Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-03-07 / 11. szám

Mátészalka, 1926, március 7. * Ara 2500 korona. VL évfolyam, 11. M&m. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mátészalka. Kossnth-u. 447. — Telefon 38. szám Postatakarékpénztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereo“ Nyomda- és Lankiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési díj; Félévre 60.000 K. Negyed évre 30000 K. mt H fdldbirtokreform eredménye. A földbirtokosok száma 230000 zel növekedett — A házhely kérdést több mint ezer községben rendezték — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Az Országos Főldbirtokrendező Bíróság legutóbb ülést tartott, ame­lyen Tóth János, a bíróság elnöke ismertette a földbirtokreform eddi' gi eredményeit, A bíróság eddig több, mint ezer községben rendez­te a házhelykérdést, miáltal kelet­kezett 215.000 házhely 10.000 ka* tasztrális hold területen. A megítélt házhelyek legnagyobb része azon­ban ma még beépittetlen. Tulajdo­nosaik a legszegényebb nepréieg- hez tartoznak s ezért állami segít­ségre szorulnak az építkezésnél. Az ors/ág 3744 községéből 3600 községben a bíróság megindította a megváltási eljárást, 2800 község­ben kimodta a megváltást 800.000 katasztrális hold területre. Ebből alakított 700 közös legelőt, 326.000 törpe és kisbirtokot, 176 000 ház­helyet. Elővásárlási jogot gyakorolt 16 000 katasztrális hold területen. Ingatlant feldarabolták 280 esetben, 68000 katasztrális hold területtel, összesítve ezeket az adatokat : bí­rósági határozattal keletkezett 215 000 házhely, törpe és kisbirtok­ra feloszlott 900.000 katasztrális hold, ezenfelül kis haszonbérietek alakítására átvettek 126000 katasz­trális holdat, A földbirtokreform előtt az ország területe körülbelül egyenlő arányszámban oszlott meg, egyrészt a kisbirtok, másrészt a közép és nagybirtok között. Ma ez az arány akkép változott meg, hogy a kisbirtokok területe 900.000 ka­tasztrális holddal növekedett az utóbbiak rovására s mig a kisbir* tokoknak háromnegyed része, ad­dig a közép és nagybirtokoknak fe­le mezőgazdasági szántó terület. A földbirtokrendezés szociális je­lentősége főleg abban nyilvánul meg, hogy a földbirtokosok száma 230000-rel szaporodott. A földbir­tokrendezés tehát nagy utat tett meg a helyesebb birtokmegosztás terén. Ennek az útnak végére még nem jutott e!. A főldfeirtckrandezés pénzügyi része még függőben van. Az uj birtokosok nagyrészének nincs anyagi ereje ahhoz, hogy a nekik járó földet megmunkálni tud­nák, másrészt pedig a megváltást szenvedők egyrésze a törvényben biztosított kártérítést, vagy haszon­bért uem bírja megkapni, Eminens országos érdek, hogy az állam ta­láljon módot" mindkét oldalt segí­tő megoldására. Tükör-cserepek. Egy falusi ember jegyzetet az alispán­választásról. Az alispánválasztó vármegyei köz­gyűlésre a törvényhatósági bizottsági tagok az óriási érdeklődés folytán olyan számban vonultak fel, hogy a „Szatmár és Bereg“ rendkívüli ki­adása megállapítja, mint tényt, hogy „ilyen népes megye gyűlést nem lá­tott még a csonka megye székhelye. “ Szabad nekünk, akik kívül állunk, kik e törvényhatósági bizottsági ta­gok számát, ha pozitive nem is tud­juk, de legalább is sejtjük, a leada­tott 187 szavazat után szintén meg­állapítanunk, hogy a törvényhatósági bizottsági tag urak nagy százaléka nem nagyon emészd magát alkotmá­nyos jogainak gyakorlásáért. Milyen lehet a felvonulás egy olyan gyűlé­sen, melyen nincs alispdnválasztás s amelyet nem előz meg „óriási ér­deklődés" * * * Az alispánválasztási előkészületek alkalmával több egyénről tudom, ma­gam is — hát még, akik listákat vezettek — hogy jó néhányon mind­két oldalra lekötötték magukat, nem kis zavart és bizonytalanságot okoz­va. Nem tudom ez illetők hogy ol­dották meg a „keleti kérdést “. * * * Báró Kende azt mondta, hogy ő 50 éves bizottsági tagsága idején nem látott még alispánt annyiszor járni a vármegyében, mint Streichert 2 és fél évi helyettessége alatti Mi elhisszük neki, hogy igaz — ő vi­szont higyje el nekünk, hogy ez szo­morúan jellemző! Mert ha ő sem látott, holott Tur- istvándi régen, biztosan megközelít­hető, hogy láttunk volna mi, kikhez repülőgépen is csak leszállás nélkül lehet jutni ? Pardon, a múltnak, de hát van ilyen ? mi még nem láttunk eleven alispánt?Ki Streichert, mint helyettest láttuk l * . * * Azt is a rendkívüli kiadásban bön­gésztem, hogy Streicher már eddig is sokat törődött utügyeinkkeí I Tö­rődése nem volt eredménytelen. Vá­lasztása megmutatta, hogy a szivek­hez vezető utakat ehtalálta s jókar­ban tartja, mutassa meg működése, hogy azt az utat is jókarba hozza, melyen a vármegye legelső tisztvise­lője meglátogathatja népét és hát néha-néha meg is fogja látogatni. * . * * A vármegyei gyűlésről távolmara­dók szavazatait, ugy-e bár plusznak vesszük a győztesnek s mínusznak a vesztes félnek ? Nem tudok felmenni a községházára, mert oly nagy a Hű bajtársak. Irta: Kelemen Gyula.-- A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Véletlenül találtunk egymásra, mint jó barátok, kik a háború ki­törése óta nem láttuk egymást; azt sem tudtuk egymásról, hogy élünk. Volt téma bőségesen. Sokáig elbe­szélgettünk, — néha k'ocintottunk. Tőle hallottam ezt az elkésett há­borús történetet. * A háború első neki-lendülésében történt az orosz-fronton, hol igen nehéz napjaink voltak. Az ide-oda hullámzó, elkeseredett harcban sú­lyos veszteségeket szenvedtünk, — de megritkult soraink hősiesen tar­tották magukat. Végre pihenőt kap­tunk. Szép, meleg őszi napok vol­tak, vaiami álmodozó lágyság tette mámorossá a levegőt. A harcvágyó, poros csapatok és füstölgő, szét­lőtt falvak, majorok, félelmes ellen­tétét csak az itt-ott bólongató tarka, őszi virágok feledtették, melyek békében illatoztak az üszkös, fe­kete romok között . .. A mi szakaszunknál volt egy fiatal, székely hadnagy: Káinoky Laci, kit őszinte szeretettel rajong­tunk körűi s aki világoskék sze­meivel egyike volt azoknak a sze­rencsés embereknek, kikről mint­egy feltételezzük, nogy nem történ­hetik semmi bajuk. Aranyszivü, jó fiú volt; derült kedélyét sohasem zavarták sötét gondolatok. Legénye, kit Andrásnak hivott mindenki, elválaszthatatlan volt tőle. Valósággal bálványozta urát, kinek szem-rebbenáséből is olvasni tudott, ó töltötte fegyverét, borral kedveskedett akkor, amikor más még üveget sem talált s a legcso­dálatosabb, hogy mindig volt do­hánya. Ott született valahol a Bőd« rog partján s előre örült annak, hogy háború után megmutogathatja urának szükebb hazáját. András zenei talentum volt. Üres óráiban szájharmonikáján játszott s elég mesterien kezelte azt. Egyszerűen, de biztos zenei érzékkel előadott dalai lelki felüdülést jelentettek a megfáradt harcosoknak. Katona­nótákon s táncdaiokon kivül zsol­tárokat is játszott s bizonyos áhí­tattal hallgattuk vasárnap reggelen­ként a szárnyaló éneket: „Erős várunk nekünk az Isten!“ .., Egy napon, — posta érkezés után — Kálnoky Laci egy kis cso­magot adott át legényének. András remegő kézzel simogatta meg a belőle előcsillanó csodaszép száj- harmónikát s szemei úgy ragyog­tak az örömtől, mint a Bodrog mély öblű vizén a napsugár. De a következő percben már úgy játszott rajta, mintha soha életében nem ismert volna más muzsikát. „Ha majd elesem — mondotta Kálnoky — ezen fogod eljátszani búcsúzóul a te kedves nótádat!“ Ne feledd el: „Csendes éjjel a tá« borban elheverek a tűz mellett 1“ Hogy is van a második vers? Igen. „Ha egy golyó szivén talál“ ... A két bajtárshoz tartozott, mint harmadik, egy hófehér komondor: a Cézár. Hatalmas jószág volt. Va­lamelyik kárpáti faluban kószált gazdátlanul, mikor Kálnoky magá­hoz vette s azóta szeretettel gon­doskodott a kutya életéről. Éjsza­kánként ott aludt a hadnagy szál­lásának küszöbén s a legényen kivül oda senki be nem mehetett. Az egész század elkényeztetett kedvence volt Cézár s ő is ismert minden embert. Menetelés alatt is követett minket: jókedvűen űzte a mezőn szállongó hollókat, varjakat. Nagyobb baj csak akkor volt, ha tüzelésre került a sor. Ilyenkor ott­hagytuk a podgyászoknál, valame­lyik kocsihoz kötözve, de mig ura vissza nem tért semmit nem evett és állandóan szükölt. Néha várat­Nagykárolyba és Szatmárra is utazhat autón! Szabó István és Társa hat személyes lukszus autófuvarozási vállalata megnyitotta a forgalmat az eddig nehezen megközelíthető elszakí­tott városok felé. — Érdeklődni lehet Kos3Uth-utca 445. (Községháza mellett.) Telefon 64 szám Szabó István, 51 szám Lengyel Péter. fizessen elő a „Szatmár és Beregi hetilapra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom