesedéssel folyik az előké­szítés munkája, hogy a tűzoltó-nap iránti érdeklődés egyre hatalmasabb arányokban bontakozik ki. Már eddig is bizonyos, hogy több, mint 200 idegen tes- tüleibeli tűzoltó vesz részt a tűzoltó-napon. Képviseltetni fogja magát a ver­senyen a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség is, amely Dr. Roncsik Jenő elnöki előadó, debreceni tűz­oltó főparancsnokot küldi ki. A versenyre értékes díjak is érkeznek, köztük Szőnyey Kálmán alezredestől jött igen szép érték­tárgy, Szőnyey alezredes maga is eljön a versenyre. Itt lesz a nyír­bátori honvédzászlóalj tiszti, altiszti és legénységi küldöttsége is. A rendezőség 1000 drb. meghí­vót küldött szét s megjelentek már a falragaszok is, amelyek részletes tájékoztatást adnak a felejthetetlen­nek ígérkező tűzoltó-nap gazdag programmjáról. A Zipszerek nyolcszáz éves jubileuma/") A „Szatmár és Bereg“ számára irta : Tisza Miksa ny. r. főtanácsos. Köztudomású immár, hogy őseink zöme a tizenegyedik században ván­dorolt be a magyar királyok hívá­sára Szászországból és Flandriából a Magas-Tátra, a Kárpátok legma­gasabb hegysége alatt elterülő sík­ságra, mely abban az időben év­százados rengeteg volt. Őseink ele­inte primitiv gerendaházakban lak­tak, melyek hasonmása a rutén vi­déken ma is található. De már a tizenkettedik században kőanyagból készültek a házak. Városokban eme­letes házak jelezték a kulturális különbséget. A huszonnégy szepesi város a tizenkettedik század végén *) A jubileum ügyében felvilágosítást ad a cikkíró. (Miskolc, Tizeshonvéd-u. 36.) már teljes virágzásban állott. Őse­ink rendkívül önérzetes, szerény és erényes, jóindulatú emberek voltak, akik érzésben a magyarokkal telje­sen összeolvadtak, a magyaroknak édes testvérei lettek, együtt örven­deztek, együtt szenvedtek nyolc­száz éven át, mig Trianon nem szakította el őket egymástól. Mi már 1917-ben indítottunk mozgalmat a nyolcszáz éves jubi­leum megtartása érdekében, tehát oly időben, amikor még senki sem tudta, hogy a Szepesség, a szép kis Zipszerország katasztrófája előtt áll, melyet a cseh invázió előidézett. A Felvidék, melynek világító szövét- neke a kis Zipszerország volt, ma olyan, mint a tatárjárás után. — A fejlett szellemi élet, az ipar, a ke­reskedelem a minimumra leszállítva, A tudományt és műveltséget ter­jesztő tanintézetek bezárva, a gyár­kémények leszerelve, a kereskede­lem Prágára irányítva. És az egy­kor virágzó idegenforgalom? Min­dent tönkretettek a „felszabadítók“. Nekünk, zipszereknek kötelessé­günk szót emelni a Felvidéken, a Szepességen tiz év óta dúló lelki hadjárat ellen. Elég volt a „felsza­badításból" ! Megtartjuk a nyolcszáz éves jubileumot és ott megmond­juk, mikor vándoroltunk be Ma­gyarországba, hogyan bántak velünk a magyarok és hogyan bántak a többi magyarországi nemzetiségek­kel. Hangosak leszünk, hogy tudja meg a gonosz világ, mily szörnyű igazságtalanságot követtek el Tria­nonban Magyarország ellen. Ez rettentő tetemrehivás lesz! Az egész ország közvéleménye bizonyára velünk érez, velünk tart és ott lesz a zipszerek nyolcszáz éves jubileumán mindenki, aki ma­gyarnak érzi magát. Erdő árverési hirdetmény. Nábrádi birtokomon cca 7 és fél kát. hold területű 60—100 éves tölgy erdő ki­termelésre kerül. Az értékesítés írásbeli és a helyszínen f. évi október hó 18-án, délelőtt 10 óra 30 perc­kor tartandó szóbeli önkéntes árverésen történik. Az erdő bármikor megte­kinthető és a gazdaság Fehér- gyarmat állomásról és vissza e célból, idejében történt érte­sítés esetén fogatot díjmente­sen bocsájt rendelkezésre. Részletes feltételek Korpo- nay Gyula gazd. ispánnál, Nábrád, megtekinthetők. Boltka Imre földbirtokos. Nábrád, Szatmármegye. HÍREK. FURCSASÁGOK. Coty úr Parisból arcunkba vágta gyalázkodásait, mire végül is boj­kottal feleltek a magyar illatszerke­reskedők. Ám necsak Coty úr pipe­réinek félredobásával mutassák a jó példát honunk szebblelkü höl­gyei, hogy párisi holmi a magyar arcon — idegen szégyenpir. * „Magyar hét“ fogja ékesen bizo­nyítani, hogy idegen-imádatunk ok nélkül való, mert a magyar ipari és gazdasági termelés felfokozott kíván­ságainkat is kielégítheti. Legyen vége a magunk kicsinylésének, hogy mindent az idegentől kérjünk és várjunk, a magyarnak meg ne ad­juk meg, ami a — magyaré! Olvasóinkhoz. Az év utolsó negyedére uj előfizetést hirdetünk a,,Szatmár és Bereg“-re. Olvasó közönsé­günk hűséges támogatásban és nagy megértésben részesített bennünket a múltban is mind­végig, ezért fokozottabb biza­lommal kérjük a további párt­fogás csekély összegeit, hogy méltán szolgálhassuk azokat a nagy célokat, amelyek csonka­vármegyék közönségének ér­dekeit jelentik a jobb magyar jövendő elérésében. A „Szatmár és Bereg“ negyedévi előfizetési dija 2 pengő 40 fillér. A befi­zetés eszközlésére a mai szám­hoz csekklapot mellékeltünk. Péchy Hanna esküvője. Ked­den délben szűk családi körben tartotta esküvőjét Péchy László cs. és kir. kamarásnak, vármegyénk főispánjának leánya, péchujfalusi Péchy Hanna, dr. Berg Miksa báró­val, Mosonvármegye volt kormány- biztosával. A menyasszony nász­nagya nagybátyja, Péchy Manó volt, a vőlegényé Berg Pál báró. A pol­gári esketést dr. Streicher Andor alispán végezte, szép beszédet in­tézve az uj párhoz. Az egyházi szertartást Duszik Lajos miskolci evangélikus esperes-lelkész szolgálta. A lakodalmi ebéden Duszik lelkész és Péchy Manó köszöntötte az uj házaspárt s Péchy főispán, mint örömapa szólott a családi esemény­ről. Az esküvő alkalmából több­száz üdvözlő távirat és levél érke­zett a főispáni családhoz. Harminc éves közszolgálati jubileum. Ebben a hónapban fogja betölteni 30-ik közszolgálati évét Hadady Béla mátészalkai községi főjegyző és Décse Károly mátészal­kai gazdasági jegyző. Az érdemes közszolgálati jubileum hírét öröm­mel hozzuk nyilvánosságra azzal, hogy legközelebb már az ünnepi eseménnyel kapcsolatos tiszteletnyil- vánitások külsőségeiről is beszámol­hatunk. A Szatmárvármegyei Lóver­seny Egylet hölgyek dijára Ortu- tay Gyuláné 20 pengőt, Bottka Im- réné 10 pengőt adományozott. Leleplezték Tisza Kálmán szobrát Csonka-Bíhar székhe­lyén. „Ha ez a szobor egyszer in­nen megindul kelet felé, a sokaság gallyakkal szórja teli az útját és ho­zsannát kiált ..." Ezekben a sza­vakban Tisza Kálmán ércalakja előtt abban a percben, midőn lehullott róla a lepel, a bihari érzés felcsen­dülő hangja az egész ország hangja volt. Bihar megye közönsége állí­totta a szobrot nagy szülöttének s a bihari szoboravatásból országra- szóló ünnep lett, amelynek a ma­gyar szivekben mély nyomokat szántó momentumai voltak. A ha­lottakhoz fordulnak erőt keresni a lelkek — mondta Scitovszky Béla belügyminiszter — s csakugyan, Tisza Kálmán nagy szellemének felidézése erővel és bízodalom mai töltötte meg azokat, akik Berettyó­újfalu gyönyörű ünnepén együtt voltak. A vármegye és a megye- székhely közönségén kívül nagy, előkelő vendégsereg volt részese ennek a felemelő napnak, amelyet Berettyóújfalu a református egyház és iskola ünnepségével kapcsolt egybe. Az ünnep bevezetője a re­formátus templomban tartott isten- tisztelet volt, amelyen Baltazár De­zső dr., püspök szólott az ünneplő közönséghez. Az istentisztelet után zsoltáros hangulatban vonult a tem­plom közönsége a református köz­ponti elemi iskolához, amelyet ün- nepiesen felavattak. Ezután a szo­bor leleplezése történt meg, az újonnan rendezett városház előtti téren. Az ünnepségen, mint azt hí­rül adtuk már, Szatmármegye kép­viseletében: Streicher Andor dr., alispán, Jékey László és Uray Gyula báró bizottsági tagok jelentek meg. A hódolat koszorúi között ott volt a kormány, a felsőház, a tiszántúli református egyházkerület, a berettyó­újfalui római katholikus egyház, a Magyar Tudományos Akadémia, Bi­har- és Szabolcsmegye koszorúja. Díszes, szép koszorút tett a szobor talapzatára vármegyénk képvisele­tében is Dr. Streicher Andor alis­pán a megemlékezés felemelő sza­vaival. Házasság. Budaházy Intuka és Mészár Pál oki. gazda 1928. szep­tember hó 22-én házasságot kötöttek. Magyarország védőasszonya címmel most jelent meg székelyke- reszturi Molnár Sándor közismert székely költő, főhadnagy legújabb verses munkája, mely a Szűz Má­ria vallástörténelmi hagyományaink első ilyen irányú feldolgozása. A világháborút s annak minden nyo­morúságát végigszenvedett székely tiszt imádságos lelkének halk szim­fóniái s tüzes székely hazaszerete­tének a magasság felé villanó szó­zatai megilletik a lelkeket! A „Ma­gyarország Védőasszonya" cimü könyvecske ára 1 pengő. Megren­delhető utánvéttel Molnár Sándor iró, Ludovika Akadémia, Budapest, DOBY ANTAL ™ z FÉRFISZABÓ ÜZLETÉBE megtekintés és érdeklődés vétel-kötelezettség nélkül TÉLI SZÖVET ÚJDONSÁGOK VÁLASZTÉKBAN MEGÉRKEZTEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom