Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-07-29 / 31. szám

2-ik oldal. sftiiittjiit és mm® 1928. julius 29-én. Orvosszövetségi gyűlés Vásárosnarnényban. ságnak ezt az életbevágó nagy kérdését megoldani kívánjuk. Csonka-Magyarország keleti- és nyugatiré­szein is, de benn az ország belsejében is ez kell, hogy ma a megbeszélések tárgya le­gyen, mert hova-tovább ott leszünk, ahol a háború előtti kis Szerbia volt, hogy játék­szere volt közgazdasága, az akkor nagy Magyar-Osztrák Monarchia politikusainak. Most velünk játszanak úgy az úgynevezett utódállamok, de még volt szövetségesünk is, mint ahogy a kamarilla politikusai ját­szottak a kis Szerbiával. Látjuk kereskedelmi mérlegünkből, hogy annak passzivitása mind inkább növekszik. Látjuk statisztikai adatokból, hogy közvetlen szomszédaink a mi termékeinket mind kisebb mértékben vásárolják, de ez­zel szemben csonkaországunk behozatala folyton növekszik. Pozitív és negatív irányban olyan eltoló­dás következik el, amely a maga terhével össze kell, hogy roppantsa Maradék-ma- gyarország nemzetgazdaságát. Ezen az állapoton segíteni kell, amig nem késő, de sürgősen, mert a 24-ik óra közeleg. Ha a segítés módján gondolkodunk, annyival is inkább igazat kell adnunk Khuen Héderváry Károly grófnak, hogy uj utakon kell elindulnunk a probléma meg­oldásánál, mert ezt az uj utat, a borérté­kesítés érdekében Írott tanulmányában dr. Kállay Miklós főispán már meg is jelölte, amikor a beltermelés racionálissá tétele céljából, a dumpingár alkalmazását hozta javaslatba. Ebből azt látjuk, hogy az ország köz­gazdaságával foglalkozó neves és súlyos férfiak érzik, látják, hogy az eddigi nyo­mokon haladva nem juthatunk célunkhoz, nem tudjuk elérni azt, hogy a magyar ter­més racionális legyen. Olyan utat kell vá­lasztanunk, amely előttünk uj, talán szo­katlan is, de amely ut, ha sokan ellenzik is és talán meg sem értik, fel nem ismerik kellőleg, mégis révbe juttasson. Ma már lépten-nyomon hallani neves és elismerten jó gazdáktól, hogy nem ér­demes termelni ezt, vagy amazt. A búza. rozs, az árpa és egyéb termények terme­lése nem racionábilis, mert nincs ára, nincs piaca. Ugyanezt hallani a hizlalt marha és sertésre is. Lemondanak a gaz­dák a hizlalásról, az állattenyésztésről, mert nincs belőle meg a kellő kivitel. A belterjes gazdálkodást kezdi felváltani a külterjes és ezzel a mezőgazdasági terén a visszafejlődés. Meg kéll állítani ezen az utón a gaz­dákat, mert öngyilkosságot követünk el a visszafejlesztéssel, csökkentjük a dolgozók kereseti lehetőségét, csökkentjük a fogyasz­tást, kivándorlást idézünk fel, csökken a lakosság ereje a kisebb kereset mellett el­maradhatatlan gyengébb táplálkozás miatt, szóval a termelés visszafejlesztése olyan sorvadást okoz a nemzettesten, amelyet azután kígyógyitani nem tudunk soha, ha ennek egyéb hatásait is kellőleg megfon­tolva előrelátjuk. Mi legyen tehát az az uj ut, amelyet Khuen Héderváry Károly gróf megjelölni kíván és amelynek az elejére dr. Kállay Miklós főispán már reá mutatott ? A többtermelés avégből, hogy dumpingáron adhassunk túl terményeinken, akár mező­gazdaságiak, akár ipariak le­gyenek is azok, ba az utób­biaknál importra nem szoru­lunk. néhány megállapítást kell tennünk és egy­némely meggondolásra jutnunk. Kétségtelen, hogy megcsonkitottságunk j következtében, az importról le nem mond- I hatunk. Elég arra gondolnunk, hogy leg- I főbb mezőgazdasági termékeink exportja 1 egyenlő értékű csak a faimporítal. Ha § semmi egyebet nem lennénk kénytelenek g importálni, csupán csak a tüzelő és az ® épitőfát, már akkor is reá kényszerültünk I az importra. Az első negyedévi kereske- ! í delmi mérleg adatai alapján követkéz te t- I hetünk arra, hogy ebben az évben impor­tunk körülbelül 400 millióval haladja meg exportunkat, tehát kereskedelmi mérlegünk, megközelítőleg ennyivel lesz passzív. Ez közel egyenlő fizetőeszközeink összegével. Nem lehet kétséges, hogy a külfölddel szemben nö­vekvő mértékben eladóso- dunk. Ilyen körülmények között nem lehet két­séges az sem, hogy az ország nemzetgaz­dasága nem azon gyarapszik, amit export­ján nyer. Következésképpen a lakosság megélhetése, a beltermelés és belkereske­delem munkájára van alapítva, melynek szülőanyja a magyar föld és ennek ter­mékei. Kétséget nem szenvedhet az, hogy bár­mely üzem teljes kapacitásának kihasz­nálása a legracionálisabb. Ha tehát a tel­jes kapacitás elérése az üzemköltséget nem, vagy csak tört részekben növeli, ak­kor erre kell törekednie az üzemnek, mert minden többlet, amely kisebb üzemkölt­séggel termelhető ki, olcsóbbá válik és igy olcsóbban is árusítható. A külkereskedelmi forgalom­ban szereplő árak, aranyér- iékinéröhöz viszonyítva, cse­kély kilengéssel fixirozoi- taknak mondhatók. Ebből a szempontból lényegtelen az, hogy a nemzetgazdaság beltermelésében mily árak alakultak ki. Ha pl. dollárértékre szá­mítjuk át import és exportcikkeinknek árait, teljesen mellékes, hogy, idebenn mily árakat fizetünk a munkásoknak és a benn termelt anyagokért. A külkereskedelmi mérleg passzivitását ez nem érinti. Az életstandard két viszonyszámának, tehát a jövedelemnek és a kiadásoknak egy és ugyanazzal a számmal való szorzása, vagy osztása, az életstandardot nem változtatja meg, mert az arány nem változik, ha mind­két tagját ugyanazzal a számmal osztom, vagy szorzóm. Jelen soroknak nem célja rendszerbe foglaltan tárgyalni a szóban forgó kérdést, nem célja az sem, hogy a statisztikai ada­tokkal terhelje az olvasót. Mégis, a fentiek azt a célt szolgálják, hogy megközelítőleg képet nyújtsanak arról, hogy az ismertek alapján, miben lenne kijelölhető az az ut, amelyet fennebb kerestünk? E kérdésre a legközelebbi alkalommal kívánunk megfelelő választ adni, kérve, hogy a jóindulatú kri­tika a megoldás kifejtéséhez hozzájárulni szives legyen. Nyíregyháza. Písszer János. Elhízott egyéneknél a termé­szetes „Ferenc József“ keserüviz ha­talmasan előmozditja az anyagcserét és a testet könnyeddé teszi. Több orvosprofesszor a Ferenc József vizet szivelzsirosodásnál is reggel, délben és este, egy-egy harmad- pohárnyi mennyiségben rendeli. Kap­ható gyógyszertárakban, drogériák­Folyó hó 21-én hívta össze me­gyei Orvosszövetségünk közszeretet­ben álló elnöke Dr. Schönpflug Béla, vármegyei tiszti főorvos az idei orvosgyülést, hogy ott egyrészt ideiglenesen egyesült megyénk or­vostársadalmának alkalma legyen egymással személyesen is megismer­kedni, másrészt pedig, hogy ~ az orvosok ügy ét-baj át megbeszéljék, panaszaikat előadhassák s együtt megállapodott terv szerint igyekez­zenek azokra „orvoslást“ keresni. Főorvosunk talpraesett gondolata volt az is, hogy az idei gyűlést vá- sárosnaményban tartsák meg, a többieket is mindig más-más járás székhelyére fogja majd összehívni. Talán a meg nem szokott helyen való gyülekezés gondolatának új­donsága hozta magával azt az ör­vendetes eredményt, hogy vármegyénk minden zugá­ból örvendetes készséggel sereglettek össze az or­vosok a tiszaparti városkába, ha maradt is otthon kettő-három, nyomorúsá­gos, de nemes-hivatásuk súlyos kö­telezettsége tartotta bizonyára vissza őket, hogy ezen a testet, szemet, szivet és lelket vidító és andalító összejövetelen nem vehettek részt. A vonaton érkezőket au­tók várták s röpítették a vásárosnaményi Vadász­otthon barátságos termébe, ahol már a gyűlés megkezdése előtt Buday vásárosnaményi gyógysze­rész látta vendégül a gyülekezőket barátságos tízóraira. Úgy történt a dolog, hogy az Orvosszövetség hívta meg vendégül Buday gyógyszerészt a gyűlésre s ö úgy tromfolt vissza, hogy ö meg az egész Orvosgyülést látta vendégül. Jó vivő lehet, aki igy riposztozik. A fogadtatás rendezésében, az ellátás fáradságos munkájában méltó partnerei voltak Lengyel Sándor dr. és Kis Johanna dr. kollegák is. Annyi figyelmet, buzgalmat, tapintatot, odaadást és fáradságot pazazoltak ránk, ameny- nyi egy nemzetközi kongresszusra is bőven elegendő volna. A zöld asztalok mellett Dr. Schönpflug Béla elnök nyitotta meg a gyűlést s meleg szívből üdvözölte a nem remélt számban összegyűlt tagokat és vendégeket. Megnyitójában arra kérte a kartársakat, hogy tartsanak össze, mert a mai nehéz gazdasági lésben rejlik a mindent legyőző erő s ezenkívül még a legszigorúbb or­vosi ethika szabályainak megtartá­sára hívta föl a jelenvoltak figyel­mét, mert az is egyik meg nem be­csülhető fegyvere az orvosnak a mai súlyos létküzdelmekben. Szép sza­vait meleg tapsokkal jutalmazták. Utána orvosiársadalmtmk Nesz­tora és szövetségünk tit­kára olvasta föl jelentését a nála meg­szokott ékesszólással és magvas tar­talommal. Az orvostársadalom kö­zeli jövőjét festette sötétebb színek­kel s mintegy harangkongatással figyelmeztette az orvosokat, a kor­mányt is a tornyosuló s vihart je­lentő felhőkre. Lelkes éljenzés és taps követte a szép jelentést. Majd az üresedésben lévő pénz­tárosi állást töltötték be Dr. Török Sándor mátészalkai orvos megvá­lasztásával. Pénztárvizsgálat és egyéb adminisztratív ügyek letár- gyalása után élénk éljenek közt be­zárult a szépen látogatott gyűlés, hogy a még szebben sikerült közebédhez siessenek a szőke Tisza nyárfái és fü­zesei alá s méltóan fejezzék be az oly szép részletekben bővelkedő vándorgyű­lést az orvosszövetség minden szép­ért és jóért lelkesedni tudó idesereg- lett tagjai. Nunc venio ad fortissimum vi- rum! Száguldó autók egész sora röpített bennünket a Tiszapartra, a közebéd színhelyére. Úgy éreztük magunkat, mint az amerikai vagy angol, francia vendégeink, mikor Magyarországra jönnek, abba a Magyarországba, ahol még nyereg alatt puhítják a húst, villog a gatya és lobog a fokos s mikor itt van­nak, akkor látják, hogy egész mü­veit, nyugati formák közt fogadják és látják el a vendéget s amiben különbözik a magyar a külfölditől, az csak az az egy körülmény, hogy a magyar még sokkal vendégszeretőbb, gavallé- rabb, mint akármelyik kül­földi állam népe. Egy Jókai vagy Mikszáth írói kész­ségével, vagy ha versben akarnám, akkor egy Horác panegyrista lant­ján köllene elzengenem a közebéd tartalmát, milieu-jét, hangulatát. Hogy tudtak annyi szépet, annyi jót összehalmozni a naményiak, erre az alkalomra, hát az merő csoda! Az autódübörgés, motorbicikli pö- fögés, a Tisza csöndes zúgása, a Mielőtt ennek vázolásába kezdenénk, ban és füszerüzletekben. viszonyok között csak az egyesü­cigányzene hangjai, a társaság vi­Mésznitr ölésit, szuperfoszt át ot, valamint az összes bel- és külföldi műtrágyá­kat, birtokosoknak és bérlőknek, a 14.300/1928 F. M. számú miniszteri rendelet alapján tizenegy havi kedvezményes hitelre szállít. 500 holdig teljes kamatmentességgel a községi elöljáróság igazolása alapján (községi bélyegző, biró 31 ^ és jegyző aláírás) 500—2000 holdig fél kamatmentességgel a megyei gazdasági felügyelőség igazolására FEHÉR LÁSZLÓ oki. közgazdász, műtrágya és eladási iroda és raktára Nyírbátor, Kossuth Lajos-utca 7. szám. Telefon 77. Szükséges nyomtatványokat kívánatra küldjük és további felvilágosítással készséggel szolgálunk. Telefon 77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom