Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-07-29 / 31. szám
2-ik oldal. sftiiittjiit és mm® 1928. julius 29-én. Orvosszövetségi gyűlés Vásárosnarnényban. ságnak ezt az életbevágó nagy kérdését megoldani kívánjuk. Csonka-Magyarország keleti- és nyugatirészein is, de benn az ország belsejében is ez kell, hogy ma a megbeszélések tárgya legyen, mert hova-tovább ott leszünk, ahol a háború előtti kis Szerbia volt, hogy játékszere volt közgazdasága, az akkor nagy Magyar-Osztrák Monarchia politikusainak. Most velünk játszanak úgy az úgynevezett utódállamok, de még volt szövetségesünk is, mint ahogy a kamarilla politikusai játszottak a kis Szerbiával. Látjuk kereskedelmi mérlegünkből, hogy annak passzivitása mind inkább növekszik. Látjuk statisztikai adatokból, hogy közvetlen szomszédaink a mi termékeinket mind kisebb mértékben vásárolják, de ezzel szemben csonkaországunk behozatala folyton növekszik. Pozitív és negatív irányban olyan eltolódás következik el, amely a maga terhével össze kell, hogy roppantsa Maradék-ma- gyarország nemzetgazdaságát. Ezen az állapoton segíteni kell, amig nem késő, de sürgősen, mert a 24-ik óra közeleg. Ha a segítés módján gondolkodunk, annyival is inkább igazat kell adnunk Khuen Héderváry Károly grófnak, hogy uj utakon kell elindulnunk a probléma megoldásánál, mert ezt az uj utat, a borértékesítés érdekében Írott tanulmányában dr. Kállay Miklós főispán már meg is jelölte, amikor a beltermelés racionálissá tétele céljából, a dumpingár alkalmazását hozta javaslatba. Ebből azt látjuk, hogy az ország közgazdaságával foglalkozó neves és súlyos férfiak érzik, látják, hogy az eddigi nyomokon haladva nem juthatunk célunkhoz, nem tudjuk elérni azt, hogy a magyar termés racionális legyen. Olyan utat kell választanunk, amely előttünk uj, talán szokatlan is, de amely ut, ha sokan ellenzik is és talán meg sem értik, fel nem ismerik kellőleg, mégis révbe juttasson. Ma már lépten-nyomon hallani neves és elismerten jó gazdáktól, hogy nem érdemes termelni ezt, vagy amazt. A búza. rozs, az árpa és egyéb termények termelése nem racionábilis, mert nincs ára, nincs piaca. Ugyanezt hallani a hizlalt marha és sertésre is. Lemondanak a gazdák a hizlalásról, az állattenyésztésről, mert nincs belőle meg a kellő kivitel. A belterjes gazdálkodást kezdi felváltani a külterjes és ezzel a mezőgazdasági terén a visszafejlődés. Meg kéll állítani ezen az utón a gazdákat, mert öngyilkosságot követünk el a visszafejlesztéssel, csökkentjük a dolgozók kereseti lehetőségét, csökkentjük a fogyasztást, kivándorlást idézünk fel, csökken a lakosság ereje a kisebb kereset mellett elmaradhatatlan gyengébb táplálkozás miatt, szóval a termelés visszafejlesztése olyan sorvadást okoz a nemzettesten, amelyet azután kígyógyitani nem tudunk soha, ha ennek egyéb hatásait is kellőleg megfontolva előrelátjuk. Mi legyen tehát az az uj ut, amelyet Khuen Héderváry Károly gróf megjelölni kíván és amelynek az elejére dr. Kállay Miklós főispán már reá mutatott ? A többtermelés avégből, hogy dumpingáron adhassunk túl terményeinken, akár mezőgazdaságiak, akár ipariak legyenek is azok, ba az utóbbiaknál importra nem szorulunk. néhány megállapítást kell tennünk és egynémely meggondolásra jutnunk. Kétségtelen, hogy megcsonkitottságunk j következtében, az importról le nem mond- I hatunk. Elég arra gondolnunk, hogy leg- I főbb mezőgazdasági termékeink exportja 1 egyenlő értékű csak a faimporítal. Ha § semmi egyebet nem lennénk kénytelenek g importálni, csupán csak a tüzelő és az ® épitőfát, már akkor is reá kényszerültünk I az importra. Az első negyedévi kereske- ! í delmi mérleg adatai alapján követkéz te t- I hetünk arra, hogy ebben az évben importunk körülbelül 400 millióval haladja meg exportunkat, tehát kereskedelmi mérlegünk, megközelítőleg ennyivel lesz passzív. Ez közel egyenlő fizetőeszközeink összegével. Nem lehet kétséges, hogy a külfölddel szemben növekvő mértékben eladóso- dunk. Ilyen körülmények között nem lehet kétséges az sem, hogy az ország nemzetgazdasága nem azon gyarapszik, amit exportján nyer. Következésképpen a lakosság megélhetése, a beltermelés és belkereskedelem munkájára van alapítva, melynek szülőanyja a magyar föld és ennek termékei. Kétséget nem szenvedhet az, hogy bármely üzem teljes kapacitásának kihasználása a legracionálisabb. Ha tehát a teljes kapacitás elérése az üzemköltséget nem, vagy csak tört részekben növeli, akkor erre kell törekednie az üzemnek, mert minden többlet, amely kisebb üzemköltséggel termelhető ki, olcsóbbá válik és igy olcsóbban is árusítható. A külkereskedelmi forgalomban szereplő árak, aranyér- iékinéröhöz viszonyítva, csekély kilengéssel fixirozoi- taknak mondhatók. Ebből a szempontból lényegtelen az, hogy a nemzetgazdaság beltermelésében mily árak alakultak ki. Ha pl. dollárértékre számítjuk át import és exportcikkeinknek árait, teljesen mellékes, hogy, idebenn mily árakat fizetünk a munkásoknak és a benn termelt anyagokért. A külkereskedelmi mérleg passzivitását ez nem érinti. Az életstandard két viszonyszámának, tehát a jövedelemnek és a kiadásoknak egy és ugyanazzal a számmal való szorzása, vagy osztása, az életstandardot nem változtatja meg, mert az arány nem változik, ha mindkét tagját ugyanazzal a számmal osztom, vagy szorzóm. Jelen soroknak nem célja rendszerbe foglaltan tárgyalni a szóban forgó kérdést, nem célja az sem, hogy a statisztikai adatokkal terhelje az olvasót. Mégis, a fentiek azt a célt szolgálják, hogy megközelítőleg képet nyújtsanak arról, hogy az ismertek alapján, miben lenne kijelölhető az az ut, amelyet fennebb kerestünk? E kérdésre a legközelebbi alkalommal kívánunk megfelelő választ adni, kérve, hogy a jóindulatú kritika a megoldás kifejtéséhez hozzájárulni szives legyen. Nyíregyháza. Písszer János. Elhízott egyéneknél a természetes „Ferenc József“ keserüviz hatalmasan előmozditja az anyagcserét és a testet könnyeddé teszi. Több orvosprofesszor a Ferenc József vizet szivelzsirosodásnál is reggel, délben és este, egy-egy harmad- pohárnyi mennyiségben rendeli. Kapható gyógyszertárakban, drogériákFolyó hó 21-én hívta össze megyei Orvosszövetségünk közszeretetben álló elnöke Dr. Schönpflug Béla, vármegyei tiszti főorvos az idei orvosgyülést, hogy ott egyrészt ideiglenesen egyesült megyénk orvostársadalmának alkalma legyen egymással személyesen is megismerkedni, másrészt pedig, hogy ~ az orvosok ügy ét-baj át megbeszéljék, panaszaikat előadhassák s együtt megállapodott terv szerint igyekezzenek azokra „orvoslást“ keresni. Főorvosunk talpraesett gondolata volt az is, hogy az idei gyűlést vá- sárosnaményban tartsák meg, a többieket is mindig más-más járás székhelyére fogja majd összehívni. Talán a meg nem szokott helyen való gyülekezés gondolatának újdonsága hozta magával azt az örvendetes eredményt, hogy vármegyénk minden zugából örvendetes készséggel sereglettek össze az orvosok a tiszaparti városkába, ha maradt is otthon kettő-három, nyomorúságos, de nemes-hivatásuk súlyos kötelezettsége tartotta bizonyára vissza őket, hogy ezen a testet, szemet, szivet és lelket vidító és andalító összejövetelen nem vehettek részt. A vonaton érkezőket autók várták s röpítették a vásárosnaményi Vadászotthon barátságos termébe, ahol már a gyűlés megkezdése előtt Buday vásárosnaményi gyógyszerész látta vendégül a gyülekezőket barátságos tízóraira. Úgy történt a dolog, hogy az Orvosszövetség hívta meg vendégül Buday gyógyszerészt a gyűlésre s ö úgy tromfolt vissza, hogy ö meg az egész Orvosgyülést látta vendégül. Jó vivő lehet, aki igy riposztozik. A fogadtatás rendezésében, az ellátás fáradságos munkájában méltó partnerei voltak Lengyel Sándor dr. és Kis Johanna dr. kollegák is. Annyi figyelmet, buzgalmat, tapintatot, odaadást és fáradságot pazazoltak ránk, ameny- nyi egy nemzetközi kongresszusra is bőven elegendő volna. A zöld asztalok mellett Dr. Schönpflug Béla elnök nyitotta meg a gyűlést s meleg szívből üdvözölte a nem remélt számban összegyűlt tagokat és vendégeket. Megnyitójában arra kérte a kartársakat, hogy tartsanak össze, mert a mai nehéz gazdasági lésben rejlik a mindent legyőző erő s ezenkívül még a legszigorúbb orvosi ethika szabályainak megtartására hívta föl a jelenvoltak figyelmét, mert az is egyik meg nem becsülhető fegyvere az orvosnak a mai súlyos létküzdelmekben. Szép szavait meleg tapsokkal jutalmazták. Utána orvosiársadalmtmk Nesztora és szövetségünk titkára olvasta föl jelentését a nála megszokott ékesszólással és magvas tartalommal. Az orvostársadalom közeli jövőjét festette sötétebb színekkel s mintegy harangkongatással figyelmeztette az orvosokat, a kormányt is a tornyosuló s vihart jelentő felhőkre. Lelkes éljenzés és taps követte a szép jelentést. Majd az üresedésben lévő pénztárosi állást töltötték be Dr. Török Sándor mátészalkai orvos megválasztásával. Pénztárvizsgálat és egyéb adminisztratív ügyek letár- gyalása után élénk éljenek közt bezárult a szépen látogatott gyűlés, hogy a még szebben sikerült közebédhez siessenek a szőke Tisza nyárfái és füzesei alá s méltóan fejezzék be az oly szép részletekben bővelkedő vándorgyűlést az orvosszövetség minden szépért és jóért lelkesedni tudó idesereg- lett tagjai. Nunc venio ad fortissimum vi- rum! Száguldó autók egész sora röpített bennünket a Tiszapartra, a közebéd színhelyére. Úgy éreztük magunkat, mint az amerikai vagy angol, francia vendégeink, mikor Magyarországra jönnek, abba a Magyarországba, ahol még nyereg alatt puhítják a húst, villog a gatya és lobog a fokos s mikor itt vannak, akkor látják, hogy egész müveit, nyugati formák közt fogadják és látják el a vendéget s amiben különbözik a magyar a külfölditől, az csak az az egy körülmény, hogy a magyar még sokkal vendégszeretőbb, gavallé- rabb, mint akármelyik külföldi állam népe. Egy Jókai vagy Mikszáth írói készségével, vagy ha versben akarnám, akkor egy Horác panegyrista lantján köllene elzengenem a közebéd tartalmát, milieu-jét, hangulatát. Hogy tudtak annyi szépet, annyi jót összehalmozni a naményiak, erre az alkalomra, hát az merő csoda! Az autódübörgés, motorbicikli pö- fögés, a Tisza csöndes zúgása, a Mielőtt ennek vázolásába kezdenénk, ban és füszerüzletekben. viszonyok között csak az egyesücigányzene hangjai, a társaság viMésznitr ölésit, szuperfoszt át ot, valamint az összes bel- és külföldi műtrágyákat, birtokosoknak és bérlőknek, a 14.300/1928 F. M. számú miniszteri rendelet alapján tizenegy havi kedvezményes hitelre szállít. 500 holdig teljes kamatmentességgel a községi elöljáróság igazolása alapján (községi bélyegző, biró 31 ^ és jegyző aláírás) 500—2000 holdig fél kamatmentességgel a megyei gazdasági felügyelőség igazolására FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász, műtrágya és eladási iroda és raktára Nyírbátor, Kossuth Lajos-utca 7. szám. Telefon 77. Szükséges nyomtatványokat kívánatra küldjük és további felvilágosítással készséggel szolgálunk. Telefon 77.
