Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)
1928-05-27 / 22. szám
1928. május 27-én. ___________________________ÉS HSUK® 5-ik oldal. Vá rmegyénk jegyzői karának kívánságai az uj közigazgatási törvényjavaslathoz* — Eredeti tudósításunk. — Ismeretes dolog és a belügyminiszternek a legutóbbi napokban adott nyilatkozatából köztudomásúvá válott tény, hogy az uj közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásra készen áll. A javaslat intézkedései azonban ismeretlenek még s a hozzászólásokra csak ezután nyílik alkalom. Ilyen körülmények között Szatmár, Ugo- csa, Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék jegyző egyesülete sincsen ezúttal még abban a helyzetben, hogy a tervezett törvény-javaslatot kritika tárgyává tegye és arról érdemben tárgyaljon. Tekintettel azonban arra, hogy a vármegyei jegyző egyesület nem várhatja összetett kézzel az uj közigazgatási törvény megjelenését, szükségesnek tartja a tervben álló községi közigazgatási törvény nyilvánosságra hozatala előtt felsorolni mindazokat a sérelmeket, óhajtásokat, amelyeket a jó és kifogástalan közigazgatás megteremtése feltétlenül megkövetel. Ez okból a Vármegyei Jegyző Egyesület választmánya csütörtökön délelőtt ülést tartott s ezen részletesen megvitatta Komo- róczy Jenő országos alelnök alábbi javaslatait, amelyeket a kari és államérdek szoros összeegyeztetése sugallt a vármegyénk sajátos viszonyait szemmel tartó s kiválóan érdemes Komoróczy Jenőnek. E javaslatok alapján abban állapodott meg a választmány, hogy az egyesületi közgyűlés elé a következő határozati javaslatot terjeszti : A jegyző-képesítés felemelése a község és annak lakossága érdekében, sőt állami érdekből is feltétlenül szükséges és az uj községi közigazgatási törvényben állapittassék meg, hogy a jegyző-képzés, illetve annak képesítése a felsőbb gimnáziális osztályok elvégzése után jogvégzettség- hez vagy közgazdasági egyetem elvégzéséhez köttessék és csak annak elvégzése után következnék a gyakorlati idő és a gyakorlati vizsga. Javasolja továbbá azt is, hogy állások elnyeréséhez a felsőbb közigazgatásnál is kivántassék meg a gyakorlati vizsga. A jegyző-minősítés azon oknál fogva is felemelést kíván, mert a jegyzői magán-munkálatok végzésénél számos esetben és több testület részéről kifogások merültek fel, sőt voltak az ország területén esetek arra, hogy a jegyzőt például telekkönyvi ügyeknél való eljárásáért — zugirászattal vádolták meg. Javasolja továbbá az egyesület, hogy a készítendő törvénynek visz- szaható ereje ne legyen és a jegyző szerzett jogai épségben hagyassanak. A nagy és kis községek hatósági joggal rubázandók fel s annak élére a vezetőjegyző állittassék. A jegyző hatáskörének tágítását indokolttá teszi az a körülmény is, hogy a jegyző állandóan legközvetlenebbül áll érintkezésben és összeköttetésben a község lakosságával és ismeri a nép minden rétegének gondolkozási módját, szokásait, erkölcsi életét s tudatában él a népélet különféleképpen és módon való megnyilatkozásainak, amiből önként következik, hogy a nép között tekintélye emelkedni fog, mert a nép érezni fogja, hogy jegyzője minden esetben igazságos Ítéletet szolgáltat ki részére. A hatósági jogkörbe beosztandó- nak véli és a főszolgabírói hatáskörből kiemelni véleményezi a közegészségügyi, népoktatásügyi, cselédügyi, leventeügyi, közrendészeti, köztisztasági, illetőségi és szegényügyi kérdések első fokulag való elintézését oly értelemben, hogy a község ezekre az ügyekre I-ső fokú hatóság, Il-od fokú hatóság pedig — az alispán lenne. A község autonómiája teljes egészében az uj községi közigazgatási törvénybe úgy iktattassék be, hogy a község autonom jogával korlátlanul élhessen, mert tisztán álló dolog, hogy a községek képviselő-testületei a helyi viszonyokkal teljesen ismerősök és a község pénzügyi részénél előálló szükségletek megállapításánál nagy körültekintéssel járnak el, A községi háztartás kérdésénél sérelmesnek és a községre károsnak tartja a jelenben fennálló költség- vetési átruházási rendelkezéseket is, mert a község nem képes előre megállapítani, hogy az egyes tételeknél átruházási szükségesség a községnél mikor következik be s nincsen abban a helyzetben, hogy előleges engedélyezéseket a szükség beállta előtti időben a felsőbb hatóságtól kérelmeztessen. Javasolja tehát az egyesület, hogy a község autonom jogánál fogva átruházásokat és az időnkénti pótköltségvetéseket saját hatáskörében állíthassa össze s töröltessék a községre nézve még fennálló szanálási törvénynek az az intézkedése, amely a községek háztartásánál a pótadók kivetését korlátozza, annyival is inkább, mert a községek képviselő-testülete elég garancia arra, hogy csak olyan kiadásokat szavaz meg és engedélyez, amelyek szükségesnek mutatkoznak. Javasolja az egyesület, hogy a községi tisztviselők napidij átalánynyal és kilométer pénzzel látassa- nak el s ez a körülmény magában a törvényben biztosittassék, mert a községekre nézve sokkal előnyösebb s több megtakarítás várható az esetenkintí felszámítható utazási költségekkel szemben. A község autonom jogainak biztosítása, valamint a községek pótadó kivetések korlátozásának megszüntetése különösen azon oknál fogva is szükséges, mert a jelenlegi helyzetben a községek háztartásának rendbe hozatala másként nem következhetik be, hanem bekövetkezhetik nagyon rövid időn belül, hogy a községek háztartása egészen biztosabb csődbe kerül. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján — megállapítja az Egyesület, hogy az adóügyi kezelés teljes komplexuma a községek keretében tovább fennt nem tartható, következésképpen az adóügyi kezelés a község keretéből teljes egészében kikapcsolandó és erről már a tervben álló községi közigazgatási törvényben gondoskodni kellene, mert ez a kérdés állami feladatot képez s a községi háztartástól nem követelhető, hogy az adóügy-kezelésből eredő költségeket községi pótadójából fedezze. A választmánynak ezt a választmányi javaslatát az egyesületi közgyűlés junius hó 2-án veszi tárgyalás alá abból a célból, hogy az Országos Központi Egyesület által rendezendő vitanapon mint vármegyénk jegyzői karának egyöntetű állásfoglalását terjessze elő. Esmond Harmswortl) debreceni gyönyörűséges fogadtatása. Csonka vármegyénk és a megyeszékhely közönsége is képviseltette magát a páratlanul impozáns revíziós nagygyűlésen. — Eredeti tudósításunk. — A trianoni békével megnyomorított Magyarország Rothermere lord világraszóló szavának hatása alatt bizakodó reménységgel váltotta fel csüggedő keserűségét. És amikor a nemes lord elküldte hozzánk egyetlen fiát, Esmond Harmsworth képviselőt, határtalan lelkesedés gyűlt fel mindenütt, amerre csak ellátogatott. A most múlt héten kedden Debrecen városába érkezett, hogy részt- vegyen a keleti végek e legnagyobb kultur-központj ában össze s e r e g 1 ő magyarok Trianon-ellenes nagygyűlésén s tanúja legyen annak a lelkes városi közgyűlésnek, amely édesatyja nevéről utcát nevezett el Debrecenben. Csodálatos nap volt. Olyan magá- valragadóan szép májusi nap, amely e csonka haza küzdelmes éveiben talán még sohasem tudta ennyire megmozdítani elszánt és lángolóan lelkes magyar tömegek összesereglett tízezreit. A nehezen melegedő, közömbös civis-város mintha újjászületett volna. S ez újjászületésben Kelet- Magyarország távoli községeinek bizó magyarjai is megujhodtak a magyar reménység eláradó varázslatában. A napisajtó minden részletében hirt adott már e nevezetes napról. Mi csak annak az örvendetes lelkesedésnek sodró hangulatát szeret- nők maradandóan megőriztetni eljövendő idők számára, amely vármegyénk községeiből, de légióként Mátészalka megyeszékhely közönségéből vitte gazdák, iparosok s tisztviselők csapatát a csonka megye üdvözletével és együttérzésével. Szálkáról a törvényhatóság képviseletében Dr. Madarassy Géza árvaszéki elnök, a község részéről hivatalosan Hadady Béla és Sar- kady István jegyzők, Fogarassy Zoltán községi tisztviselő s Csizmadia Ferenc községi főbiró vett részt az ünnepségeken, ki a gazdák elisme- résreméltóan nagyszámú küldöttségét is vezette, Az iparosok képviselője Doby Antal és Cz. Tóth Károly volt. De ott voltak még igen sokan, hogy mélységes megindulással lássák a feltámadó magyar élet nagyszerű lendületét, mely a külső segítség ígérete mellett legnagyobb eredményként a mindent lebiró magyar őserő csodás megújulását hozta a már-már hitét vesztett magyarságnak. N hogy a Doreo gummi- talpú vászoncipőnek nincsen párja. —Van párja: a mási1^ J£> 0 cipó.
