Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-06-06 / 24. szám
ftléal. SZATMAR és BEREO 1926. junius 6-án. Látogatás a Tiszabecsi tánciskolánál. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti riportja — A nap már régen lenyugodott a beregszászi hegyek mögött, amikor a májusi éj bárányfelhői között elrejtőzni igyekvő holdvilág gyérvilá• gánál — egyik barátom meghívd Sára — Tiszabecs újonnan kövezett, kavicsos útvonalán elindultam a ti szabecsi „tánciskola“ meglátogatá sára. A régi tiszabecsi temető, a református templom, a posta épület lassan elmarad mögöttem, majd a Ti- szaujlak felé vezető kövesut széles kanyarulatban fordul nyugatra. Egyre-másra maradnak el a me zőröl hazatérő poros falusi szekerek. Kisebb nagyobb házak, üres telkek, vetések között ide-oda kanyarodva érem el — tavaszi felöltőmbe burkolva —- a tiszai hideg levegőtől dideregve az úgynevezett „fényes tiszabecsi tánciskola“ helyiségét. Az oda vezető útvonalon rajzóit az élet; mindenütt a tánciskolába igyekvő lányokkal, lányukat kísérő öreg mamákkal; itt ott, egy egy „ünnepi“ szünidőre érkezett diáklány kiváncsi pillantásával találkoztam. A tánciskola mellett lévő korcsmában még vig mulatozás zaja hallatszik, az apró kis falusi házacskák ablakai azonban már sötétek. A kis utca útja hepehupás, itt már nem tartják olyan jókarban az utat. Nagyokat zökken kerékpárom és legnagyobb ügyességre van szükségem, hogy valahová árokba ne forduljak. A „Hangya“ szövetkezet korcsmája még nyitva van, két muzsikus cigány lézeng benne. Sört isznak és nagyokat ásítanak. A szövetkezetben érdeklődöm az illemtanár lakása után. Nem ismerjük, kérem, talán tessék megnézni a tánciskolában. A szövetkezet korcsmáját már éppen zárni akarják, egyik cigány kíváncsian áll meg az ajtóban, ki az éjszakai kerékpáros ? — Megkezdődött- e már a tanítás a tánciskolában? — Nem tudom kérem I — Hogy lehetne megtudni? — Tulán oda mennénk — ajánlta a cigány. A cigány szolgálatkészen csatlakozott mellém, buzgalommal mutogatja az utat. A tánciskola helyiségéhez érünk. Vak sötétség fogad. A cigány ajánlkozik, hogy előre megy és bejelenti, hogy egy idegen urvan itt, ki a tánciskolát jött meglátogatni. Kopogtat az ajtón, dörömböl, majd rugdosni kezdi. Semmi válasz. Tanácstalan néhány perc múlva észrevesszük, hogy az ajtónyilásból világosság szűrődik elő. — Végre bemegyünk a kivilágított tánchelyiségbe. A tánciskola egy erősen fenyő deszkák, bükk gerendákból összerótt, tágas, szellős dohánypajta. A padlózat portömege, a köves utak portömegével igyekszik versenyt tartani. A terem erős gerendáin már előre elhelyezkedett pókok finomszövésil hálói, a vakító petroleum lámpa fé nyétől úgy csillogtak, mintha millió, meg millió gyémántkő lett volna elhelyezve a tetőzet viharvert, fazsin delyes lécezetén Közvetlen a bejáratnál egy rokkant, az idő viszontagságaitól erősen megviselt paraszt szekér állotta uta mat. A tánc és illemtanár ur itt foga dott: kölcsönös bemutatkozás után szerencsém volt, nem tudom, de meggyőződésem szerint nem tudtam volna úgy sem hová leülni ...? A tánc tanár ur a kocsin helyezett. el, ez volt ö szerinte az újságírók részére fenntartott külön páholy . . . Megfigyeltem az apró lábak egyforma ritmusát. — Károly cigány muzsikál A tánc tanár magyaráz — nem tele torokkal, de azon a csendes parancsoló, nyugodt hangon, mely a csillogó tánctermekhez illik, az elegáns párokhoz, a mamákhoz, az újságíróhoz, aki belép a fényestermekbe, a legutolsó koldusházba egyaránt és megy célja felé. És mindig ugyanazt a mondatot duruzsolja. Hogy megértem eztl? Ez a mondat a tánctanár ur kopott frakjához, ez a csendes, szerény, bus hang, egy jobb időket is látott emberre emlékeztet. A körülöttem ülő mamák, ha egy percre felfigyelnek rá utánna megint csak folytatják félbe hagyott pletykálkodásaikat —- Ezek után nézek, hallgatózom s a tánctanárok vágyával gondolom: milyen szép lehet elegáns lányoktól körülvéve a fényes, csillogó terembe, a muzsika lágy andalító hangja mellett körbe táncolni. Pattogó csárdást járni egy egy szép leánnyal, aki érti a muzsika szót, a dalt és csicsereg hozzá. Mily szép lenne az első táncosnak, aki felkelti a táncolni vágyók kedvét azzal a vággyal, melyet a jónevelés hozott magával. — Ezt gondolom, mig'nem elhangzik a halk melódia utolsó akordja, elnémul a táncoló párok zaja és a zajt elissza a fényesség, a csillogó bogár fekete, azúrkék vágyakozó szemek pillantása. S azután búcsúzom... Szállásomra visszatérve a jó, öreg Káldizár bácsi puha fészkébe, le a kanyargó tiszapartra, álmodozom a sok bogárfekete, azúrkék szemekről, egy barna leányról, aki valahol ráni- gondol s lassan elalszom... Kovács Gyula. 573 kát. hold terjedelmű homokbirtok 1927 január hó 1-től 6 egymás után következő évre meg« felelő bérlői lakással és gazdasági épületekkel haszon bérbe kiadó. Cimakiadóbivatalban Május utolsó vasárnapján az egész vármegyében méltó keretek között emlékeztek meg a világháborúban elesett hősökről. Mátészalkán délelőtt az összes templomokban ünnepi istentisztelet volt, majd délután a temetőkben megkoszorúzták a hősök sírjait. A ref. temetőben K. Szabó Gyula ref. segédleikész mondott magas szárnyalásu beszé det, viszont a rk. temetőben Molnár Károly plébános szentszéki ta' nácsos emlékezett meg az elesett hősökről Úgy a templomban, mint a temetőkben képviseltették magukat az összes hivatalok, csendőrség, iskolák és kivonultak a cserkészek és leventék is. Vásárosnaményban is szép emlékünnepély kíséretében adózóit a község közönsége a világháborúban elesett hősök emlékének. Május 30 án délelőtt 10 óra kor a ref. templomban ünnepi is tentisztelet volt, melyen az összes hatóságok, testületek, iskolák és leventék részt vettek D iután 3 órakor az állami iskola udvarán sorakoztak fel a levente egyesület tagjai, elemi és polgári isi óla nö vendékei, csendőrség és a pénzügyőri szakasz. A menetet az elemi iskolai tanulók zárt soifaia nyitotta meg, mely után a leventék, csendőrség, pénz ügyőri szakasz és a polgári iskola tanulói vonultak fel a dohánybeváltó hivatal előtti feldíszített térre. A hatóságok előtt Fodor Erzsiké és Csatáry lrénke magyar ruhás polgári iskolai tanulók fekete fátyollal borított kis nemzeti selyem zászlót vittek és igy vonultak be a magyar koronával díszített fenntartott helyre. Gáli János vezető*oktató jelentkezvén a hatóságok előtt, kérte az ünnepély megkezdésének engedélyezését. A felállított leventék és iskolai tanulók megszemlélése után a Hymnus akkordjaival kezdődött az ünnepség, mely után Papp Béla levente megrázó erővel szavalta el Nuszbek gyönyörű költeményét : Amit a halottak beszélnek. Ezután Vass Etelka elemi iskolai tanuló szép hangsúlyozással szavalt egy nagyon szép irredenta imát. A hatalmas menet szép zárt sorokban néma hallgatással vonult ki a két kilométernyire fekvő temetőbe, ahol a magyar Hiszekegy eléneklése után Varga Ferenc ref. lelkész lelkeket mozgató hazafias emlékbe«- szédben emlékezett meg az élt sett hősökről. A hősi halott sirok megkoszorúzása után a szózat akkordjai zárták be az ünnepélyt. A szemekben könny, az emlékezésnek édesen fájó könnyei csillogtak. És ez a könny, szivünknek e néma szószólója ékes bizonysága annak, hogy nemzet, mely hőseit tisztelni tudja, nem veszhet el soha, élni fog örökké s lesz még boldog feltámadása. Meleg érzéstől áthatott iskolai ünnepély keretében folyt le, az elmúlt vasárnap a gergelyi i állami iskolában a gyermeknap. Bár anyagi sikerrel ez alkalommal nem dicsekedhetnek, az erkölcsi siker az meg volt s ez a fontos. Már is észre lehet venni a hatást a gyermekek gondozásánál. Kevesebb a gyermek halál. Kezdenek letűnni „Sáli néni“ receptjei. Egészségesebb lesz a legdrágább kincs a gyerek s az ép testben lesz ép lélek amely kilengésekre nem lesz többet kapható. A tantermei szi- nültig megtöltő szülők áhitatosan énekelték el a Himnuszt, mely után Szilágyi Erzsébet tanitónő lebilincselő alkalmi beszéde következett, ki teljesen hozzá tudott simulni az anyák szivéhez. Alkalmi szavalatok és jelenetek után szülői értekezlet volt. Itt Csoknyay Bertalan ig. tanitó rámutatott arra a tényre, hogy a világháború, a forradalom, a kommunizmus által megmételye zett lelkek rossz tulajdonságai be- oltaiott a gyermek leikébe is és az a hófehér gyermeki lélek ma már nem az, azon már sötét foltok vannak akkor, mikor az iskola falai közé jön, ezek a sötét foltok a szülei házban JjaJJott trágár beszédek, ott látón elítélendő dolgok, miket a gyermek most még meggondolatlanul utánoz, később pedig készakarva cselekszik. Rámutatott arra, hogy dacára a tanítók igyekezetének, a kívánt eredményt nem találja megfelelőnek a nép megmentését illetően. Még mindig nem sikerült a lelki züllés lejtőjére jutott népet a sikos lejtőn megállítani, ez pedig azért van, mert az a nép, melyet átöle lve vissza-akar a tanító tartani a lejtőn, maga nem igyekszik kapa.1 z- kodni vissza arra a színvonalra, amelyen magyar népünk jellem dolgában a jó béke világban volt. Megjelöli azt a módot, amellyel célt érhetünk. Ez pedig az iskolai és szülői nevelés együtt működése, vállvetett mnnkája. Ne legyen az a szülői ház a tanító munkájának lerontója, de tovább felesztője. Legyen az a szülő teljes bizalommal a tanító iránt. Érdeklődjön a szülő gyermekének előmenetele után, viszont a tanitó érdeklődjön a gyermek otthoni viselt dolgai iránt. Ez a közös érdeklődés, az egymás támogatás megfogja hozni a kívánt ered ményt. A szülőt közelebb hozza az iskolához, a tanítóhoz, hol és kitől csak jót tanulhat. S mig egyrész ről a szülő lelkülete finomodik, másrészről gyermeke jobb erköl cseit munkálja. Ezután a szülök közül többen szólaltak fel. Beismerték eddigi hibájukat és Ígéretet tettek arra hogy az igazgató által ajánlott mó dókat örömmel fogadják, mert mégis gyerekük jövőjéről van szó. Meggyőzően, a szentirás szavai nak idézéseiről szólott még a tárgy hoz Rácz Jenő ref. lelkész is, k szintén hangoztatta, hogy vallásos hazaszerető embereket csak a ajánlott módon lehet nevelni gyér mekeikből. A Szózat eléneklése után az ér tekeilet véget ért. {T.\ Hősök emlékünnepe a vármegyében. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — fiyermek és csecsemőnap Gergelyiben. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. —
