Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-10-07 / 41. szám

1928. október 7-én IllIMll É8 Ulti 7-ik oldal. KÖZGAZDASÁG. A Magyar Távirati Iroda mátészalkai fiókjának jelentése 1928. évi október hó 6-án. Mázsánként Pengő Búza 77-es üszavidéki 26-40—26-60 Búza 78-as „ „ 26-60—26-80 Búza 79-es „ „ 26-85—27-05 Búza 80-as „ „ 27-10—27-25 Rozs 24-80—2490 Tak. árpa 26-75—27 — Sör árpa 28-25—29-25 Zab 26-50—26-75 Tengeri tv. 31-40—31-75 Köles 26-00—27'— Repce 44-50—46'— Korpa 20­-----20-50 Az árak Budapesten értendők. A burgonya árak az elmúlt -hét folyamán nem sokat változtak. Fizettek szabolcsi termelői állomá­sokon nyári rózsáért 13—14, őszi rózsáért 10—11, Elláért 9—10, fe­hér étkezési burgonyáért 7—7'50 pengőig, Szatmár vármegye terüle­tén valamivel kevesebbet. Ipari és takarmányozási burgonyában a árak még nem alakultak ki, egyes köté­sek cca 6 pengő körül mozogtak, azonban úgy az eladók, mint a ve­vők egyelőre még tartózkodók, A budapesti piacon étkezési burgonyá­ban egész'héten a felhozatal meg­haladta a keresletet és igy az árak inkább lanyhaság felé hajlottak. Mikor költözködjenek a me­zőgazdasági cselédek? Abban a nagy egységesitési törekvésben, amely a magyar élet sok fázisában mostanság megnyilvánul, a földmű­velésügyi kormány kérdést intézett a gazdasági kamarákhoz és a vár­megyék alispánjaihoz, hogy hogyan lehetne egységesen rendezni az egész ország területén a gazdasági cselé­dek költözködési idejének kérdését, különös tekintettel arra, hogy a köl­tözködés ideje a téli hónapokról más időszakra terelődjék. A föld- mivelésügyi kormányt a kérdés fel­vetésénél — valószínűen — az ve­zette, hogy a téli viszontagságos idő­járás megpróbáltatásaitól megkí­mélje a gazdasági cselédeket. A kérdésre vonatkozó válaszok most futna be a minisztériumba. Termé­szetesen a legnagyobb százalékkal — úgy gondoljuk csak az lehet, hogy maradjon meg az eddigi gya­korlat. A gazdasági cselédek szer­ződéseit mindig az illető vidék me­zőgazdasági viszonyai szabják meg, de megszabja főként maga az élet, amelyben az eddigi gyakorlat — mint legcélravezetőbb — kialakult. A mezőgazdaságban ez látszik éppen a legcélirányosabbnak, mert mi lenne, ha a gazda tavasszal, vagy a nyári és őszi nagy dologidőben kapna uj cselédet, aki a gazdaság belső rendjével nem ismerős. Szántsunk ősszel mélyen. Régi sarkalatos tétele a helyes ta- lajmüvelésnek, hogy ősszel talpa­latnyi földet se szabad szántatlanul hagyni s mégis sok gazdának csak tavasszal jut eszébe a tarlót meg­szántani s amúgy rögtönösen kapás­növényt vetni bele. Pedig ősszel okvetlenül meg kell szántani min­den talajt és lehetőleg mélyen. Le kell eresztenünk az ekét legalább 20 cm.-re. Az őszi mély szántás porhanyitja, lazítja a talajt, irtja az évelő gyomokat, de ami rendsze­rint száraz viszonyaink között a leg­fontosabb, őszi mélyszántással bír­juk legjobban elraktározni a téli csapadékot a száraz nyári hóna­pokra, Erre nálunk igen nagy szük­ség van, mert a késői vetésű ta­vaszi nővények pl. a kukorica, te­nyészetének ideje alatt sokszor jó­formán semmi esőt se kap és telje­sen az elraktározott téli nedvességre van utalva. Gyökerei a mélyen szán­tott földbe jobban behatolnak s mi­nél vastagabban van az megpor- hanyitva, annál jobbb termést ad, mert az ilyen mélyen porhanyitott talaj úgy szívja magába a vizet, mint egy nagy szivacs. Már pedig igy a termőképesség is nagyobb, mert a talajban foglalt táplálóanya­gok a jelenlevő nagyobb mennyi­ségű vízben jól oldódnak s ennek folytán az alkalmazott szupnrfosz- fát és mésznitrogén vagy bármely egyéb műtrágya hatása sokkalta erőteljesebb, a terméstöbblet sok­kalta nagyobb, mintha a talaj télen át szántatlanul állott volna. Gyümölcsfát, díszcserjét, sorfát a legjutányosabban, el­ismert kitűnő minőség­ben szállít az ELSŐ NYÍRSÉGI FAISKOLA NYIRMADA. «-48 Árjegyzék ingyen. Botosíspánt vagy intelligens gazdát keresek január elsejei belépésre. Keresztény, családos 40—41 egyének írásban adják be pályázataikat címemre Újhelyi Kornél Vitka. A mátészalkai kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóságtól. 6918—1928 tk. szám, ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Boschán Károly és Arthur budapesti cég végrehajtatónak Fiimák Endre végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság az újabb árve­rést 757 pengő 90 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a mátészalkai kir. járásbíróság területén lévő a nyirvasvári községben fekvő s a nyirvasvári 451. számú betétben A. I. 1., 2. sor s 57111-c, 567|5. hrsz. ingatlanokból Fiimák Endre nevén álló l|3-ad rész illetőségre 600 pengő, az ugyanottani 51. számú betétben A. I. 1—7., 9—21. sorszám a 64., 65|2„ 800., 801., 802., 803., 804., 1209|1., 1328|1„ 1328)2., 1458., 1661., 1662., 1663., 1664. és 2097,, 2098., 2099., 2100. hrsz. alatt foglalt ingat­lanokból és közös legelőből járó 12|645-öd részből Fílmák Endre nevén álló l|6-od rész illetőségre 1524 pengő, az u. o. 209. számú betétben A. I. 1—7. sorszám 1210., 132711., 1327)2., 1457., 1665., 1666., 1667. hrsz. alatti ingatlanokból Fiimák Endre nevén álló l|3-ad rész illetőségre 400 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árverés' alá kerülő ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­pénzben vagy az 1881: LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óva­dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénzek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismer­vényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t. c. 147., 150., 170. §§. 1908: XL. t. c. 21. §.). Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiál­tási ár százaléka szerint megállapított bá­natpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 : XLI. te. 25. §.) Mátészalka, 1928. évi augusztus hó 24. napján. Dr. Schőber s. k., kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Mándy Sándor telekkönyvi kiadó. Eladó Szatmárcsekében tiszaparti legjobb minő­ségű 350 magyar holdas birtok, melyből 34 hold beltelek kertiföld. Egyharmada legelő és füzesi kaszáló, a többi szántó. Megfe­lelő épületek, négy szobás lakás, kert. Do­hánytermelés, elsőrendű pajtával ellátva. Birtokon vámut. Beregszász kövesuton más­fél óra. Ára 210.000 pengő. Dienes József volt községi főjegyző ingatlanforgalmi iro­dája Debrecen, Füvészkert-utca 16 szám. Mátyás Testvérek divatáruháza Mátészalka Ajánljuk dúsan felszerelt raktárunkat a divatszakmába vágó összes cikkekben. Az állandóan raktáron levő rengeteg cikkek közül bátrak vagyunk kiemelni a következőket: Kötött-mellény, szvetter, poulower, harisnya, keztyii, férfi kalap és sapkf^ férfi ing, gallér és nyakkendő, bot, ernyő, stb., stb. Amidőn üzletünk rövid fennállása óta irántunk megnyilvánuitfszokatlan bizalmat ezúton há­lásan köszönjük, kérjük a t. vásárlóközönség további szives támogatását. =====^ ________Mély tisztelettel MÁTYÁS TESTVÉREK. Cs ipke különlegességekben állandóan érkeznek újdonságok. Az árverést 1928. évi október hó 25, azaz Huszonötödik napján déle­lőtt 9 órakor Nyirvasvári község házá­nál fogják megtartani. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom