Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-07-04 / 28. szám
VI. évfolyam, 28. 9z6m Ara 2500 korona Mátészalka, 1926. julius 4 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka, Kossuth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Pelelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereu“ Nyomda- és Laokiadó Részvénytársasáa. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési dl]: Félévre 60.009 K. Negyed évre 300)0 K. Magyar élelmesség — magyar élhetetlenség! Szamoskér, julius 2. Csodálatos istenteremtvénye vagyunk mi magyarok. Dollár millió mosok, világhíres színészek és professzorok, korszakalkotó feltalálók és ki tudná elsorolni mi minden bámulatos tehetségű emberek akadnak közöttünk. De itt van maga az egész nemzet, amely hazánk földjén ezer évé országo'; itt, ahol előttünk annyi náció pusz* tűit el; most hirük sincs, emléküket befújta, eltemette az idők szele ! . . . Amerikába pénzért átvitoriázni, hogy a „nddfedeles kis házikó" ra cserép vagy bádogtető kerüljön; a harcterek mögött a tréneknél szolgáló „apjok“ ot meglepni vagy Galíciában, Boszniában, Tirolban meglátogatni a kórházakban, nem tartozott a nagy dolgok közéi . . . A szamosháti magyar fuvaros a égi időben eldöcögött Debrecenbe, izolnokra, Nagyváradra, Munkács- i, Sárospatakra, sőt Kolozsvárra i Isten tudja még hova ? 1... Árvi- . s és sáros hazájában elképzelhe- t tlen szívóssággal, igénytelenség- gv I és csodálaios hittel élt a szatmári magyar. Amikor magasabb iskolába is küldhette fiait a nép, a sok apró szatmári falu csak úgy ontotta a ko'légiumokba a diákokat. Ma nem találni az országnak olyan részét, városát, hivatalát, ahol ne élnének szatmármegyei születésű, jó kötésű, szolgálatukat többnyire becsülettel betöltő, jó ma* gyarok. Általában úgy lehetne jellemezni a mi népünket, hogy élelmes, a jéghátán is megél, a viszonyokhoz könnyen alkalmazkodik, angolul, oroszul, németül egyforma könyü- séggel tanul. (Ez a készség és tehetség elég nagy baj most a hosz- szu megszállás miatt, oda át!) A magyar nép minden rétegének, osztályának meg van a maga zsenije, kiválósága. Sok dologban bámul minket és tanul tőlünk a külföld 1... De valahogy úgy alkotott minket a Teremtő és a magyar nép általában úgy tiszteli Istent, hogy a maga élelmességét nem használja fel mások kiélésére, kiuzsorázására és ügyessége is inkább a viszonyoknak való szolgálatban és a meglevő körülmények közötti tűrő, hősies odaadásban merül ki, nem pedig az ezek felett való uralko* dásban és parancsolásban, Ezt aztán élhetetlenségnek is nevezik már 1 . Nehéz dolog ezt igy theoretice megértetni, hanem lássunk egy pár példát a mi speciális viszonyainkról : Kezdhetném a Szamossal és a Tiszával I De ezekről már irtam e lap hasábjain ! Így csak ismétlem, hogy élhetetlenek vagyunk, amiért nem hajózzuk ezeket a sok pénzbe kerülő drága folyókat vagy legalább villanyvilágításra miért nem használjuk fel erejüket ? 1 (A régiek őröltek és halásztak rajta.) Hanem maradjunk mégis itt mellettük. Pompás töltések futnak megszabályozott folyóink partjain. Jobbról balról mindenütt falvakat érintenek, amelyek jórészének nincs ezeknél a töltéseknél alkalmasabb országijuk. De rossz időben nem engedik rajtok a járást. Milyen kitűnő utul szolgálnának és milyen erősek lennének ezek a tilíések, ha kiköveznék és gondoznák őket ? ! Az nem baj, hogy társulaté ez a töltés 1 Hisz magyar társulat az és Magyarországon él 1 Csak meglehetne talán ezekkel a társulatokkal erre nézve egyezni ? !... (Ha nem volnánk ebben a tekintetben már élhetetlenek 1 ?) Ma a rádió korszakában mennyi szamosmenti falu van közönséges telefon és távirda nélküli? A viz- szabályozási társulatoknak a töltések mellett van telefonjuk, házi használatra. Nem lehetne erre nézve is megegyezni velők, hogy telefon fáikra a posta telefon- és távir- dadrótjait is rászereljék? Vagy ha egy társulat el tudja magát látni ilyen felszereléssel, a m. kir. posta vagy a magyar állam nem tudna ilyennel ellátni, — ha nem is minden tanyát és uradalmat, — de minden falut, ha akarná?... (El tudná, ha nem volnánk e tekintetben is már élhetetlenek) Istenem, milyen szédületes perspektíva 1 (Risum et lacrimam te neatis, hogy annak kell neveznem 1...) A kikövezett töltéseken autók és autóbuszok közlekednének ! A Szamoson gőzhajók tülkölnének 1 A táviratok és levelek nem jönnének két-három napig a szomszéd községből 1 A trianoni határoszlopokat pedig a Kárpátokon túlra dobná a magyar imádság ereje, a magyar testvériség és szeretet élelmessége, a magyar élni*akarás Istenbe kapaszkodó, hegyeket mozditó, jobb jövőben bizva, cselekvő diadalmas hite 1 Kósa Béla. miniszterelnök köszöneté vármegyénk közigazgatási bizottságának bizalmi üdvözléséért. Vármegyénk közigazgatási bizottsága, mint az ismeretes olvasóink előtt, legutóbb tartott üléséből távi. rattal üdvözölte Bethlen miniszterelnököt s bizalmáról biztosította őt. Erre a táviratra Péchy László főispánhoz az alábbi válasz érkezett; MÉLTÓSÁGOS FŐISPÁN UR! Szatmár, Ugocsa és Be reg közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyén. közigazgatási bizottságának folyó évi junius hó 12-én tartott üléséből hozzám intézett táviratát, melyben engem az ország érdekében álló kötelességem teljesítése közben Genfben ért inzultus alkatmából üdvözölni és bizalmáról biztosítani szives volt, hálásan köszönöm. Budapest, 1926. évi junius hó 19. Hazafias üdvözlettel _________ BETHLEN sk. Ä fehérgyarmati szarvasmarha kiállítás nagy sikere. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Múlt számunkban jeleztük, hogy a fehérgyarmati szarvasmarha kiállítás szép sikerrel zárult. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az állattenyésztés fejlesztését valóban elsőrendű hivatásának tartja és minden tőle telhető módon törekszik előmozdítani, hogy a Kamara kerület állattenyésztése egyrészt a háború előtti létszámot elérje, másrészt pedig a tenyésztés színvonalát emelje. H magyarfajta szarvasmarba tenyészszinvona- lának emelése érdekében, tehát ahol ezt a viszonyok indokolják, rendszeres propagandát indított a Kamara. A kamarakerület közreműködésével megalakult állat- tenyésztési egyesületek sorában megszervezett Szatmár — Beregvár- megyei Állattenyésztők Egyesületének is egyik elsőrendűen fontos feladatát a hazai fajta marha felkarolása teszi. A kamara tudatában van annak, hogy a kedvező értékesítési lehetőség az, ami első sorban mozdítja elő valamely tenyészirány, illetve fajta felkarolását. Ez okból kiváló súlyt helyez arra, hogy a megfelelő elértékesitést előmozdítsa, ami azonban csak úgy lehetséges, ha az illető vidék fejlett állattenyésztésére az ország figyelmét felhívjuk és amellett módot nyújtunk vásárolni szándékozó gazdatársainknak arra, hogy a megfelelő és szükséges állatokat minden nehézség nélkül nagytömegből választva beszerezhesse. Ezt a célt jól szolgálják a Kamara rendezésében megtartott ki- állításokkal és díjazásokkal egybekötött állatvásárok. A Kamara által begyűjtött és rendelkezésre álló adatokból megálla« pitható volt az, hogy Fehérgyarmat és környéke azon kevés vidékek NEW-YORK“ FÉNYKÉPÉSZET! SZABÓ ISTVÁN és TORSA Örökittesse meg magát élet nagyságú fali képre olajv agy színesben. Óra- és nyakékfüggők és mindenféle képkeretezést gyönyörű kivitelben elvállal autófuvarozási vállalata az ország bármely részében személyszállítást jutányosán eszkö: Érdeklődni lebet Kossuth-utca 445. (Községháza mellett) Telefon 64 szám.
