Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-10-31 / 46. szám
SZATMAR ét BEREQ 1926. október 31 -én. építésére 2,000 000 koronát adományoz. A megyei közgyűlések idejét pedig alispáni előterjesztésre úgy állapítja meg, hogy a rendes közgyűlések május és szeptember második felében tartassanak. fiz uj közigazgatási bizottság választása következett ezután titkot szavazással. Ennek eredménye alapján a bizottság uj tagjai lettek: Dr. Jékey Sándor 102, Dr. Gulácsy István 99, Péchy Manó 99, Madarassy Dezső 86, Báró Kende György 82 szavazattal 2 évre és Székely Gyula 65 szavazattal 1 évre. Ezt követően titkos szavazással a központi választmány tagjait választotta meg a törvényhatóság. A szavazás egyhangú eredménye képen a központi választmány tagjai az 1927, 1928, 1929. évekre Almer Béla, Dr. Kaprinay Endre, Komo- róczy Jenő, Veress Lajos, Nagy Zsigmond, Veress István, Kincses István, Osváth Béla, Tóth Ferenc, Dr. Gyene István, Gyene Zsigmond, Kölcsey Béla, Szemán József, Be- rey József, Péchy Manó, Rácz Jó* zsef, Kölcsey István, Miller János, Eötvös Sándor, Dr. Janka Sándor, Kun Károly, Erdőhegyi Pál, Osváth Lajos, Péchy Szabolcs lettek. Az állandó választmány tagjaiul pedig az 1927, 1928, 1929 évekre a következők lettek megválasztva ; Dr. Gulácsy István, Dr. Tomcsányi Vilmos Pál, Eötvös Sándor, Gulácsy Pál, Horváth István, Horváth József, Gulácsy Dezső. Kölcsey István, Müller János, Szarka Gyula, Rátz József, Dercsényi Ferenc, Rehó Gyula, Balogh Sándor, Tivadar Elek, gr. Tisza Lajos, Németh Jenő, Szegedy Antal, dr. Jékey László, Becsky Sándor, ifj. Madarassy András, Péchy Manó, Kincses Isioldal. _____________________ Ha lottak napján. Leszálló» az első novemberi alkony Sok bánatot hozó, csöndes, bus szelleme.. Magyar temetőkön ma sem csillan annyi Millió sirgyertya pislogó tüzszeme. Trianon gyásza is tovább itt felhózik A komor, bánatos, síró magyar égen És a szép emlékek rózsás fáklyatiize Villan meg, az élő magyarok lelkében. Ama szép emlékek fáklyatiizét látja Trianon kifosztott, bánkódó magyarja, Amikor a büszkén magasló Kárpátok Alkották a határt s erős volt a karja. ...És erős karjával, kardjával suhintott Védvén a hazáját s maroknyi népet.,.. ...Világháborúnak gyilkos harcterein, Ellenséges földre győzelmesen lépett. Márványból, vagy kőből faragott sírkövek.. Pusztuló sirhantok... kidőlt fakeresztek A Kárpátok alján, nyugaton és délen Tanúságot ti is, csak amellett lesztek, Hogy a rémes átok, mit a béke hozott, ismétlése annak... mikor négyszáz éve Mohács és környékén szinte szünet nélkül Folyt egybe, a nemes és a köznép vére. Feliratotokat ám mossa az eső, Fakereszteket meg az idő vas foga Marcangolja széjjel... Mi meg alig tudjuk, Mert hiszen egykönnyen nem mehetünk [oda. Őrizett határok, ellenséges szurony... S inkább fájó érzés gátol abban minket, Hogy csonka hazánkból, az őrzött határon Felkeressük mostan, holt szeretteinket. Dr. Smer Gyula. ván, Nagy Zsigmond, Ilosvay Aladár, Madarassy Dezső, Szuhányi Ferenc, báró Kende György, Kál- lay Szabolcs, Gyene Zsigmond, Ko- moróczy Jenő, Molnár László, Péchy Szabolcs, dr. Sipos Géza, Almer Béla, Németh Béla, Tóth Ferenc, Székely Gyula, Kölcsey Béla. Kun Károly. Ezek után következett a terjedelmes tárgysorozat letárgyalása, amelyben különösebb érdeklődésre méltó tárgy oem volt. A tárgysorozat letárgyalása után Péchy főispán tudomására hozta a törvényhatóság tagjainak, hogy dr. Lengyel Sándor vásáros- naményi orvost tb. járásorvossá, dr Pinkóczy László fehérgyarmati ügyvédet pedig tb. ügyészé nevezte ki. Majd megköszönve a törvényhatóság tagjainak megjelenését az ülést 1 órakor berekesztette. A beregi tanítók közgyűlése. A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Csonka- Beregvármegyei Általános Tanító-Egyesülete október hó 19 én tartotta évi rendes közgyűlését Vásáros- naményban Gacsályi László elnöklete alatt. A közgyűlésen megjelentek a beregi tanitók csaknem teljes létszámban. Ott láttuk a kir. tanfelügyelőség részéről Laczák Kálmán kir. tanfelügyelőt, Fesztóry Ottó Géza népművelési titkárt és a népoktatás barátai közzül a közigazgatási és egyházi kiküldötteket, valamint Vásáros- namény tanügyiránt érdeklődő közönsége közzül többeket. A gyűlés a magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött, mely után Gacsályi László egyesületi elnök tartotta meg megnyitó beszédét, melyben a nevelői lélekről elmélkedett. Csoknyai Bertalan gergelyi áll. is<. igazgató-tanító Mohács és Trianonról tartott magas szárnyalásu poétikus lendületű szabad előadást. Előadásában ismertette a Mohács előtti időket, a lelkek elfásultságát, a közéleti erkölcsök megromlását, az ősi turáni átkot, amelyeknek mintegy természetes A nagyMji vármegyeháza és építésének története. — A .Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Egyik közelmúlt számunkban ősi Írások adatai alapján ismertettük a nagykárolyi megyeháza építésének történetét. Érdekesnek tartjuk most közölni Szatmárvármegye monográfiájának a vármegyeházáról szóló néhány adatát is. Az épületek felsorolásánál és leírásánál a Városi Színház után Így veszi sorra a monográfia a vármegyeházát. „Ennek során megkapjuk a négy- szögű s minden oldalán emeletes, utóbb modernizált, általánosságban tetszetős küisejü Vármegyeházát. Alapkövét még a XVI11. században tették le, amikor a székhelyet állandósították. Hátulsó része azonban már előbb megvolt a frontjánál. A Károlyi Antaltól föloszlatott Szt. Bazil rend szerzetesei laktak ott, ahol a fogház van. A börtönök mai napig is cellaszerüek 8 ősi zárda barátlakásának benyomását keltik. Első stádiuma óta több alakításon esett át a vármegyeháza, amelynek telkét gróf Károlyi Antal adta folyamánya lett a mohácsi te mető. Ezután párhuzamot vont Mohács és Trianon között. Hazafias lelkesedéssel hivta tel a tanítóság, valamint az egész magyar társadalom figyelmét a közös nagy mun kára, a porba sújtott haza fel- támasztására, a honmentő munka szükségességére, a kölcsönös megbecsülés és szeretet, valamint a felekezeti békesség munkálkodására. Bordi Mihály tiszavidi községi tanitó a földrajztanitásalll osztályban a beszéd és értelem gyakorlat keretében ismertette az uj tanterv intencióit és gyakorlatai útmutatásokat közölt a tanterv helyes keresztül vitelére. Gáli János egyesületi jegyző terjesztette elő jegyzői jelentését az egyesület évi működéséről, melyben azt kívánta méltatni, mennyiben teljesítette az egyesület kötelességét a magyar kultúra előbb viteléért. Bartók László pénztárnok pénztárnoki jelentését és költségvetési javaslatát, valamint Szász Jenő könyvtáros je(enté1780. április 18 án, még pedig azzal a kikötéssel, hogy a tulajdon jog csak addig illiti Szatmárvár- megyét, ameddig ezen a telken levő épületek vármegyei székház céljára szolgálnak. A cél megszüntetésével pedig a telek tulajdonjoga Gróf Károlyi Antal örökhagyóra vissza száll. így szól egy része a nagykárolyi kir. járásbíróság 2230—I. k. 894 sz. végzésének, amellyel az érdekelteket értesítették, hogy a királyi Kúria 2367—893. P. szám alatt a fenti itéietet hozta abban a perben, amit Gróf Károlyi István, az akkori alispán, — a vármegye képviselője — ellen, Szatmárvár- megyének a szóbanforgó ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga korlátozásának kitüntetése iránt folytatott. A vármegyeházáról már 1810-ben azt Írja Szirmay: „A vármegye itt tartja a maga közgyűléseit tágas udvarhelyen épült palotában. A rajta levő épületek olyan bőségesek, hogy a vármegyebeli tisztség a maga nyugodalmát föltalálja.“ Ezt az épületet azonban úgy megrongálta a földrengés, hogy használhatatlanná vált. Újabb fölépítéséhez láttak, mialatt egyszer az „Arany-csillag“ fogadóban gyülé- seztek, majd az udvari szárnyépületben. Ezekben az években szolsét és javaslatát a közgyűlés egyhangúan vette tudomásul. Szó esett még a beregi tanitók énekkarának ügyéről is, melyet Laczák Kálmán kir. tanfelügyelő lelkes szavakkal ajánlott az egyesület férfi tagjainak figyelmébe és szerete- tébe. Fesztóry Géza népművelési titkár a népművelés körébe tartozó ügyeket ismertette és kérte a beregi tanítóságot, hogy az iskolánkivüli népművelésből vegyék ki részüket és legyenek segítségére a népművelés terén. Gyűlés után az állami iskola tantermében családias jellegű közebéd volt, melyen számos köszöntő hangzott el. Gáli. EMszilttek a peipszämitäsra. Újévkor, mint tudjuk, életbelép a kötelező pengőszámitás, ugyanekkor a pengőpénz is megjelenik a forgalomba. Arra az időpontra tehát úgy a kereskedők, mint a bankok, a tőzsde és gazdasági élet minden tényezője kell, hogy idejekorán foglalkozzék a pengőátszámi- tás gyakorlati kérdéseivel, nehogy a kritikus időpontban átmeneti nehézségek támadjanak. Az átszámítási kulcs 12 500, ami a számításokat sok esetben nehézzé teszi s éppen azért azokat egy-két nap alatt elvégezni nem lehet. Célra vezető tehát, ha a kereskedők és iparosok az árucikkek árának átalakulását már most megkezdik. Erre azért is szükség van, mert a karácsonyi vásár nagyobb forgalmában nem fog kellő idő a számításokra rendelkezésre állni. A Nemzeti Bjnk már megkezdte az átmeneti intézkedéseket azáltal, hogy a papírpénzjegyeket pengőértékre pecsételte le. Ezáltal sok esetleges tévedésnek eiejét vette. gálta nagy Kölcseynk a vármegyét. Irószobája manapság is megvan a hátulsó régi részben, fönt az emeleten, a járásbirói hivatalban. De nemcsak a szelid, mélyeszü költő felejthetetlen szereplésének volt tanúja a károlyi megyeháza. A hatalmas Báró Wesselényi Miklós dörgő szózata is hangzott itt a Metternich-kormány ellen. Sőt ama nevezetes 12 pont is itt készült, amely akkortájt olyan port vert fel az országban. Az ólmos botok korában meg, a hires kortesvilágban, — amelynek melegágya Szat- mármegye volt, — jókora hadakozások színhelye volt a megyeháza és környéke. Még az ablak rácsát is betörték. Az 1888-i tűzvész meg komolyan veszélyeztette. Domahidy Ferenc akkori főispán és Ujfalussy Sándor cs. és kir. kamarás alispán lelkiismeretes óvintézkedésének köszönhető, hogy a pusztító elem áldozata nem lett. 1905 ben uj köntöst kapott az egyszerű, sima épület. Kivül-belül díszesebb lett. A szecesszió divatos stíljét erőszakolták reá. A régi följárót hatásos lépcsőházzá alakították át. Nagy szerepe jutott benne — és ép úgy az oszlopos előcsarnokban is, amelybe a kapuátjáróból magas üvegajtón lépünk be —
