Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-07-25 / 31. szám

1936. jullus 25én SZATMAR ét BEgEO 3-1k oldal. A megyeri „Nagytäbor." — A »Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Túl Trianonon, túl csüggedésen, túl minden nyomoruságurkon, sőt túl a magyar társadalom lehetetlen közönyösségén a jövendő magyar idők ígéretének hadserege a me­gyeri dombokon mégis táborba szállott. A véres kardot a huszadik szá* zad magyar történelme már nem a harcra és táborba kész seregek előtt mutatja fel, hanem minden gyermek bölcsőjénél, amikor a gyerekgagyogás először lesz szó és magyar. És nem harmincezer katonánk van, hanem annyi, ahány férfigyermek. Ki tilthatja meg, az antant melyik repülő-bizottsága, hogy milliónyi gyermekmagyar ne egy nevelésben ébredjen tudatára annak, hogy milyen gyalázat raj­tunk ez a harmincezres szám. Minket lenyűgözhetnek, megfojt­hatnak, még eltemetni is engedtük magunk, de az idők feltépik a te­metők földjét is, — és sudárba szökken élni-akarásunk. Mi megtanultunk már hallgatni, szenvedni, tűrni tudni. Makacsabb, szivósabb fajtája nincs még a föld­nek, mint a magyar. Volt idő, ami­kor az aiföldön alig lakott magyar, tőrök és osztrák dulás után s ma újra nemzet, nép és élnivágyás vagyunk, Valaki mondta valahol: „Jaj volna Magyarország szomszédainak, ha a Kárpátokon beiül nem laknának mások csak magyarok“. Mert nincsenek nemzetiségeink, de lehetőségeinket és életfeltétele­inket is megnyirbálták, elhurcolták, velük. Megmaradt azonban a ma­gyar faj produktivitása, szívóssága és makacssága. Ez ma legnagyobb lehetőségünk. És ha a jövendő ma­gyarságnak öntudatává válik az a rendeltetése, hogy magyarnak szü­letett, már csak egy lépés Dévény­től- Orsováig. Nem. Egy kegyetlenebb, erősza­kosabb Trianon sem pusztíthat el bennünket, amig egy szót, amig egy talpalatnyi földet magyarnak meghagynak. Az a nyolcezer cserkészfiu bizo­nyosság erre. A dolgok trianoni rendjének temetőjét feltépik a ki­formálódó idők és az eltemetett, élőhalott magyarság az ifjúságában veri életfájának koronáját az égig. A jövő magyarjának már nem osztály és proletáröntudata lesz, mint az aligmult idők elfáradt ma­gyarjának. És féljenek tőlünk nem- zetiségeknélküii csonka magyar földtől, mert amit vasban, fában és aranyban elveszítettünk megsze­rezzük ezzel az öntudattal s azzal az erőnkkel, melyben ez az öntu­dat egyenes, kemény és törhetet len: igazságunkban. Ez és annak a nyolcezer cserkésznek jövőt- formáló férfinemzedéke, munkás, dolgos, épitőakarata nagyobb biz­tosítéka a mi harcunk dicsőségé­nek, mint a körülöttünk jóllakottak rossz lelkiismeretének minaen fegy­verkezése, gáncsa, intrikája mi el­lenünk határaik megtartása érde­kében. Puskás István. HÍREK. FURCSASÁGOK. Uj bora van a szálkái Hangya vendéglőnek, 8000 koronás ital. Di cseri is váltig valaki, mire egy csen­des társ megkérdezi, miért a nagy dicséret . . . Meri erre ráfér — hang zik a válasz * Jazz band. Ilyen is volt Szálkán pár hétig. Tánc, bubi, eton, mi egy más. Meg: „Lédererné mi van a ko­sárban?" — Hej, cigány, hallódé? A Nagyur ezüstlakodalma Vi­téz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzó ura és ál­dott lelkű felesége, jószásnelyi Purgiy Magda csütörtökön ünne­pelték meghitt családi/ körben há­zasságkötésük huszonötéves fordu* lóját a kenderesi kúriában. Hivatalvizsgálat a mátészalkai községi elöljáróságnál. A hét vé gén több napig tartott hivatalzizs- gálat volt a mátészalkai jegyzői hivatalban. Az alispán, főszolga btró, vármegyei főjegyző, számve­vőségi főnök a legalaposabb vizs* gálatott tartották s úgy a vagyon­kezelésben, mint az ügyvitelben a legteljesebb rendet találták. Az adó­ügyi jegyzőségnél Horváth Berta­lan pü. igazg. helyettes tapasztalt lelkiismeretes munkát. Jegyzőbál Mátészalkán. Vár­megyénk Jegyző Egyesülete a Jegy zők Országos Árvaház Egyesülete javára augusztus hó 8-án, vasárnap táncmulatságot rendez Mátészalkán a vármegyei Kaszinó termeiben. A meghívókat a rendezőség szétkül- dötte. Akik valamilyen okból nem kaptak meghívót s arra számíta­nak, forduljanak a mátészalkai jegyzőhivataihoz. Az ecsedi láp társulat villamos központjának építési ügyévei több­ször foglalkoztunk már és megírtuk, hogy milyen általános nagy vára­kozás fogadja ezt az óriási kultur- eseményt. Mint most ilietékes hely­ről értesülünk, az Ecsedi-Láp tár­sulat megkapta az áílamkölcsönt, melyből a 14 községbe vezetendő villamos áramot szolgáltató köz­pontját Nagyecseden kiépíti. Ma délelőtt a főispán hivatalos helyi­ségében értekezlet volt, melyen a társulat elnöke gróf Károlyi Gyula, Péchy László főispán és Péchy László kormány főtanácsos a leg­közelebbi teendőkben állapodtak meg, — hogy a munka a legrövi­debb idő alatt megkezdhető legyen. A magunk részéről ezeket a híre­ket örömmel vészük tudomásul át­hatva attól az érzéstől, hogy nagy- fontosságú, későbbi horderejében alig mérlegelhető nagy és áldásos műről van itt szó, mely kulturális és gazdasági fejlődést fog eddig el­maradt vidékükre hozai. Hogy ez a mü sikerrel és eredményesen fog­ja hivatását teljesíteni, megvan rá a biztosíték abban, hogy oly férfiak állanak a vezetés élén, kik eddig is minden ténykedésükkel a közjót mozdították elő. A inü építésének elhaladásáról közönségünket időn­ként értesíteni fogjuk. Fehér Vilmos kapott színigazgatói engedélyt vármegyénk területére. A val­lás és közoktaiásügyi miniszter az 1926— 27. evre a színigazgatói engedélyeket most adta ki: A mi kerületünket Fehér Vilmos kapta, kerületéhez tartoznak a kővetkező községek: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdudorog, Hajdúszoboszló, Mátészalka, Nagykálló, Fehérgyarmat, Csenger, Man- dok, Nyírbátor, Nyirmada, Vásárosnamény, Berettyóújfalu, Dombrad, Nagyecsed, Biharkeresztes, Balmazujvaros, Hajduhad- ház, Ujfehérté A vidéki színészet súlyos helyzetére való tekintettel a miniszter fel­hívja az illetékes közigazgatási és rend­őri hatóságokat arra, hogy a szintársulat működését saját hatásköJükben segítsék elő. A Debrecen—nyírbátori HÉV sinautói száz perc alatt teszik meg a menetrendszerű két és félórás távolságot Tiszántúl a modern kor egyik uj tipusu forgalmi eszközé­vel gyarapodott. Két elegáns, kényel­mes sinautót állított be a személy- közlekedés megkönnyítése céljából a Debrecen—nyirbátori HÉV igaz­gatósága. A két fűzőidre fényezett, 75 lóerős, MÁG motor a HÉV Deb­recen Petőfi-téri állomásról kerek száz perc alatt, óránkinti átlagos 50 km-es sebességgel rohanja be Nyírbátorig az eddigi menetrend­szerű két és félórás távolságot. Csütörtökön volt a mütanrendőri bejárás, a hatóságok hivatalos kép­viselői jelenlétében, pénteken pe­dig megnyitották a nagyközönség számára is a gyorskocsi forgalmat. Egy amerikai autógyáros váló keresetet adót be felesége ellen amiatt, mert nem akarja felvarni férje leszakadt gombjait. A tárgya­láson a házastársak kibékültek és a feleség a bíróság nagy derült­ségére kijelentette, hogy ezentúl minden leszakadt gomb helyett két gombot varr fel az ura ruhájára. A mátészalkai m. kir. csendőr osztályparancsnokság 1926. évi augusztus hó 14 én szombaton és 15 én vasárnap atlétikai versenyt és nópünnepéiyt rendez. Az atlétikai versenyt a honvédség, vámőrök, pénzügyőrök, leventék közreműkö­désével tartják. A népünnepélyen mulatságos versenyek (zsákfutás, szamárverseny, tojásfutás, lepény­evés, póznamászás, stb.) állatsereg­let, vadember sátor, mulatságos fényképész, céllövölde, kacsa vadá­szat, stb. fogják a szórakozást nyújtani. Ilosvay Lászlóról Lázáriban la­kó öreg szülei 1920 óta nem hal­lottak hirt, úgy tudják, hogy 1923- 24 évben egy hazatért fehérgyar­mati lakos volt orosz fogoly az el­tűnttel egy fogolytáborban volt s ismerte. Felkérjük az illetőt, hogy mindazt, amit Ilosvai Lászlóról tud, szerkesztőségünkkel tudassa. Kér­jük továbbá mindazokat, akik az eltűntről valami közelebbi adatot tudnak, keressék fel soraikkal szer­kesztőségünket, hogy hogy alkal­munk legyen a megtört öreg szü­lőket fiuk sorsáról értesíteni. Moszkva környékén borzalmas pusztítást visznek végbe a farkasok. Eddig még sohasem történt meg, hogy a farkasok nyáron veszélyez­tették volna a közbiztonságot. — A farkascsordák elleu repülőgépek­kel és gázbombákkal küzdenek;. Kitüntetések a vármegyei csen­dőrosztály kebelében. A w. kir. debreceni VI. csendőrkerület pa­rancsnoka Bagyó Antal tiszthelyet­tesnek a közbiztonsági szolgálat­ban kifejtett igen buzgó és ered­ményes tevékenységéért, amennyi­ben 63 órai fárasztó és szakérte­lemmé! lefolytatott nyomozás so­rán 7 rendbeli lopást, 4 okiratha- misitást és 1 csalást derített ki, — s tetteseit az igazságszolgáltatás kezeibe juttatta, Agud Miklós tiszt- helyettesnek hosszabb csendőrségi szolgálata ideje alatt a közbizton­sági szolgálatban kifejtett igen buzgó és eredményes tevékenysé­géért, nemkülönben alárendeltjei­nek helyes és célirányos vezetése és neveléséért, D. Hegedűs János és Szűcs János tiszthelyetteseknek osztályirodai segédmunkási minő­ségben kifejtett igen buzgó és ered­ményes tevékenységéért, valamint osztályparancsnokának hathatós támogatásáért, Brassai Sándor és Márton János törzsőrmesternek hosszabb csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szolgá­latban kifejtett igen buzgó és ered­ményes tevékenységéért, a Legfel* sőbb Szolgálat nevében teljes meg­elégedését és dicsérő elismerését fejezte ki és nevezetteket kerületi dicsérő okirattal látta el. Molnár János tiszthelyettesnek, hosszabb csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szolgálatban, vala­mint őrsparancsnoki minőségben alárendeltjei kiképzésében, nevelé­sében és vezetésében kifejtett igen buzgó és eredményes tevékenysé­géért, Tóth Lajos 1. törzsőrmester­nek és Nagy Ferenc őrmesternek csendőrségi szolgálati ideje alatt a közbiztonsági szolgálatban kifejtett igen buzgó és eredményes tevé­kenységéért dicsérő elismerését nyilvánitotta. Albert János tiszthe­lyettesnek, az 1925. évi december hóban a Tisza-folyó áradása alkal­mával a védőmunkálatok gyors és akadálytalan biztositása körűi ne­héz viszonyok között, fáradtságot nem ismerő kitartással s ernyedet- len buzgalommal teljesített ered­ményes tevékenységéért, Demény Sándor tiszthelyettesnek, az 1925. évi december hóban a Tisza- és Tur-folyók áradása alkalmával, a védőmunkálatok gyors és akadály­talan lebonyolítása körül nehéz vi­szonyok között teljesített igen buzgó és eredményes tevékenységéért a Legfelsőbb Szolgálat nevében teljes megelégedését és dicsérő elisme­rését fejezte ki és nevezetteket ke­rületi dicsérő okirattal látta el, Mi­hály János törzsőrmesternek, az 1925. évi december hóban a Tisza- és Tur-folyó áradása alkalmával, a védelmi munkálatoknál kifejtett igán buzgó és eredményes tévé* kenységeért, Szabó János, Varga József III. törzőrmesternek, az 1925. évi december hóban a Tisza folyó áradása alkalmával a védőmunká­latoknál kifejtett igen buzgó és eredményes tevékenységéért dicsérő elismerését nyilvánitotta. Gróf Tisza Lajos uradalmá* ban közvetlen Kocsord község kö­zelében szerdán délután 4 órakor tűz ütött ki, A tűz valószínűen úgy keletkezett, hogy a lokomobilból szikra pattant ki, amely felgyújtot­ta a mellette levő árpa szalmát. A tűznek részben szalma, részben csépeletlen állapotban levő 600 ke­reszt árpa, egy elevátor és cséplő­szekrény esett áldozatul, ami tel­jesen elégett. A kár kb. 250 millió korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom