Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-05-23 / 22. szám

1906. május 23 án SZATMAR és SEREG 3-ik oldal mintakezelésü nagybirtok is alkaL múl szolgálna. * Közre adtuk ezt a cikket, hogy helyt adjunk a velünk ellentétes felfogásnak is, de semmi esetre sem azonosítjuk magunkat vele. Csodálkozunk, hogy a cikkíró pol­gári iskolai tanár saját státusa kö­vetelményei ellenfogialt állást és feltűnően sok ténybeli tévebésbt esik. Egyebekben nem kívánunk foglalkozni a cikkel. „Ébren álmodozva.“ — Hajó a Szamoson. —- A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Ez nem lehet a panyolai éjjeli őr kürtje sem, de nem lehet a keéri kondás dudálása sem igy hánytor- gatom magamban valamelyik haj nalban, amikor a Petőji Sándor jél- szendergéséhez hasonló állapotomban különös és érdekes a gőzhajók kürtje bugásához hasonló hangokat hallottam ágyamban. És csakugyan, mikor pár órával később a reggeli isteni tiszteletről jöttünk ki a Sza- mospartján levő templomunkból lá­tom, hogy egy személyszállító gőz­hajó hatalmas — kövekkel megra­kott — teher haj ót (talán dereglyét1) húz a Szamoson fölfeléi A gőzös neve: »Szatmár«. Tíz évvel ezelőtt még aranyosak vol­tak azok a betűk ott a hajó olda­lán. Azóta nagyon meghomályoso dott a magyar dicsőség is, mint ott az a felírás : „Szatmár“ I... * « * Gőzhajó a Szamosonl A két par­ton csodájára szaladtak össze az emberek. És a hajó üres, de küz- ködve, dohogva méltatlankodva ci peli magával a köveket és füzfaga- lyakat a csapókhoz, a megszagga­tott partok kijavításához szükséges munkálatokhozJ ... De hát miért ne lehetne a gőzös tele emberekkel ? ... Miért ne szállíthatna az személye­ket is végig a magyar Szamoson és a magyar Tiszán ? A Szamos és Tiszaparti községek néha (ősztől ta­vaszig) olykor felévig is alig tudják megközelíteni a városokat, piacokat, központi székhelyeiket, a vasutállo másokat stb. Pedig itt a Szamos és a Tiszai Most félve és utálattal te­kintenek reájok sokan, mert haszna­vehetetlennek és alkalmatlannak tart­ják őket, mint amiktől rettegni kell áradásokkor és mint amiért adót kell fizetni Milyen másképen lenne, ha látnák, hogy mily csodás és kel lemes, olcsó és gyors a hajón uta­zás és termény szállítás! Ügyes ba­jos dologban, vásárlásaikban, beteg­ségeikben viszi és hozza őket hátán a Szamos és a Tisza 1.. Uj csapások (útirányok) uj góc­pontok, uj munkák és foglalkozások, uj kilátások (remények) támudná- nakl... ügy tudom, hogy egy külföldi és hazai társaság a Szamos parton pet­roleum után kutat (Rdpolton) jó re­ménységgel. Oda vasút nem visz, de elvisz és elhoz a Szamos! Oly egyszerű volna a gőzösök (vagy alacsony vízállások idején a motorcsónakok) menetrendjét beiga- zitani a vásárosnaményi és fehér- gyarmati vonatok menetrendjéhez és a mi szörnyű útjaink egy részének problémája részben megoldódnék. Bizonnyal lehetne részvénytársa Ságokat alapítani erre a célra vagy megmozgatni az ország közvélemé­nyét, vagy zörgetni az államkincs tár ajtaján!... Nem volna baj, ha a nóta illúzi­óját, mely szerint: „Köd lepte be a Nagyszamost“ megrontaná a gőzhajó kormos füstje, de annak az embernek a nevét, aki ezt megvalósítaná aranybetükkel ir nák fel nemcsak Szatmár és Bereg megye, de Magyarország történél mének a könyvében is. * * * Ébren álmodozva bolyongónak bennem a gondolatok és már ott tartok, hogy tiz év múlva hajózható csatornán megyek Szamoskérből ha­jón Debrecenbe! Hiszen álmodozni csak szabadi? KOSA BÉLA. is ez év október 31-ig be kell fejezni a mffiszalla—ßpälyi kíznti szakasz R kereskedelmi miniszter levele dr Bartbos findor nemzetgyűlési képviselőhöz. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Ismeretes már olvasóink előtt, hogy vármegyénkben az örvende­tesen megindult útépítési munká­latok között első helyen van prog­ramúiban a debrecen—beregszászi állami közút Mátészalka—Ópályi útszakaszának megépítése. E tárgyban az államépitészeti hivatal jelentését már ismertettük, újabban arról értesülünk, hogy maga Walkó Lajos kereskedelem­ügyi miniszter levélben közölte kerületünk nemzetgyűlési képvise­lőjével, Dr. Barthos Andorral, hogy az útépítés valóban meg kell tör­ténjék. A levél szószerint a következő: Bpest, 1926. május 15. Méltóságos Dr, BARTHOS ANDOR urnák, nemzetgyűlési képviselő Tisztelt Barátom! A debreczen—beregszászi állami közút mátészalka —ópályi—vitkai sza­kaszát illetőleg a folyó évi május hó 6 án kelt leveledben nyilvánított szives érdeklődésedre a következőkről értesítelek: A szóbanlévő közút mátészalka— ópályi szakaszán a földmunkák házi kezelésben megindittattak, A vdllala- tilag teljesítendő munkákra nézve a mátészalkai államépitészeti hivatal­nál a folyó hó 20 án fog megtar­tatni a versenytárgyalás A verseny- feltételek szerint a kőpályalétesités munkái a folyó évi október hó 31 ig befejezendök. Az ópályi—vitkai szakasz építését a jövő 1927. év folyamán szándéko­zom végrehajtani és — amennyiben a megfelelő hitel rendelkezésemre fog állani — remélem, hogy az 1927. év végéig a forgalomnak ez a sza­kasz is átadható lesz. Szívélyes üdvözlettel WALKQ LAJOS, HÍREK. FURCSASÁGOK. Amundsen északsarki útjáról be szélget egy társaság. Dicsérik a bá­torságát, de közben megjegyzi va laki: — Milyen nagy dolog is? Én sem félnék, ha baj érne is, kidobna a tenger. — Engem már sok hely röl kidobtak. * Egy szálkái görbe kis Mórickától kérdezte egy ismerősünk, hogy miért jár görbén, mért nem egyenesen „Miért járjak én egyenesen, — volt a válasz — mikor tudok én görbén is járni.“ Kellemes pünközsdi ünnepeket kí­ván előfizetőinknek, olvasóinknak és hirdetőinknek a szerkesztőség és kiadó­hivatal. Szerkesztőségi hír. Lapunk fe­lelős szerkesztője 22 én több heti szabadságra ment. Távollétébeo Jock János belső munkatársunk vette át a szerkesztést. A főispán a miniszterelnök ebédjén Bethlen István gróf mi­niszterelnök és felesege május 11-én, kedden este félkilenc órakor a mi­niszterelnökségi palotában dinert adtak, amelyen megjelentek a fő­hercegek, a d Diomáciai kar tagjai, továbbá az egyházi méltóságok, a tábornoki kar, a magas bíróságok képviselői, a nemzetgyűlés számos tagja, az államtitkárok, a minisz­tériumok vezető tisztviselői, igen sokan a fővárosban időző társaság tagjai közül, továbbá a tudomány, képzőművészet, zene, színművészet és a sajtó számos képviselője. Vár­megyénkből Péchy László főispán. Kinevezések. Péchy László főis­pán Dr. Domahidy György egye­temi tanársegédet vm. tb. főorvossá, Dr. Janka Sándor ügyvédet tb. ügyésszé, Újhelyi István szolgabi- rót tb. főszolgabíróvá, Csépke Zol­tán orvost tb. járásorvossá és Dr. Vass Jenőt tb, ügyésszé nevezte ki. Útépítési kölcsönt kap a vár­megye. A közigazgatási bizottság határozatából és annak felkérésére a héten Pécny László főispán ve­zetésével küldöttség volt a keres­kedelmi miniszternél, aki megígérte, hogy a közeljövőben egy nagyobb összegű, majd minden félévben további kölcsönt folyósít a várme­gyének útépítési célokra. A magyar-román határszéli for galomról írott múlt heti cikkünk két helyesbitjük. Ugyanis a közös megállapodásnak az a pontja, amely a 10 km. zónának 15 km.-re való kiterjesztéséről szól, még nem lé­pett életbe s az illetékes kormány­körök jóváhagyására vár. Tanitói kinevezések. A m. kir. vall. és közokt. miniszter ur 27013— 926. Vili. b. számú rendeletével a VII. fiz. oszt. 3. fokozatába kine­vezte: Császy Mihály kántorjánosii ref., Kondor Sándor császlói ref., Kunder József nyircsaholyi róm. kath, Pávay György nagydobosi gör. kath., Petráskó Sándor porcs- almai gör. kath. Siető Pál gacsályi ref., Tiba Kálmán tarpai ref., Végh Antal milotai ref., Ajtay József ti- szaszalkai ref. és Kaszovics Miksa csengeri izr. tanítókat. Mezőgazdasági középiskola — Máté­szalkán. Az uj isKola ismertetése tárgyá­ban f. hó 18-án népes szülői értekezlet volt Dudás József polg. isk. igazgató is­mertette az uj iskola keletkezését s an­nak szervezetét. Ismertette a mezőgazda- sági középiskola célját, kimutatva azt, hogy ez iskola nemcsak szellemi műveltséget nem csupán elméleti tudást ad növendé­keinek, hanem legfőkép gyakorlati irányú ismereteket is. Az ismertetésből főleg az uj iskola nagymunkára nevelő hatása, élet­ben! fontossága tűnt ki. Az uj iskola ha­tása a gazdasági fellendülés es megerő­södés, a többtermelés, a munka megkedvel- tetése tekintetében elsőrendű és oáratlan. A nagy számban megjelent szülők és ér­deklődők lelkesörömmel ismerték fel ez uj isko’a jelentőségét s örömüknek bő hozzászólásokban adtak kifejezést. Viha­ros lelkesedést keltett Laczák Kálmán kir. tanfelügyelő felszólalása, melyben kijelen­tette, hogy a mezőgazdasági középiskola létesítése ügyében a ministerium részéről rövid időn belül Nagy Zsigmond ministe- ri tanácsos Mátészalkára fog érkezni, a tárgyalások megkezdése céljából. A leJS- kés hangulata értekezlet a mezőgazdasági iskolák megteremtése alkalmából hódolat­teljes üdvözletét tolmácsolta annak meg­teremtője: Klebelsberg Kunó vall. közokt-. ügyi minister urnák, valamint nagyérdemű munkatársainak : dr Schröder Emil állam­titkár, Dubovits Árpád és Nagy Zsigmond ministeri tanácsosoknak egyben kérve további jóindulatukat is végül megválasz­tottak egy öt tagból álló bizottságot a további teendőknek a község elöljárósá­gával és főjegyzőjével kaocsolatos vitelére. Á legszebb reményekkt l várjuk az uj is­kola létesülését, mely városunkra korszak- alkotó és áldásos lesz. A vámkorona szorzószáma nem változott. A pénzügyminister ren­deleté szerint május hó második felében a vámok és mérlegpénzek fizetése alkalmával, ha a fizetést nem aranyban, hanem más törvé­nyes fizetési eszközökben történik, egy aranykorona továbbra is 14500 papirkoronában számítandó. Az oláhok 24 tisztviselőt elbo­csátottak a vármegyétől. Szinte hihetetlen és mégis igaz,[amit a Szat- márra átköltöztetett megyeszékhely­ről hallunk. A vármegye ingó va­gyonát, amelyet Nagykárolyban nagy gonddal indítottak ntnak, Szatmá- ron úgy dobálják, mint a rongyot. A bútorok jórésze össze vissza van tördelve plüsök felhasitva, iróasz- taiftókok elvesztek, szekrényajtók, asztallábak tükrök összetörtek. Az egész butorhalmazt odarakták a vározháza kapuja alá és az udvar­ra ; csak az akták egyrészét helyez­ték el tető alatt. így néz ki most a vármegye ősi inventárja. A várme­gye személyzetével még csufabbul bántak el. Minden indoklás nélkül elbocsátottak 24 tisztviselőt a vár­megyét közigazgatásból vsszamenő« leg május 1-től. A tisztviselőket összezsúfolták három szobába. Egy szobában nyolcán is laknak. A Szatmárra járó külön tiszviseiői vo­natról szó sincs, sőt a Szatmárra utazgatás költségeit is a maguk zsebéből fedezik a tisztviselők! Egyébként a tisztviselőkkel valóság­gal diktatúrái szellemben beszél­nek és bánnak. Ezt a székhelyát­helyezést ugyan szépen megcsi­nálták. Külföldre utazók figyelmébe. Mielőtt külföldi útjára indulna, ve­gye meg a világhírű Woerl-féle útikönyveket, melyek a legmegbíz­hatóbb útikalauzok. Magyarországi képviselet Csáthy rt. Könyvkeres­kedés Debrecen, Piac*u. 8. sz. Vi­dékre postán utánvéttel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom