Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-10-07 / 41. szám

Mátészalka, 1928. október 7. Ara 20 fillér. Vili. évfolyam 41. szám. Egyetemi Kör r isBrisk .I E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. )ebrecen Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Horthy Miklós-u. 8. Telefon 38. Postatakarékpénztári csekkszámla : 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR Kiadja: „Szatmár és Sereg“ Nyomdai és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési díj: Félévre 4 P 80 f. Negyedévre 2 P 40. A vármegyei őszi vetőmag-akció ered­ménye a Túr vidékén. A kölesei körjegyzőség gazdahözensége lapunk nyilvánossága utján köszöni meg a kapott nagyon szép, tiszta vetőmagot. A magyar gyásznak, ma­gyar fájdalomnak 1849. októ­ber 6-ikára emlékeztető dátu­mán megújulnak azok a se­bek, amelyek sorsverte száza­dok során mindig el-elöntötték forró vérrel egy ezeréves or­szág testét, A szabadságharc 13 aradi vértanújának döbbe­netes bitófa-halála a magyar függetlenség élet-halál harcá­nak drámai bukásában örök bizonysága lett annak, hogy a magyar nemzeti lét minden öncélú akciójában magára ma­radva viaskodik egész Európa ellen, A testvértelen, árva ma­gyarság életének minden sors­döntő fordulóján szemben ta­lálta magával az egész vilá­got. Hetven év múltával Tria­non sirköve is csak úgy zár­hatta sírjába a nemzetet, hogy erői fogytán megrohanták azok, akiket előtte saját vérével táplált. Október 6. gyásza az aradi bitófák árnyát négy-felé da­rabolt ország vérző csonkjaira vetíti ma. Örökkön vérző ország va­gyunk, amelynek csak vérző emlékei vannak. Emlékek, amelyek gyásznak és fájda­lomnak szomorú napjait kö­szöntik ránk. Ámde legyen boldog az az ország, amelynek gyászos em­lékei is a tettre-vágyás, cse­lekvőkészség, elszánt akarás és harcos vitézség szimbólu­mát jelzik. Október 6. ilyen szimbó- lium. Dicsőült aradi halál-vér­tanuk legyen áldott az emlé­ketek annak a nemzetnek lel­kében, amely ma az élet vér- tanuságát szenvedi! —dr. ^OfVET^IRÓS*^ HKlMáK Ét BEKEti üí ^ kereskedésében Kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérem, szíves­kedjék becses lapjában alább­irt soraimat közölni. Ez év aug. 22-én főispánunk egy szükebbkörü értekezleten vármegyénk és Bereg várme­gye részére szükségessé vált vetőmag felett tanácskozást tartott. A véletlen úgy hozta magával, hogy ezen az érte­kezleten a főispán ur jóságá­ból én is részvettem. Arra kértem akkor a főis­pán urat, hogy a Túr vidéket részesítse elsősorban a vető­mag kiosztásban, mert ez a vidék agyagos altalajánál fog­va, ha szeptember hónapban el nem vethet, akkor az azu­táni vetése kétséges, vagyis jól miveit szárazföldbe nem vethet. Kérésem meghallgatásra ta­lált és így most ott állnak vi­dékünk kis és nagybirtokosai, hogy csaknem el van végezve az őszi vetés, mert idejébe kaptuk meg a vetőmagot. A kölesei körjegyzőség, Köl- ’ cse, Sonkád és Fülesd közsé­Évek óta állandóan napirenden tartott kérdés a közvetlen vasúti kapcsolatok felvétele elszakított me­gyénkkel. Szomorú dolog ugyanis, hogy a derékban kettészakított Szat­már megyének három vasúti vona­lán csaknem tiz éve szünetel az át­menő vasúti forgalom. Nagykároly város, a régi megyeszékhely, állan­dóan harcolt annak az érdekében, hogy Mátészalka felé meginduljon a közvetlen forgalom. Talán feles­leges is megjegyeznünk, hogy a magyarországi illetékes tényezőkön egy pillanatig sem múlott a kérdés gek gazdaközönsége 1357 mm. 50 kg. őszi búza vetőmagot kapott, melyből 300 mm. ne­mesített, a többit pedig a Dessewffy tiszalöki hitbizomá­nyi gazdaságból. Úgy a neme­sített, mint a tiszalöki gazda­ságból kapott vetőmag a leg- elsőrendü, szép, egyenlő sze­mű, acélos, azt hiszem 80—82 kilós hektoliterenként. Én mint öreg gazda. elmondhatom, hogy szebb, tisztább búza vetőmagot nem lát­tam. Jól jegyezte meg egy kisbirto­kos társam, hogy kár ezt a szép búzát a mi rossz földeink­be elvetni. Nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetét ne nyilvánít­sam fent irt három község birtokosainak, főispán ur ő- méltóságának, a gazdasági felü­gyelőségnek és Ortutay igaz­gató urnák mint szállítóknak, ezért a szives jóságukért. Kölese, 1928. szept. 27-én, Tisztelettel rendezése, ámde az örökké nyug­talan román nagyvezérkar meghiúsí­tott minden közeledést. Végre talán mégis csak bekövet­kezik e helyzetben valamelyes enyhü­lés. Arról értesülünk ugyanis, hogy a román vámvezérigazgatóság a pénzügyminiszter rendelkezéséhez híven megszünteti a határszéli börvelyi vámhivatalt és he­lyette Nagykárolyban léte­sít uj vámhivatalt, amely­nek Börvelyben a magyar határ átkelő pontján vám- kirendeltsége lesz. Az ui vámhivatalt a nagykárolyi vasúti állomás épületébe helyezik el, ahol átadta a vasút az eddigi első osztályú várótermet és mellette még három helyiséget, mig a szom­szédos postaépületben a vámraktá­raknak szükséget helyiségeket bo­csátottak az uj vámhivatal rendel­kezésére. Nagykároly városa vállalta magá­ra, hogy a helyiségeket a vámhiva­tal céljaira átalakíttatja. Nincs szük­ség nagyobb szabású átalakítási munkálatokra s igy az uj vámhivatal még ezen az őszön megkezdheti mű­ködését. Az uj vámhivatallal egyidőben várniőinspektorátust is kap Nagy­károly és ennek az uj hivatalnak egész Erdélyre kiterjedő hatásköre lesz. A főinspektorátus fölállítására azonban csak bizonyos uj relációk fölvétele után kerül sor. A nagykárolyi vámhivatal létesítését ugyanis uj szál­lítási relációk megindulá­sa teszi szükségessé. Arról van szó, hogy a kormány engedményeket tesz az eddigi el­zárkózással szemben és avval a terv­vel foglalkozik, hogy megnyitja azo­kat a vasúti vonalakat, amelyek el­zártsága a gazdaságilag sok tekintet­ben egymásra utalt két vidék lakos­ságának életkörülményeit szükség és indok nélkül nehezíti meg. Elsőben a mátészalka-bör- vely-nagykárolyi vasútvo­nal megnyitásáról lenne szó, amivel egyfelől a szomszédos terü­letek egymás között a határon át való teherforgalmát teszik lehetővé, másfelől azonban meszebbmenő ter­vek szolgálatában történnék ez a forgalom-fölvétel. Két irányban is tehermentesítené ennek a vonalnak a megnyitása a külföld felé való román vasúti vonalat. Csehszlovákia felé Románia külkereskedelmi for­galma ma Halmin át történik. Ha Magyarország leié Bör- velynél megnyitják a vasu­tat, úgy magyarországi tranzitással lényegesen rö­nnRY ANT AI ősz í és téli szövet újdonságok ~ vi-i jl jr&m i.x-m.i-1 ggp- nagy választékban megérkeztek. FERFISZ ABO ÜZLETÉBE megtekintés és érdeklődés vétel-kötelezettség nélkül. id. egri Bónis Károly. A románok megkezdték a nagy károlyi uj vámhivatal szervezését. Hír szerint a máiészalka—nagykárolyí vasútvonal megnyitá­sával kapcsolatos az uj vámhivatal felállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom