Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-08-05 / 32. szám
1928, augusztus 5-én. SKAlMAlt ts BÚN 3-ik oldal. Rövidesen megkezdik a hid építését s mint informátorom mondja november első felében már készen is fog állani az ujcsatornán az első vasbeton hid. A csatorna innen tovább a Szeg- alpalaj és a Bétó nevű dűlőkön vág át délnek A csonkás fák közül apró fehérre meszelt házak világítanak elő. Lenn keleten a Rókás-erdő fái sötétlenek. Az erdőtől pedig balra pala- fedős kis tanya húzódik meg sűrű jegenyefa csoport között. Egymás után hagyom el a csatorna 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 — szelvényeit. A kettős kilométernél a csatornát építő Bátori Oszkár oki mérnök és gróf Teleki János építő vállalatának hatalmas méretű „István“ nevű száraz-kotrójával találkozom. Ez a hatalmas kotrógép építi ki az uj csatornát mintegy 12 km. hosszban. A régi Túr medertől, Sonkád—Botpalád között a Tiszabecs felé vezető kövesuton át le egész a Tiszáig; a 72-j-00 szelvényig. Ez a hatalmas gép éjjel-nappal üzemben van. Eddig 6 km. hosszban építette ki fél szélességben az uj csatornát. A gép naponta 5000 m3 főidet emel ki és szállít rendeltetési helyére az építendő töltés kitűzött helyére. A kotrógép 30 szakképzett munkást foglalkoztat éjjeli felváltással. A kotró munkák vezetését egyebekben maga a vállalat igazgató főmérnöke gróf Haller Ferenc személyesen vezeti. A 3 km.-től a 8 km.-íg már látni lehet a csatorna jobb partján a hatalmas töltést, melyet a kotrógép épített Az Ecsedi-láp szabályozás «ltja As jelene. Irta : Péchy László m. kir. kormány- főtanácsos, az Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat igazgató főmérnöke. I. Az Ecsedi-láp eredete jóval megelőzi a magyarok bejövetelét. Béla király névtelen jegyzője a magyar vezérek történetéről Írott könyvének XXI. fejezetében írja, hogy Szabolcs várának alapítása után Tass és Lél apja a Szamos folyó mentén vonult népeivel s a nagy mocsarak mellett a mostani Sárvárnál erős földvárat hányatott, melynek előbb Tassvára volt a neve. Az 1337. évben kelt oklevél szerint Sárvár, mely Ecsedtől délfelé fekszik, melynek romjai aszályos időben láthatók voltak, a mocsárok tövében emelkedett s az a mocsár pedig maga az Ecsediláp volt. Még határozottabb nyoma van a történelemben Ecsed helységének s a mellette tespedő lápnak Róbert Károly királynak adományleveleiből, mellyel a Guthkeled nemzetségből szármázott Baturi Bereczk fiainak 1307. évben a Szatmár megyei Eched birtokát adományozta és 1334ben hivségük jutalmául megengedte, sőt szorosan meghagyta, hogy Szat- már megye Ecsed nevű birtokuk rétjein, vagyis mocsaraiban mentül erősebb kő vagy favárat épitsenek s annak neve Hivség legyen, A felépített vár a mesterségesen is fen- tartott mocsarak által védve bevehetetlen erősség lett, de neve nem Hivség, hanem Ecsedi vár volt mindenkoron. Az ecsediláp, a Szamosbalpartja feliszapolódásának és a Kraszna és mellékutjai ráterelődésének köszöni létét, de súlyosabbá tették a helyzetet s elősegítették a láp terjedését az emberi müvek is, mert a kinek halastóra, vagy csikászó rétre volt szüksége, léket vágott a Szamos folyó partján s földjére vezette a vizet. A csaholyi tavakról már a múlt században kisütötték, hogy mesterségesen készültek. Még mais látszik a nyoma a györteleki határban a volt Németh-tagban, ahol a Szamostól egy nagy árkot vezettek a láp felé, ahonnét az anyatava ecsedi és csaholyi tavak találtattak. Aki malomhoz akart jutni, csatornát nyittatott a folyóból. Az ecsedilápra kiömlő viz vigan hajtotta malma kerekeit s ment a viz szabadjára, amere utat tatáit Nem Itt is lázas munka folyik. Izmos kubikusok szorgalmasan ássák a hid alapját. A nagy mennyiségű kavics, fa és vasanyag, ami a hid építéséhez szükséges, már ide van szállítva és a poros országút mentén nyert elhelyezést beépítésig. — Megyek tovább a csatorna kitűzött vonalán. A 9 km.-nél vág át a csatorna a Botpalád-Tiszabecs- Kölcse közötti utón. Mint informátorom mondja, itt hidat nem építenek. Kovács Gyula. Aratás és cséplés. Tiszacsécse, augusztus 4. Szorgalmasan folyik még mindig mindenfelé a nyári munka, azzal a különbséggel, hogy a takarást most már a nyomtatás, vagy mint újabban nevezni szokták a cséplés váltotta fel, hogy aztán a tiszta búza, a konkoly és egyéb magoktól külön választatván, a csűrbe takarit- tassék. Közeleg tehát már céljához a földmives ez idei fáradozása s nemsokára meg lesz mindenkinek a kenyere, amelyet sóhajtva várt már s érette annyiszor imádkozott. A cséplés azonban nem mindenütt folyik egyenlő vidámsággal. Sokan csalatkoztak ugyanis ez esztendőben is reménységükben, várakozásuknak nem felelt meg az eredmény. De Isten beláthatatlan bölcsességéből történt ez igy, ki ez esztendőben is értésünkre adta, hogy az áldás nem azé, akinek akaratja van, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. S ez igy van jól. Isten az áldását magának tartotta fenn, hogy mindenkor érezzük tőle való függésünket. Tudja s érezi ezt a keresztyén s vallásos lelkű ember. Azért is, ha fáradozását áldás koronázza, hódolatos szívvel fogadja azt s Isten rendelése szerint igyekszik azzal sáfárkodni, ha pedig kehíába nevezték az ilyen malmot pokolmalomnak. Aki hi dvám jövedelemre akart szert tenni a birtokosok közül, szintén a Szamosból vezetett csatornával átvágta a közutat birtokán s arra vámoshidat állíttatott fel. További gondja nem volt arra, hogy a kivezetett viz az ecsedilápon mily károkat okoz másoknak. A Bátho- riaknak, midőn az ecsedi vár építéséhez fogtak, első dolguk volt a Kraszna folyó oda vezetése. A folyó régi medre aztán elmocsarosodott s a múlt században már nyomát sem találták. Ugyanez történt Sárvár, Tatárvár, Várszigeth, Kocsordvára építésénél. A mocsár terjedt és növekedett a láp s 1730. évben Mikovinyi Sámuel, amint Szirmay Antal Szatmár vármegye leírásában említi, annak hossza hét, szélessége pedig négy mértföldnyire terjedett s több népes helyiséget úgy elnyelt, hogy azoknak csak a régi iratokban ta- láltatik gyászos emléke. Gróf Károlyi Ferenc volt a tiszai részek leglelkesebb magyarja, aki elég erősnek érezte magát, hogy szembeszálljon a lápokkal és a lápok vizeivel, hogy a nép szenvedésén ezzel segíthessen. A közjóért vesebbet nyert, mint amennyit várt vagy remélt, azért nem emeli panaszra ajkait s nem gúnyolódik az áldások adója ellen, hanem megalázva magát, kegyelemért könyörög, hogy a látogatást békességtü- réssel viselhesse el és javára fordíthassa. Az idei cséplés tehát mindenek előtt alázatosságra indít bennünket, mert az Ur kegyelme megsokasitja a keveset s kárpótolja másban a veszteséget. Oh bár minden ember magába szállna végezné továbbra is munkálkodását, bízva a jó Istenben, ki nem hagyja el a benne bízókat s nem engedi, hogy az ilyenek kezében eltörjön a kenyérnek botja. A cséplés jutassa eszünkbe azt a napot is, amikor ama mennyei arató az embereket is beavatja. Igyekezzünk azért nemcsak a múlandó eledelért munkálkodni, hanem megszerezni ama mennyei kenyeret is, mert igy lesz áldott életünk, áldott halálunk is. így szerzünk örömet, ami mennyei Atyánknak, mert, mert mint az arató örül a tiszta búzának, úgy örül meny- nyeí arató is, ha tiszta búzának találtatunk a nagy nyomtatásnak, az ítéletnek napján. Orosz Kátmán ref. lelkész. 200—300 métermázsa elsőrendi lucernaszénát, vagy lóbereszénát kövesut mentén, vagy préselt állapotban megvételre keres. MÁNDY URADALOM Nyírbátor. 32—35 Levélpapír különlegességek nagy választékban a „Szatmár és Be- reg“ könyvkereskedésben. dolgozott egész életében s a közjót látta veszélyeztetve, tehát mentésére sietett. Miután a lápi birtokosoktól és szolgabiráktól — kiket felszólított — nem kapót jelentést a lápi bajokról, maga járta be a lápokat. S ő a sep- temvir titkos tanácsos, főispán, a tiszántúli kerület főhadparancsnoka lápi bocskorban, lápi vadak csinálta törések váj ások s ingó lápok között együtt fáradozott földmérőjeivel. Elkészült a láp vízrajza s erre elrendelte, hogy a megye jobbágyai jelenjenek meg 3—3 napi munkára Sok ezer ember munkájával a Sán- doriláptól a csaholyi tón keresztül az ecsedi nagy tóig, egy csatornát ásatott, mely csatorna az elmocsarosodott Krasznának szolgált medréül. Ezen munkálatokban, melyek 3 évig tartottak már, ki merülvén a vármegye, Gróf Károlyi Ferenc elhatározta, hogy az országgyűléshez fordul segítségért. Itt azonban segítséget nem kapott s csak az lett a foganatja a feljajdulásnak, hogy az 1751 évi 14. törvény fejezet megalkottatott, melyben parancsoltatik, hogy a kiöntéseket okozó folyóvizekben található malomgátak elron- tassanak s a folyók medrei a bennük heverő fatörzsöktől megtisztittassanak ki, — a csatorna mederből kiemelt földből — egész a Tiszabecs—Kölese között lévő kövesutig. A töltés lábától pedig cca 20 méterre a nyílegyenes csatorna áll készen, — fél szélességben, 6 km. hosszban. Megyek tovább délnek. Egymásután hagyom magam mögött a csatorna fehérre meszelt karóit. Jobbra az Eger, Rókás és a Medvés sorja — fái állanak. Baloldalon kaszálók, szántó-földek sorakoznak. A kaszálókon itt-ott még lehet látni egy-egy sárga szirmú virágot. A virág szirma körül azonban érdekes tarka szárnyú szitakötők röpködnek. — 55 és 56-j-OO csatorna szelvények között a 113 sz. kataszteri kőnél lesz a Sonkád—tiszakóródi 6 m. nyílású vasbeton köz- uti-hid. Itt is a csatorna két partján ha- I talmas kavics depóniák állanak. A megásott csatorna-részen már látni lehet a hid vasbeton lábait. A kisajátított terület zöld pázsitján festői össze-visszaságban feküsz- nek a különböző faanyagok — vas- rudak. A töltés előtt deszkából épített bódé áll. Munkavezetők lakása és iroda helyiségül szolgál a munkálatokat vezető mérnöknek. Az itt dolgozó munkások a közelben lévő Starnberg tanyán nyertek elhelyezést. Haladok tovább mindenütt a csatorna virágos partján. Itt-ott egy alacsony galagonya bokor. Lenn délen egy legelésző gulya. Keleten egy karcsú csillogó templom torony. A 73-j-00 csatorna szelvénynél érem el a Három éger dűlőit. Majd a 81 és 82-\-00 csatorna szelvények között találjuk a Kölese—tíszabecsi 6 m. nyílású vasbeton-kid kitűzött helyét. ^
