Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-05-30 / 23. szám

SZATMAR és BEREG 1926. május 30-án. 2«fk oldal. óit ápolva, annak hősi szellemét vigyék át és tartsák ébren az uj ezredben is. Ezután az ezredtagok az őket közösen érdeklő ügyeket beszélték meg. Ismertették a plac^kovvice— kozineki és a X. Isonzói csatában a kostanjevicai győzelmet. Bajtársi asztaltársaságot alakítottak, mely nek megválasztották elnökeit, in­téző bizottságát, megszabták teem dőit és végül elhatározták, hogy egy Mátészalkán,. Szatmárme- gye ezidőszerinti székhe­lyén felállítandó ezred emlékmű létesítése célján ból nagyobb szabású ak­ciót indítanak meg. A gyűlés végeztével délben a nagyerdei sétányon levő Hősök em* lékének megkoszorúzása követke­zett, hol az ezred volt tagjain és a küldöttségeken kivül is nagyszámú közönség volt jelen. Az emlékműnél Dr. Csilléry And rás ny. miniszter, az ezrednek a háborúban volt orvosfőnöke mon dott lángoló, hazafias szeretettől áthatott, magasröptű bestédet és a nemzeti imával végezve, letette az emlékműre a 12 es hősi halottak emlékezésére a bajtársak koszorú­ját. Ezután még vályi Nagy Frigyes főtanácsnok a volt 39-es bajtársak nevében adózott szép szavakkal a 12 es hősök emlékezetének és tette le a 39 esek babérkoszorúját. Ez­zel a lélekemelő ünnepély a Szózat eléneklésével véget ért és a voit tizenkettesek családtagjaikkal a nagyerdei vendéglőben gyűltek össze diszebédre. A bankett, Minden hely el volt foglalva a 130 terítékkel terített asztalok mel­lett és a 11. honvéd gyalogezred zenekara játszott a kedélyes hangu­latban eltöltött ebéd alatt, mely al­kalommal először Hodula Károly nyug. altábornagy a Kormányzóra emelte poharát. Azután Desző Lajos nyug ezredes az összetartás hangoz tatásával a megjelent vendégkoszo rura, azok között elsősorban a baj­társi asztaltársaság újonnan válasz­tott elnökeire: Kontz Sándor és Ho­dula Károly nyug. altábornagyokra, Tahy Márton es Nagy Lajos nyug. ezredesekre, mint a tábori népfelkel­és menetezredek volt parancsnokaira, Dr. Csilléry András nyug. minisz­terre, az ezred kiválóvá lett fiára, továbbá Szatmár vármegye megjelent küldöttségére és a jelenlegi 12. gya­logezrednek szintén megjelent tag­jaira mondott felköszöntöt. Majd Dr. Merker Márton főreáliskolai tanár, a volt ezred tart. főhadnagya az ez­red legénységére, Székelyhidy Bálint ny, föszámvivőmester a tisztikarra, Dr. Csilléry András a hölgyvendé­gekre, Peleskey Sándor ref lelkész, volt tart. hadnagy vitéz Berényi István nyug. ezredesre, mint házi­gazdára emelt poharat. Végezetül vitéz Berényi István nyug. ezredes igen szép beszéddel köszöntötte fel Dezső Lajos nyug. ezredest, az ez­red Emléklap szerkesztőbizottság el­nökét, aki a találkozó létrehozásának, rendezésének megszervezője s lelke volt. A megjelentek. A találkozón, az előre bejelentet­teken kivül is annyian vettek részt a legénység közül is, hogy a jelen­voltak valamennyiének nevét össze­szedni nem sikerült. A volt ezred tényleges tagjai közül 40, tartalékos tisztjeiből 25, altisztjei es legénységéből 30 jelent meg és 40 családtag. A volt ténylegesek között ott vol lak körpényesi Kontz Sándor, Ho dula Károly és vitéz Nagy Pál nyug. altábornagyok, vitéz Szentgyörgyi Lajos nyug. tábornok, Dr. Csilléry András nyug. miniszter, továbbá a volt ezredparancsnokok közül Tahy Márton, Nagy Lajos, Deseő Lajos és Cseley Gyula nyug. ezredesek, azonkívül vitéz Berényi István, vitéz Both Gyula, Csaszkóczy Emil és Hedry Béla nyug. ezredesek, Újhelyi Károly vámőrezredes, Böhm Miklós, fovanovits Szvetozár és Przibislawsky Ferenc nyug ezredesek. Szatmárvármegye közönségét Dr. Streicher Andor alispán vezetésével Serly Jenő kir. törvényszéki bíró, Kiss Lajos tiszttartó, vitéz Tusnády Pál és Dr. Szabó Endre pénzügyi fogalmazó, mint volt ezredtagokból álló küldöttség képviselte, mig a je lenlegi nyíregyházi 12. honvédgya­logezred részéről Baur Nándor ez­redparancsnok mellett olt volt a Deb­recenben állomásozó zászlóaljnak tel­jes tisztikara. A nagyszámú katonai küldöttségek élén megjelent vitéz László Miklós tábornok, vegyesdandár parancsnok, Varga Sándor vámőrtábornok, vitéz Dobó István ezredes, vezérkari fő­nök, vályi Nagy Frigyes főtanács­nok stb. Távolmaradásukat kimentették, il­letve üdvözíölevelet küldöttek mint­egy harmincötén, köztük az ezred majdnem valamennyi meg nem je­lenhetett volt tényleges tisztje, ezek között békési vitéz Csanády Frigyes és simontornyai vitéz Schamschula Rezső nyug. gyalogsági tábornokok, nagysárosi Lenz Győző és Schnezter Ferenc nyug. altábornagyok, Kosz- movszky József vezértanácsnok, vitéz Kubay Lajos nyug. tábornok, Du- gántsy Győző, Márffy István és Pa taki Lajos nyug. ezredesek, mint volt ezredparancsnokok és Koncz Ödön, Lőrinczy Béla nyug. tábornokok, Ding ha Sándor, Materny István, Mészöly Jenő, Stessel Ernő nyug. ezredesek slb. Külföldre utazók figyelmébe. Mielőtt külföldi útjára indulna, ve­gye meg a világhírű Woerl-féle útikönyveket, melyek a legmegbíz­hatóbb Útikalauzok. Magyarországi képviselet Csáthy rt. Könyvkeres­kedés Debrecen, Piac*u. 8. sz. Vi­dékre postán utánvéttel. Mint megirtuk multheli számunk­ban a hajdudorogi püspök pünkösd vasárnapján érkezett Nyircsaholy- ba, hogy másnap felszentelhesse buzgó híveinek újjáépített templo­mát. Fényes fogadtatásban volt ré­sze a főpásztornak. Nyíregyházától Mátészalkáig minden állomáson ki­vonult leventék, csendőrség és a hivek sokasága üdvözölte a me­gyés püspököt. Nyírcsászáriban Damjanovics Ágoston kerületi es peres és dr Fogarassy György szoigabiró üdvözölték a megyés fő­pásztort és csatlakoztak kíséreté­hez. Mátészalkán Székely Gyula róm. kath. püspöki helynök, Tiva- dar Elek főesperes és Boér Endre dr vármegyei főjegyző fogadták a püspököt, de képviseltette magát minden hatóság is. Mátészalkáról lovasbandériummal az élén indult a menet Nyircsaholyba, nemsokára megeredt az eső, úgy hogy Nyir- csaholyban már csak a templom­ban fogadhatták a hivek főpászto- rukat, A templom ajtajába! Szuchy Elek helybeli lelkész üdvözölte a püspököt s rövid hálaadás után a lelkészi lakba vonultak át. Másnap gyönyörű napfényes idő­ben történt a templom ielszentelé- se. Már a kora reggeli órákban minden irányból nagy tömegek ér* kezíek Nyircsaholyba, úgy hogy 9 óra tájban, midőn az ópályii és a fábiánházai processiók is megér­keztek a templomban és az előtte levő téren már több ezer ember várta a püspök bevonulását. Pont fél 10 órakor indult el a templom ból a tizennégy tagból álló püs­pöki assistentia, hogy a lelkészi lakban tartózkodó főpásztort a templomba kisérhesse. Néhány perc múlva harangzúgás jelezte a püs­pök indulását, ki áldást osztogat­va haladt a virágokkal hintett utón a templom bejáratáig, hol azonnal kezdetét vette a templomszentelési szertartás. A főpásztor körmeneíet tartva, elébb a templomkülsejét, majd pedig a belsejét szentelte fel. A felszentelés után ünnepélyes szentmise következett a megjelent papság részvételével. A püspökkel Tivadar Elek és Sereghy László püspöki titkár concelebráltak s a diakonusi szerepet Szuchy Elek helybeli lelkész -töltötte be. A szentmise közben maga a püs­pök mondott mély gondolatokkal telitett szentbeszédet, feltárva az első keresztények küzdelmeit ha­sonlítva a mi mai küzdelmeinkhez. Az ünnepségen ott láttuk vár­megyénk több előkelőségét is. Meg­jelent dr Streicher Andor alispán, Budaházy István kormányfőtaná­csos helybeli földbirtokos, dr Fo­garassy György szoigabiró, Bállá József főhadnagya csendőrség kép­viseletében, Tukacs Lajos nyir- meggyesi ref. esperes, Magyar End­re községi főjegyző és még sokan. Az ünnepség után a megyés püs­pök a lelkészi lakban számos kül­döttséget fogadott s ezután diszebéd volt tiszteletére a helybeli lelkész házában melyen sok felköszöntő hangzott el. A megyés főpásztor harmad* napig, vagyis kedden délutánig maradt még a községben, amikor is felvirágozott hintón vonult kísé­retével a mátészalkai állomásra, ismét lovosbandériummal a menet élén, felejihetetlen emléket hagyva hátra az egész környék görög kat- holikusainak. Mi legyen, vagy mi maradjon? — Levél a Szerkesztőhöz. — Vettük az alábbi levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő űrt Kérjük szives jó indulatát az alábbi levél közzétételére: Minden nemzet kultúrájának ní­vóját iskoláinak milyensége és meny- nyisége szabja meg A mindenirányu kultúra fáradságosan és nagy gond­dal felépített épületének összetaitását, mint szilárd alapkövek, az iskolák biztosítják. Ma nekünk, magyaroknak különö­sen szükségünk van ezekre az intéz­ményekre, amelyek az alapjaiban meglengetett nemzetnek az újjászü­letésben erős támaszt nyújtanak. Minden területnek az általános irányú iskolákon kivül szüksége van speciális szakiskolákra, amelyek prak■ tikus. gyakorlati ismereteket nyújta­nak s az ifjút úgyszólván belehelye­zik az életbe abban a munkakörben való foglalkoztatással, amely később a kenyérkereső munkaköre lesz. Felvetődött a Mátészalkán felállí­tandó mezőgazdasági középiskola eszméje, illetőleg szükségessége. Most még szinte baláthatatlan perspektí­vája előnyöket, gazdasági fellendü­lést és a mezőgazdasági termelés hatalmas fejlődését rejti magában ez az intézmény különösen a mi vi­dékünkön, Magyarország keleti, tria­noni végvárában, hol mint egy élő sejt, mint a mezőgazdaság szerveze tének élő idegközpontja reprezentálni tudná Magyarország mezőgazdasági­termelő hatalmát és erősségét. Ennek az iskolának nagy jelentőségét s szükségességét kétségbe vonni le­hetetlen. Annál inkább nagy csodálkozással láttuk a „Szatmár és Bereg“ múlt heti számában megjelent, Fejér La­jos tanár tollából megnyilvánuló szándékos állásfoglalást ezen iskola Mátészalkán való létesítése ellen. Kifejezni óhajtjuk, hogy a magunk részéről a legkisebb tekintetben sem azonosítjuk magunkat Fejér Lajos tanár ezen véleményével, mert bár­minemű iskola alapítása csak áldá­sos lehet s különösen ilyen nagy je lentőségü intézmény létesítése mellett állástfoglalni ma hazafias és nevelői kötelesség is. Mátészalka, 1926. május 26. KENDOFF KÁROLY, SZUDEY GÉZA polg. isk. tanárok, Mikldsy Istvántiajdudorogi püspök Nyircssholyban templomot szentelt. — A »Szatmár és Bereg“ tudósítása. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom