Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-12-23 / 52. szám

1928. december 23-án SZATMÁR (S BERKS 7-ik oldal. ciuor>!::iiiiu::iiiii:::iiiioiioiiii:::iiiii::aiiCMi^ M Legkedvezőbb díjtételekkel es leitete- n« « • w ■sr%» • * ■ ? » « ^ • r« lekkel köthet biztosítást az klso Hereszteiiy oiztosato Intézetnél* y M Kirendeltségi iroda: Mátészalka, Horthy Miklós-utca 8 szám a ÉS BBI6RÉÜ Lapkiadó helyiségében, i S ^mindenktr kaésTség^ma£ Biztosításokat elfogad tűz, betörés, jég, vaamict éelbiztositásokban. V Agilis üzletszerzőket, valamint helyiképviselőket felvesz fix fizetéssel és magas jutalékkal. fi 8— ^lOIICIilliOillCillOIICi lemen KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető : Szűcs Gyula a vármegyei Gazdasági Egyesület titkára. A Magyar Távirati Iroda mátészalkai fiókjának jelentése 1928. évi december hó 22-én. Mázsánként Pengő Búza 77-es tíszavidéki 2470—2485 Búza 78-as „ „ 2495—25T0 Búza 79-es „ „ 2520—25'30 Búza 80-as „ „ 2530—2540 Rozs 2280—22'90 Tak. árpa 2525—25'50 Sör árpa 27­-----2750 Zab 24-60—25-10 Tengeri 26-75—27 — Köles 26'-----26 50 Repce 45-50—46-50 Korpa 1 18-50—19--­Az árak Budapesten értendők. A vármegyei Gazdasági Egye­sület közleményei: A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter azon célból, hogy a gazdasági cselédeknek és gazdasági munkások­nak serkentő példát nyújtson és hogy a becsületes munka és hűsé­ges szolgálat elismerést nyerjen: azon külső gazdasági cselédeket, kik egy munkaadónál legalább 25 éve hűségesen szolgálnak, továbbá azon gazdasági munkásokat, kik megbíz­hatóságuk és szorgalmuk, társaik által kitűntek az 1929 évben is pénzbeli jutalommal és elismerő ok­levéllel kívánja kitüntetni. Bővebb felvilágosítást ad a vármegyei gazda­sági egyesület. * Felhívjuk t. tagtársaínk figyelmét, hogy egyesületünknél növényvé­delmi szereket (enda, almola, stb.) kedvezményes áron szerezhetnek be. , * Felkérjük t. tagtársainkat, hogy a korábbi és a folyó évi hátralékos tagdijaikat az egyesület pénztárába beküldeni szíveskedjenek. |lllllllltll!lllllllllll»lllll|l||||lll«llllllllllllll«llllllllllllll»llllllllllllll*llllllll^ 1 A Szatmármármegyei § 1 Tejipari Vállalat jj Fehérgyarmaton levő tej- § üzeme árudát nyitott g fl Mátészalkán, gróf § | Tisza István-utca 5 sz. | alatt, a volt kalap-üzlet he- i lyiségében. A legolcsóbb 1 napi áron lehet kapni: tel- g jes-tejet, fölözött-tejet, g 1 tehén és juhturót, tej- | szint, tea-vaj at, tojást, gyümölcsöt és minden | csemegefélét. — Kéri a 1 n. é. közönség szives párt- ff fogását az üzletvezető, f Illlllll»lllllllllllll!tll!llllllll!lltlllllllllllllltllllllllllllll#lllllllllllllltllllllll Vontatott üzlet a gabona­piacon. A hosszú ideig tartó lany- haságot nem követte a várt fellen­dülés a gabonapiacon, sőt inkább fokozódott a vontatottság és néme­lyik nap valósággal pang az üzlet a budapesti gabonatőzsdén. A tartós lányhaságot azzal magyarázzák, hogy az egész világon nagy volt a ter­més és minthogy a túlkínálat jelei mutatkoznak az összes piacokon, azért nem tud nálunk sem megélén­külni a gabonapiac. Azt remélik, hogy a mostani alacsony árnivó mellett legalább a kivitel vesz na­gyobb lendületet, mivel a magyar gabonaárak jelenleg nem magasab­bak a délszláv áraknál. így tehát a délszláv áru nem tud többé ered­ményes konkurrenciát csinálni a ma­gyar terményeknek a külföldi pia­cokon. A lisztpiacon szintén tovább tart a lanyhaság, a malmok a ré­gebben magasabb áron vett búzá­ból őrölt lisztjeiket a ma alacsonyabb árnívón kénytelenek áruba bocsá­tani. Újabban ismét 40%-al alacso­nyabban állapították meg a buda­pesti malmok az eladási árat. — E heti burgonya árak. A burgonya árak az elmúlt héten ke­veset változtak. Fizettek étkezési Woltmann burgonyáért P 7'25, 7'50, étkezési Krügerért P 7'25, 7'50, Elláért 10'50, 11'50, őszirózsáért 14 pengő körül, nyári rózsáért P 19'50-et szabolcsi feladó állomásokon. Ipari burgonyában üzlet nemigen fordult elő, névleges árak feladó állomáson 6 pengő körül mozognak. A magyar föld eladósodása. A magyar földbirtok ez év júniusá­nak végén kereken 972 millió pen­gő jelzálogilag bekebelezett terhet visel. A külföldi államokkal való összehasonlitás alapján megállapít­ható, hogy túlzott eladósodástól még nem kell félni és a földbirtok ela­dósodása szempontjából körülbelül ott tartunk, ahol 1905. előtt vol­tunk. A németországi viszonyoknál pedig háromszorta kedvezőbb hely­zetben vagyunk. A földbirtokra ne­hezedő évi teher 11%-os amorti­zációt alapul véve, 107 millió pen­gőre tehető. Ez annyit jelent, hogy évenként és katasztrális holdanként mintegy 30 kg. búza értékével van megterhelve a földbirtok. Aggályos­nak nevezhető az eladósodásnak tempója a legutolsó három évben, különösen azért, mert a gyenge ta­lajú és rosszul gazdálkodó földbir­tokok is eladósodtak, amelyek pedig a terheket nehezebben viselik. :::uiioiicii 0113 Kevés széna a takarmány­piacon. Az utóbbi napokban ma­gyar szénából kevés a felhozatal a fővárosba és ezért a szükségletnek nagy részét külföldi szénával fede­zik, különösen Jugoszláviából van behozatal. A jugoszláv féléves és éves széna Budapesten fuvartétel­ben 15—16 pengőbe kerül. Magyar származású édes szénának 17 pen­gő az ára. A jó magyar szénatermő vidékekről, mint Heves és Békés megye, kevés áru érkezik. A vetett takarmányokban az a helyzet, hogy lóherében és zabosbükkönyben elég nagy a felhozatal és igy élénk az üzlet, áruk 17—17'50 pengő között váltakozik. Lucernában nincs elég áru, fuvartételben 20'50—21 pengőt fizetnek érte. A jó termés követ­keztében alomfélékből meglehetősen nagy készletek vannak az ország­ban. Szalmából nem nagy a belső szükséglet és igy nagy mennyiségek kerülnek kivitelre. Magyar szalmá­ra mindig akad vevő a külföldön. A préselt buzaszalma árát a takar­mánytőzsdén 4—4'40 pengővel jegy­zik. Rozsszalmában kevés áru ke­rül a piacra. Megnyitották a lisztkísérleti állomást. Az utóbbi esztendőkben feltűnő volt, hogy az amerikai lisz­tek igen nagy teret hódítottak kül­földi piacokon. Ezt az eredményt annak köszönhették az amerikai malmok, hogy nem sokféle lisztti- pus előállításra törekedtek, hanem arra, hogy néhány állandó különle­ges lisztfajtát állapítsanak meg és hozzanak forgalomba. Legjobb búzá­jukból, az úgynevezett manitóba búzából pedig olyan kiváló minő­ségű lisztet állítottak elő hosszas keresés után, hogy azzal a fogyasz­tók más fajta lisztjeiket sikeresen tudják feljavítani. A manitóba búzá­ból őrölt lisztet tehát, mintegy csak esszenciának használták a többi lisz­tekkel való keverésnél. Szorgos vizsgálatok után a szakembereink rájöttek, hogy nálunk is lehet a manitóba búzával azonos értékű buzafajtát kitermelni, ez az úgyne­vezett Marquis búza. Ez a fajta a magyarországi éghajlat és talajviszo­nyok mellett mindig előállítható és kiváló minőségű lisztet ad. Körze­tekre osztották az országot és hozzá­fogtak a magyar buzakataszter fel­állításához. Ennek a feladatnak az elvégzésére hivatott a Gabona és Lisztkisérleti Állomás, amely napok­ban nyílt meg ünnepélyes keretek között. A Gabona és Lisztkisérleti Állomás, amely próbamalommal, vegyészeti műhelyekkel és a legkü­lönbözőbb vizsgálatokhoz szükséges felszerelésekkel gazdagon el van látva, a földművelési minisztérium áldozatkészségének köszöni létrejöt­tét. Az ünnepélyes megnyitáson Ma­yer János földmivelésügyi miniszter is felszólalt, hangoztatva, hogy a magyar búza és liszt legközvetle­nebb fogyasztópiacain is éles ver­seny indult meg az egyes országok között. Ebben a versenyben nekünk, akik kitűnő búzát termelünk és malmaink is nagyszerűen fel vannak szerelve, nem szabad elmaradnunk. Versenyképességünk fentartása, sőt fokozása lesz az uj intézet hivatása. Meg kell honosítani egyes külföldi eljárásokat, amelyeket ott a kísér­leti malmok és kísérleti sütödék alap­ján bevezettek a lisztek nemesíté­sére. A földmivelésügyi miniszter felszólalása után Hankóczy Jenő az uj intézmény vezetője tartott beszé­det, majd Herrmann Miksa méltatta az intézet jelentőségét. A mátészalkai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 7654—1928. tk. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Dr. Grünbaum lzor ügyvéd által kép­viselt Weisz József komlódtótfalusi lakos végrehajtatónak Szabó Ferenc végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 253 P. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a mátészalkai kir. já­rásbíróság területén levő Csenger község­ben s a csengeri 1487 számú betétben A. -f- I. sorsz. alatt foglalt 1117|3 hrsz_ és Szabó Ferenc (nős Katrus Juliánnával, nevén álló ingatlanra 6400 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1929. évi január hó 18 napján délelőtt 9 órakor Csenger községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiál­tási ár felénél alacsonyabb áron nem ad­ható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát vagyis 640 pengőt készpénzben vagy az 1881: LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénzek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. te. 147., 150., 170. §§; 1908: LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megállapított bá­natpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLI. 25. §.) Mátészalka, 1928. évi október hó 10-én' Dr. Schőber s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Mándy Sándor telekkönyvi kiadó. ORDSON TRAKTOR és traktor alkatrésze k, O R D autó előnyős fizetéssel beszerezhetők öldesí F. Vilmos Mátés zalka, gróf Tisza István-utca.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom