Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)

1926-08-22 / 35. szám

Mátészalka, 1926 augusztus 22. AraC2500 korona. mKmwmmBa/awnmnm VF. évfolyam, 35. szá*. POLITI KAI, TÄP3ADALMI E'S KÖZGAZ DASÄGI HETILAP. ■■MBBSnBnwHaaBBHHHHa maamm Szerkesztőség és kiadóhivatni: Mátészalka, Kossuth-u. 17. — Telefon 38. szám Postatakarékpéiztári csekkszámla: 54003. Felelős szerkesztő: Dr. FÁBIÁN SÁNDOR. Kiadja: „Szatmár és Bereg“ Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési dij: Félévre 60.009 K. Negyed évre 300 )0 K. A mohácsi csata évfordulója. Tiszacsécse, aug. hó 21. Ma, amikor emlékekből élünk, emlékezzünk régiekről Sem­mink sincsen, csak a múlt, amely megaranyozza sugará val sivár jelenünket és hitet ad a jövendőre. Nevek ragyog­nak fel nemzetünk történeimé bői, csodálatos, átható fénnyel. Nevek, amelyek ma már egy egy szomorú, dicsőséges kor­szak jelképévé váltak. Minden név, egy darab magyar törté­nelem. A mi történelmünk pe­dig imádság és hitvallás. Ez­redéves nagy tanuságtétel. Mohács, olyan ez a név, mint a porba bukott zászlók véres selyme: tetemrehivó em* lékeztetés. Nem legenda, káprázat a „Mohács“ név, hanem döbbe­netes valóság. Minden magyar sorsoknak jelképes megteste­sülése és osztályosa fekete tra­gédiánknak. Egy egész, nemzet sorsa tükröződik benne. Ez a név: Mohács, eszmény, oltárkép, amelyre borongó te­kintettel nézünk. Ahová a szen­vedések idején imádkozni já­runk. A nohamedán Mekkába zarándokol, a próféta sirja élet­forrás az ő számára. Nekünk, gyászban járó magyaroknak a múltak sírján átragyogó nevek prófétáinak. Most van 400 éve a mohá­csi csatának. Ez az év jobban emlékezetes a többinél. Üljünk négyszázados emlékére minde­nütt ünnepet! Nem maradhat ki senki közülünk az ünneplők sorából. A halottakról rendszerint el­feledkeznek az élők és szere­tik a múzeumok dohos szek­rényébe dugni az eszményeket a kopott, szakadt „pro liber­tate“ zászlók mellé. Pedig a holtak élnek és eljönnek száz alakban, hogy számon kérjék a jelent. Élnek mindnyájan és eljön nek földünkre, hogy sereg­szemlét tartsanak. Jönnek né­mán és láthatatlanul! Sebesen és szabadon, mint a gondolat, felelősségre vonva mindenkit, mint a kérlelhetetlen lelkiisme­ret. jönnek ide hozzánk is a Mohácsnál elesett hősök is, hogy a közönyös szivek falán doboltassák az uj riadót : Mo­hács ! Emlékezzünk ! Nem akar lenni elfeledett emlék, ha­nem vérünkben lobogó, ide­geinkben remegő, izmokat fe­szitő, teremtő, harcos élet, ön­magunkban számtalanszor meg­újuló valóság: minden szeny* nyer, gúnyos halálon átgázoló győztes akarat. Mohács, te gyászhely, te hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntünk, mint nem­Vármegyénk törvényhatósági bi zottsága legutóbb tartott közgyűlé­séből hódolattal és tiszteletteljes sze­retettel üdvözölte a kormányzói párt esküvőjük 25 éves évfordulója al­Nagy problémát jelent nekünk a nemesitett vetőmagvak dolga és éppen ezért örömmel üdvözöljük azt az akciót, amelvet e kérdésben a gazdasági felügyelőség indított. Örömmel üdvözöljük a kezdemé­nyezést s felhívjuk rá a gazda­közönség fokozottabb figyelmét, hogy a maga erejével és egészséges aka­rattal segítse is azt megvalósítani. zeti nagylétünk nagy temető­jét. Itt vagy mindig emlékeze­tünkben, nem tudunk elfeledni soha. Egész jelenünk szomorú, gyászos Mohács, amely szót elnémíthat pillanatra a közöny és a rosszindulat, de legszen­tebb nemzeti ideállá tisztult, lényed. Mohács, az elesett hő­sök égre emelt ujjával mutat a derengő jövő felé. Emberek, formák eltűnhetnek a rohanó idő zajában, de az emlékek, az eszmények halhatatlanok ! Amilyen vagy te is, Mohács, többi társaiddal együtt. Íme most is emlékezünk rólad és ünnepelünk emlékezetedre. kalmából. A vármegye üdvözletére őfőméltóságáéktól az alábbi köszö­nő leirat érkezett Péchy László fő­ispánhoz : Arról van szó ugyanis, hogy a vármegye különböző minőségű ta­lajtípusainak megfelelő nemesített vetőmagvak termelése s Így a több- termés fokozása szempontjából a vármegyei kir. gazdasági felügyelő­ség vezetője BucHwein Béla, a Székács Elemér magnemesitő Rt.- gal érintkezésbe lépett, minek ered ményeként annak igazgatójával Fieischmann Rudolffal a vármegye különböző talajú vidékeit bejária és a helyszínén szerzett tapasztalatok alapján a vármegye talajtípusait a homok, a televényes agyag, a láp és a hideg, vizátnemeresztő sovány szürke agyagtalajok szerint katasz­terbe foglalta, törzskönyvezte, tér­képezte, abból a szempontból, hogy annak birtokában és ismerete mel­lett a nemesitett vetőmagvakért odaforduló gazdák a különböző talajtípusoknak megfelelő vetőmag­vakat szerezhessék meg. Szükséges volna, hogy a búzánál sikérdusabb, erősebb szalmáju, erő­sebb pelyvályu rozsdának ellent- áiló buzafajták tenyész*essenek, hogy a Székács búzánál a malmok részéről a sikértartalommal szem­ben emelt panaszok kiküszöböites- senek, a rozsda, megdülés és a la­za toklász miatt is az aratásnál a sokszor nagymérvű pergés elkerül- tessék s igy a világpiacon legyőz­hetetlen elsőhelyen álló sikértartal­mú búza termelése biztosittassék a ma már igen sok helyütt elter­jedt kopasz francia és többíéleségü búzával szemben. Felkérte továbbá Buchwein fő­felügyelő a magnemesitő r. t. igazga­tóját arra is, hogy ha az itteni ég­hajlat és különböző talajvisszonyok- nak megfelelő typusu vetőmagvakat megtaláljuk, s e vetőmagvak min­den tekintetben megfelelnek a vára­kozásnak, úgy állítson fel a Szé­kács magnemesitő r. t. a vármegye különböző talajviszonyainak meg­felelő uradalmakban továbbtenyész­tő- szaporító telepeket, megfelelő ellenőrzés mellett ahonnan várme­gyénk és az ehhez csatolandó szom­szédos vármegyék gazdaközönsége a megfelelő talajviszonyoknak al­kalmas nemesitett vetőmagot szerez­hessen be. Egyben megemlítette a várme­gyei gazdasági felügyelőség veze­tője Fleischmann Rudolf igazgató­nak, hogy az ő általa kitenyésztett rozsok a homokon beváltak, a láp­ra azonban erősebb szalmáju vé­konyabb sásu rozsfélére volna szük­ség, hogy ott a buja fejlődés esős időjárás mellett az erősebb szárú és kisebb sásu rozs meg ne dől­Orosz Kálmán ref. lelkész. A kormányzó és felesége köszöneté a vármegyének 25 éves esküvői évfordulójukra küldött ködeié üdvözletéért. — A „Szatmár és Bereg- eredeti tudósítása. — A kormányzó és neje őfőméltóságaik az ezüst lakodalmuk alkalmából, Szatmár, Ugocsa és Bereg kcuigazgatásilag egye« sitett vármegyék törvényhatósága nevében, méltóságod által előterjesztett szerencse írivánatokat örömmel fogadták és meg­bízni méltóztattak, hogy az őfőmélíóságaiknak oly jóleső meg* emlékezésért a törvényhatóságnak meleg köszönetüket tolmá­csoljam. Erről van szerencsém méltóságodat értesíteni. báró URAY a kabinetiroda fönökhelyettese. A várupei gazdasági feliigyaliség akciója a vármagycnk különböző talajtípusának megfelelő nemesített vetőmagvak termelése érdekében ■- A .Szatmár és Bereg* tudósítása. — Első Szatmirvirangyei Te.mUszási Vállalat Mátészalka. ÁTVETTEM s azt mindeu igénynek megfelelően felújítva SZABÓ ISTVÁN. A Mónus Kálmán-féle TEMETKEZÉSI VÁLLALATOT Kossuth utca 445 szám. berendeztem­Telefon 64 szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom