Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-11-25 / 48. szám

4-ik oldal, SZATMAR is KERES 1928, november 25-én, de ne felejtsük el Istent is segítsé­gül hívni igaz ügyünk védelmére. Majd Jakab Tibor terjesztette elő a miniszterelnökhöz küldendő hatá­rozati javaslatot, melyet a gyűlés magáévá tett s a Himnusz elének- lése után rendben eloszlott, a jobb jövő reménysége alatt. hívják, szerjetik, segítik, támogatják és megbocsátanak. Az internaciona­lizmus nem ismer szeretetet, nem ismer megbékülést, nem ismer meg­bocsátást, mert fegyvere a terror, szója a gyilok, simogatása az akasztófa. Ismerjük jól fegyverüket, simogatásukat és mégsem azokkal harcolunk ellenük, mert a Krisztus a leghatalmabb erő, amely erővel szemben lehull a terror ökle, meg­hunyászkodik az akasztófa kötele. Ez nem azt jelenti, hogy most már mindent szabadjára engedjünk. Nem. A nemzetköziek nem változtak, csak meghunyászkodtak, mert nem fegy­verük a nyíltság. Az a hazátlan társaság ma is keveri a mérget és mindenütt ott van a maga egyenet­lenséget szító alattomos ábrázatával. Vigyázat! Ezeket szemmel kell kí­sérni és ha szükség van rá, sújtson is a „Vass ökle“. Morog, zug, lá­zong, agitál, rágalmaz, szid vagy csábit a legtöbbször csak föld alatt, de sokszor felmerészkedik a löld színére is, néha nem vörös ruhában jár, hanem a trikolort ölti magára, de mindig ugyanaz marad: a taga­dás, az ellentmondás, a hitetlenség gyilkos apostola. Vigyázat! Ezekkel szemben nincs helye a szeretet fegyverének, ezek­kel szemben erő és hatalom kell. Még pedig nem elég a felvilágosult- ság fegyvere, az államhatalom kö­nyörtelenül taposson rajtuk végig és mindenütt juttassa érvényre a szél­sőséges nacionalizmus ideálját. A régi kipróbált jelszó, a hazasze­retet legyen úrrá minden leiken, aki itt él és élni akar. A nemzetközi csirkefogók szájára tegyünk lakatot a szónokoknál, a sajtóban, a gyárak légkörében, a katonaságnál, az ifjúság között. Törvény rendelje el, hogy csak erő­sen hazafias egyesületet tűr meg. A hazafiatlan lapokat irgalmatlanul tiltsa be örökre. A rágalmazókat, a méregkeverőket, az alattomos gyuj- togatókat a rend és a nemzet jövője érdekében idejében ártalmatlanná kell tenni, mert a Marx szelleméből nem kérünk. Ezzel el is dőlt a nagy kérdés, hogy Vass vagy Marx. Csekély érdeklődés mellett tartotta rendkívüli közgyűlését vármegyénk törvényhatósági bizottsága. Vass vagy Marx? Irta : vitéz Dr. Szoboszlay István. (Csenger). II. A szociálpolitika útjait át kell érezni. Valóban nagyon nemesen érző és jó embernek kell lenni an­nak, aki a kommunizmus ország­rontó, társadalmat züllesztő undok munkája után ezeknek a fenevadak­nak szeretettel nyújt segítő kezet. A társadalom a maga nemes kon- zervativmusával nem bocsájthat meg a nemzet hóhérainak. Egyes nagyok végtelen nagy emberi eré­nyeik szerint hirdetik a szerencsét­len megtévesztettek felemelését és támogatását. Azt hiszem, hogy Vass a maga nagy emberi erényeivel óriási lépést tett a munkástársada­lom nemzeti alapon való felemelésé - ben és úgy gondolom, hogy az ő szociálpolitikája az egyetlen helyes ut a megértés felé. Látni kell min­den munkásnak, hogy nem szedik el — a szakszervezetek eddigi mun­kájával szemben — pártkassza cél­jaira keserües keresményüket, ha­nem a törvényhozás keretein belül emberi megélhetést és munkasza­badságot igyekeznek a számukra biztosítani. Vass kétségtelenül ma Európa legnagyobb 'szociálpolitikusa, aki belátta, hogy a vörös téboly idején megzavart embert nem sza­bad eltaszitani, hanem kellő felvi­lágosítás után testvérként magunk­hoz ölelni, okos szociálpolitikát foly­tatni, munkaalkalmat adni, egészsé­gét megvédeni, megélhetését ember­hez méltóan biztosítani s az öreg­ség, vagy rokkantság napjain nem alamizsnaképen, hanem jól megér­demelt jutalom gyanánt kenyeret kell neki. juttatni. Marx ilyen szociálpolitika mellett a haldokló eszmék roggyant térdű, gyenge tüdejü s meg nem hallga­tott, vergődő, hiába kiáltó vásári komikusa lesz, mert a jómódú, meg­elégedésben élő munkásság oda fog fordulni, ahol tudja, hogy Krisztus az élő hit fejedelme nevében hívják, segítik, támogatják. A nemzeti eszme az az alap, amelyen gyönyörűen bontakozik ki a szeretet minden tár­sadalmi rétegű egyeddel szemben. A nemzetköziség ópiumával meg- széditett munkásság undorral fog elfordulni a vörös bitangoktól, ha látja, hogy a Haza szent nevében y Legkedvezőbb díjtételekkel és feltété- „ -7 , , ,, , . , , fl y lekkel köthet biztosítást az Jilso Keresztény Biztosító Intézetnél. | # Kirendeltségi iroda: Mátészalka, Horthy Miklós-utca 8 szám a SÄ/11'M/BR ÉS BKRK® Lapkiadó helyiségében, i "jéggel" ad. Biztosításokat elfogad tűz, betörés, jég, vaamínt éetbiztositásokban. V Közeledik karácsony szent ünnepe! rrnmm Legszebb ajándék, legnagyobb öröm így pompás hangszer! Kérje összes hang­szereinket felölelő in­gyenes disz iőárjegy- zékünket és lemez- jegyzékeinket. \W Múlt évben 100.000 hangszereladás! 20 000 köszönőlevél megelégedett vevőinktől 1 Gyári árak! Elismert minőségt jpNEM’HEROlQ Hangszer-, Beszélőgép- és Harmonikagyár Budapest, IX|344, Üllői-ut 19. Vass hozza a megújuló nemzet megbocsátó szerető szivét a keresz­ténység szavában. Alkotást, életet, fejlődést, haladást, szeretet jelent. Marx tovább hirdeti a világ for- radalmositását. Munkája nyomá­ban pusztulás, halál, visszafejlődés, leromlás és gyűlölet támad. Vass hozza Krisztus szerelmét s a hit boldogságát, a megelégedés örö­mét. Marx sárba tapossa a Krisztus keresztjét s a népek gyűlölködését hozza, hirdeti a hitetlenséget s az elégedetlenség örök tüzeit élesztgeti. Vass hirdeti és munkájával szol­gálja a magyar feltámadást. Marx a nemzetközi aknamunkájával be­teges álmok undok valóra ébredé­sét jelenti, amely ébredés halált és pusztulást jelent. Vass kezében a kereszt mellett szent házomszinünk tündöklik. Marx kopott, piszkos, vörös rongyot ráz. Vass életet hint, Marx halált. Aki élni akar, az Vass után me­gyen. (Vége.) Szatmár, Ugocsa és Bereg köz­igazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyék törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt — mint azt je­leztük — Péchy Lászó főispán el­nöklete alatt rengkivüli közgyűlést tartott. A bizottsági tagok kevés szám­ban jelentek meg, a gyűlés azon­ban ennek ellenére élénk vitákra adott alkalmat. Mindjárt a második pontnál, az uj megyei közkórház építési munkáinak vállalatba adá­sáról szóló alispání előterjesztéshez hozzászólott báró Kende Zsígmond s felvilágosítást kért az; alispántól, hogy a pénzügyi megoldás bizto­sítva van-e ebben a nagyfontosságu kérdésben ? Dr, Streicher Andor alispán is­mertette a kórházügy történetét s azokat a több Ízben kifejezett nyi­latkozatokat, amelyeket Vass Jó­zsef népjóléti miniszter tett a fő­ispán és országgyűlési képviselőink előtt, hivatkozott azonkívül az il­letékes minisztérium aktaszerinti ér­tesítésére. Péchy László főispán adott ezután tájékoztatást s eszerint a kormány 320,000 pengő hozzájá­rulását nyomban folyósítja, mihelyt a megye a saját megajánlását erre a célra felhasználja. Éppen ezért tavasszal a kórház-építés munkája megindul. Élénk vita volt ezután arról a kérdésről, hogy a gyámhatóság ál­tal kezelt pénzek elhelyezése mi­lyen pénzintézeteknél történjék ? A törvényhatóság az árvaszék meg- okolása alapján a Szatmárvármegyei Gazdasági Bank, a Mátészalkai Ta­karékpénztár és az Egyesült Nyir- madai Takarékpénztár Vásárosna- mény megnevezésével az állandó választmány javaslatát fogadta el azzal az ellenindítvánnyal szemben, amelyik minden járásnak egy-egy pénzintézetét kívánta erre a célra kijelölni. Kende Zsigmond báróval és Bónis Károllyal szemben ugyan­is Madarassy Géza árvaszéki elnök, és Gulácsy Tibor árvaszéki ülnök a technikai nehézségek szempontjá­ból világították meg a kérdést, mely szerint hosszadalmas időt venne igénybe s lehetetlen hely­zeteket teremthetne a vi­déken elaprózott pénzek igénybevétele gyors szük­ség esetén. A vásárosna- ményi intézet kijelölése Beregmegye különállásá­nak érzelmi elismerése kedvéért történik. Éppen ezért Péchy Manó az árvák érdekében s igy általános közér­dekből az állandó választmány ja­vaslatát ajánlotta elfogadásra s a törvényhatóság igy is döntött. Kishódos községnek az a határo­zata, hogy faiskola céljára ingat­lant vásárol, báró Kende Zsigmond- nak alkalmat adott arra, hogy fel­szólalásában általában szóvá tegye a községi fa­iskolák ügyét s azok szük­ségtelen voltát hangsú­lyozza, miután a pusztalaki megyei faiskola a szükségletet ki fogja tudni elé­gíteni. dr. Streicher Andor alispán a tanítás, faoktatás céljából kelt védelmére a községi faiskolák­nak, jelezte egyben, hogy a kérdés rövidesen napirendre kerül a me­gyei gyümölcsészetí ügyekről folyó tervezgetések és tárgyalásokkal kap­csolatban. Parázs vitára adott még alkalmat Kölese község határozata az ottani gör. kath., ref. és evan­gélikus felekezeti tanítók nyugdíj - járulékának a községi pénztár ter­hére való átvállalása tárgyában, to­= és mindenkor készst =;:= 8­Agilis üzletszerzőket, valamint helyiképviselőket felvesz fix fizetéssel és magas jutaékkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom