Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-08-29 / 36. szám
Mátészalka, 1926. augusztus 29. Ara 2500 korona Vh évfolyam, 36 szárs. POLITIKAI, TÁRSADALMI E'S KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Mátészalka, Kossuth-u. 17. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54093. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kis ája: „Szatmár és ßereg“ Nyomda os Lapkiadó Részvényíársasáa. ESa^aiiAaiit-'L Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj: Félévre 60.099 K. Negyed évre 300 )9 K. ohács. — Kölcsey Ferenc elmélkedése száz évvel ezelőtt. — „Egész nemzet élete, mint egyes emberé. Ezt és azt az életen keresztülömtő emléke zet teszi egésszé, folyvást tartóvá, napról-napra gazdagabbá. Törüld ki a lélekből annak ragyogó színeit és ime, az élet halva van Minden nemzet, amely elmúlt kora envié kezeiét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg Az időktől fogva eltűnt a nem* zet. Azért keressetek alkalmat hajdanra visszanézhetni és érte melegülni. E gondolatok nyílnak meg lelkemben és együgyüságem- ben azt hitem, hogy nincs magyar, kit e pillanatban más valami foglalhatna el És miért vesztegessek szót, néztem és láttam mindazon ezerféle tarka jeleneteket, mik a város utcáin naponként egymást váltogatják ; csak azt nem, amit keresék. Gondolják az emberek : a nap feljött, mint évenként há romszázhatvanötször A ne mes hintóján vagy paripáján hurcoltatja magát és nem jut eszébe, hogy a reggeli szellő, melyet szív, háromszáz év előtt, ősei vérpárájátó! terhesült. A kalmár számvető képpel nyitja a boltját s jegyzőkönyve rneliett a történet évkönyveire emlékezni ideje nem marad Mi köt most titeket, mint egész néotömeget együvé? Mi más lenne az, ha őseitek és egész hazátok öröm és bu napjait Duna és Tisza partjain, palotákban és kunyhókban egyformán ülnétek ! De ti mindezekkel nem törődtök, egyenként külön világgá teszitek magatokat és parányi köreitekben elszigetelve ke ringtek. Jaj neked nép, a meg nem háláit örökségen átok fekszik.“ * Sratmár nagy prófétája, az átok beteljesedett És mi döbbent honfibúval maismét mondjuk trianoni magyaroknak százéves szavad: „Kinek önszive nem beszél, annak a földalatti árnyék egész serege sern fog használni.“ iljpjiljft a Mátészalka—szatmári vasútvonalat 7- A „Szatmár és Bereg* tudósítása. — immár évek óta foglalkozunk kettészakított vármegyénk közlekedésügyi viszonyaival kapcsolatban a mátészalka—nagykáiolyi és Mátészalka—szatmári vasútvonal megnyitásának kérdésével. E vonalak megnyitásának köztudomás szerint a románok az egyedüli akadályozói. Pedig az egész vármegye lakosságának, de különösen a kereskedelemnek fontos érdeke, hogy Vetésen, Ovárin átCsenger irányában meginduljon a vasúti forgalom ^ Magyarország faié. Ma a régi Szat- mármegye két országba került részeiből csak óriási kerülővel lehet vonattal közlekedni, holott ez a két rész igen sok tekintetben egymásra van utalva. A fakereskedelem érzi legjobban a mai helyzet nehézségeit, mivei az egész magyarországi Szatmármegye részére szükséges famennyiséget vagy óriási kerülővel tudja vasúton eljuttatni, vagy szekereken kell átszállítani azt a határon. A régi Szatmár—mátészalkai vasútvonalnak romén oldalán szünetel a forgalom, sőt meglehetősen hosszú vonalon a sínek is föl vannak szedve, A múlt héten Szatmáron járt Valeanu közlekedésügyi miniszter s előtte is újból szóbahozták a vasútvonal megnyitását. A miniszter a fölvetett kérésrekö- zölte, hogy a Szatmár—Vetés— Óvári között levő vasútvonalon a forgalomnak fölvétele ellen katonai kifogások nincsenek és igy a vasút megnyitásának nincsenek elvi akadályai. A miniszter a kapott információk alapján átiátja, milyen nagyjelentőségű Szatmármegye — nagy részére a csengeri forgalom fölvétele és gondoskodni is kiván ennek megtörténtéről. A pályatest kijavításáról a nagy távolságban fölszedett sínek pótlásáról gondoskodik a miniszter és nehézségei a kérdésnek csak ott vannak, hogy bizonyos uj épületekre lesz szükség a vonal román végállomásnak és a határszolgálatot teljesítő hatóságok részére. Biztk abban a miniszter, hogy a magyar kormány megengedi, hogy ezeket az épületeket a csengeri államás befogadhatja, de arra is számit a miniszter, hogy a szükséges uj épületek emelésében az itteni érdekeltség segítségére lesz az áiiamvasutnak. Ha a vasút jelentős áldozatot hoz a vasútvonal megnyitásáért, úgy az érdekelt városi és megyebeli lakosság és különösen az erre a vasúti a iegjohban rászorult fakeres- kedeiem sem riad vissza bizonyos mérsékelt anyagi áldozatoktól. Ha a megindított tárgyalások sikerre vezetnek, úgy a tavasszal megindul Csenger—Mátészalka felé a vasúti forgalom Magyarországgal Szatmárrói. Pályázat a debreceni kerületi keres« kedelmi és iparkamarai munkásjutalmak, szakoktatási és külföldi utazási illetve tanulmányút! ösztöndíjakra. A debreceni kerületi kereskedelmi é3 iparkamara 1925. évi költségelőirányzatába beillesztett. 1.) 5 egyenként 750.000 koro- aás kitüntető munkasjutalomra. 2.) 40 egyenként 1,500.000 koronás szakiskolai ösztöndíjra, amelyből 10-re a debreceni fémipari, 10-re a debreceni faipari és 20- ra bármely más ipari vagy kereskedelmi szakiskoláknak tanulói pályázhatnak. 3.} l—l tandijmentességi ösztöndíjra a debreceni társulati fiú és leány felsókereske- demi tanintézetné, 4.) 2 egyenként 3,750 000 koronás magasabb szakoktatási célokat szolgáló ösztöndíjra, 5.) néhai Tóth Sándor debreceni kereskedő, kamarai levelező tag nevét viselő 4,500.000 koronás tanulmányuti ösztöndíjra, amely, re ez évben iparos ifjak pályázhatnak, 6 ) a néhai Szent-Királyi Tivadar kamarai elnök nevét viselő 12,500.000 koronás külföldi tanulmányuti ösztöndíjra, melyre ez alkalommal kereskedő ifjak pályázhatnak, Bővebb felvilágosítás a mátészalkai járási ipartestületnél szerezhető a hova a pályázati kérvények beadhatók. Megjelentek a pengő érték megjelöléssel is ellátott államjegyek. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — A Szatinarvármegyei Gazdasági Bank R. T.-tól Mátészalka .mint a Magyar Nemzuti Bank metiekneiyé- től az aiaboi közlést nyertük: Az 1925 évi XXXV. törvénycikkéi éleiDelépteiett pengőének népszerűsítése es az uj számításra való átmenet megkönnyitese céljából a Magyar Nemzeti Bank az 1 000 korona és ennél nagyobb névértékű államjegyek egyrészet 1925 augusztus ho 25*tól kezdődőieg pengőer- tekmegjelöléssel ellátva nozza forgalomba. Az említett törvénycikkben előirt átszámításnak megfelelően az 1,000.000 koronás áliamjegyék 80 pengő az 500.000 koronás allamje- gyek 40 pengő, a 100.000 koronás ailatnjegyek 8 pengő, az 50.000 koronás áliarnjegyek 4 pengő, a 25.000 koronás ailamjegyek 2 pengő, a 10.000 koronás áliarnjegyek 80 filler, az 5000 koronás állain- jegyek 40 fillér, és az 1000 koronás áliarnjegyek 8 fillér megjelöléssel láltatnak el olyképen, hogy az elő- oldal felsó keretének közepén levő magyar címerben a megfelelő pengő- érték számmal, alatta a pengő illetve a fillér szó és ezenkívül az eiőoldal középső mezejében levő szöveg alatti és az eiőoldal alsó kerete feletti téren a megfelelő pengőértékjelzés betűkkel és pedig az 1.000.000-, 500.000 , 100.000 , 25.000 , 10.000-, es 1000 koronásokra piros, az 50.000- és 5000 koronáspkra pedig zöld szinben van nyomva. A forgalomban lévő felülbéiye- gezetlen jegyeknek felülbélyegzett jegyekre való általános kicserélését a Bank bem tervezi. Ennélfogva a pengőértékmegjelöléssel el nem látott jegyeket ily megjelöléssel ellátott jegyekre csak a mindenkor rendelkezésre álló készletek arányában cseréli ki. A* a körülmény, hogy valamely államjegy felülbélyegzéssel el van e látva vagy sem, ejegyek törvényes fizetésiértékébecsemmiféle külömb- séget nem tesz, tehát úgy a felülbélyegzett mint a felül nem bélyegzett államjegyek egyformán alkotnak névértékükhöz képest törvényes fizetési eszközt. A pengőérték megjelöléssel ellátott koronajegyek az ily megjelöléssel el nem látott koronajegyekkel a felülbélyegzéstől eltekintve kivitel tekintetében teljesen azonosak Első Síittnárvármagyei Tenítkezési Vallalat Mátészalka. Mónus Kálmán-féle TEMETKEZÉSI VÁLLALATOT ÁTVETTEM s azt minden igénynek megfelelően felújítva berendeztem Kossuth utca 445 szám. SZABÓ ISTVÁN. Telefon 64 szára.
