Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-08-15 / 34. szám
2-Jk oldal. SZATMAR és BEREO 1926. augusztus 15-én. A gazdasági felügyelőség jelentése a vármegyei terméseredményről és az általános gazdasági helyzetről — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — A törvényhatóság IS milliárdot vesz föl a vármegyéi! külföldi kölcsönéből. Utak építésére fordit 14 és fél milliárdot, a székház építés céljaira 500 milliót. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Vármegyénk törvényhatósági bizottsága Péchy László főispán elnöklete alatt kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjén a külföldi kölcsön felvételének ügye szerepelt. Az állandó választmány hosszas tanácskozása után fél 12 óra tájban nyitotta meg a közgyűlést a főispán. Mindenekelőtt hódoló szavakkal emlékezett a magas kormányzói pár házasságának 25 éves évfordulójáról s kérte a törvényhatóság felhatalmazását, hogy őfőméltósá- gáékat üdvözölhesse. A bizottság ehhez lelkesedéssel hozzájárult. Elparentálta ezután a főispán id. Madarassy Árpád, Récz Endre és Lányi Elemér elhalt bizottsági tagokat. Hozzátartozóiknak jegyzőkönyvben fejezi ki részvétet a tőr* vényhatóság. fi külföldi kölcsön felvételének tárgyalása következett ezután. Ismeretes, hogy a vármegyék fontsteriing kölcsönt kapnak, Ebből a kölcsönből vármegyénk dr Streicher Andor alispán előterjesztésére uiak építésére 14 és fél milliárdot, székház építés céljaira pedig 500 millió koronát vesz föl. A kölcsön évi kamat* és törlesztési összegét 1927 évtől kezdődően a megye évi rendes költségvetéseibe beiktatja. A kölcsön fedezéséül a százalékos útadóból és a községi közműnZajta—Nagypeleske. — Hangulat a határszélről. E két falu neve réges-rég együvé tartozik, nemcsak földrajzi közelségüknél fogva, hanem már Gróf Gvadányi „magyar lovas generális“ irodalmi, de még inkább irodalom- történeti beasü „Egy falusi nótáriusnak Budai Utazása“ cimü munkájából, sőt leginkább Gaál Józsefnek még ma is színpadon szereplő s különösen jó Szeutgyörgyi István páratlan alakítása által még ma is egyik legvonzóbb színdarabjából, a „nagyzajtai Zajtay István peleskei nótárius utazása Pestre“ cknü színjátékból. De Zajta és Nagypeleske az irodalmi kötelékeken kivül még a körjegyzői kötelékekkel is szorosan egybe volt fonva — egy körjegyzőségben. A székhely jó ideig Zaj- tán volt, majd később a nemes vármegyénél nagyobb befolyással biró peleskei „nemzetes* családok elperelvén azt Zajtától, Nagypeles- kére tevődött át — no, de azért ez a kötelék továbbra is fennállott. Ma pedig? I ... ma pedig a ka váltságból eredő jövedelmeit 1926 év szeptember 1-től kezdődően külön is leköti s tudomásul veszi, hogy ez időponttól kezdve a kir. adóhivatalok a százalékos útadó cimen befolyt összegeket a Magyar Nemzeti Banknál nyitott kölcsönszámlára fizetik be. Kötelezi magái a törvényhatóság, hogy ha a százalékos útadó bevétel a fel eit kölcsön- kamat és törlesztési összegek kétszeresét nem fedezné, úgy a kölcsön szám' Iára a százalékos útadón kivül a közmunka váltságot is teljes ösz- szeggel befizeti. A felveendő kölcsöntőkéből Szatmár vármegyét 83°/», Bereg vármegyét pedig 17% fogja megilletni,'illetve terheni. A közgyűlés a határozatot elfogadta, hozzájárult a felhasználási tervezethez is, majd elfogadta a Csengersima-garbolci vicinális ut irányának megaliapiiását. Japán újság a magyar irodalomról. A „Yomiuri“ tokioi napilap külön cikkben foglalkozik az eszperantóra fordított magyar irodalommal és elismeréssel sorolja fel Petőfi, Jókai, Madach, Molnár, Gárdonyi, Karinthy müveit, melyeket az eszperáníó fordításokból ismert meg a japán diákság, kik között nagy tért hódit a kelet népei számára is könnyű Eszperántó. Papirsziikségieíét a „Szatmár és Bereg“ Vasut-utcai üzletében szerezze be. trianoni határ húzódik e réges régi kötelékekkel egybefűzött két falu között. Egy országhatári? De azért nagyon jól tudunk mi egymásról mindent. A peleskei harang éppen úgy áthallatszik Zajtára, mint a zajtai nagyharang Pe- leskére, mely — sajnos — mostanában hiába hívogatja a nagype- leskei római katholikusokat a még tatárjárás előtti időből származó templomába. Dehát a tárgyra 1 Történt, hogy ez év tavaszán olyan disznópásztcra került Zaj- tának, aki a katonaságnál egész a trombitást rangig vitte fel annak idején Ebből következett, hogy Fekszi (mert igy hivják a kondást) jól tudott volna trombitálni, ha trombitája lett volna, de az is következett, hogy ily trombitára na- gyon-nagyon vágyott, nappal a disznónyáj mellett arról ábrándozott, éjszaka arról álmodott. Beszédje is gyakran végződött e sóhajban : „bárcsak egy trombitám volna 1“ Szabó János ifjú gazdi megsajnálván az örökké sóvárgó k jndást, Sternberg Ármintól beszerzett egy A közigazgatási bizottság pénteki ülésén Buchwein Béla gazdasági főfelügyelő beszámolt vármegyénk mezőgazdasági állapotáról. Elmondja a jelentés, hogy a fehérgyarmati, csenged, de különösen a vásárosnaményi járás legtöbb községében a rendkívüli sok eső s ennek következtében összegyülem- lett belvizek a kötött agyagos ta lajokon, amelyek a vizet át nem eresztik, a vetéseket kiáztatták s igy a terméshozam a legtöbb helyütt oly rossz volt, hogy még a vetőmagot sem adta vissza, s az is liha laza szemű volt. A sok eső a kapásnövényeknek az agyagos talajon, különösen az Erdőháton még sokkal többet ártott. *mint a kalászosoknak, mivel az ősziek az őszszel a magasabb fekvésű berrun- káiható talajokra kerültek s igy a kapások a természetes fckvé-.üknél fogva mélyebb helyekre juttottak, ahol jobban is voltak kitéve a belvizeknek, ennek következtében elsárgultak kiáztak. A búza hordása befejeződött Cséplése folyamatban van. Az eddigi eredmények figyelem be vétele után a várható termés hozama átlag kát holdanként 64 m/m A rozs a belvizek és honyomás miatt nagyon ritka volt. Sok a panasz. rosszul fizetett. Termés hozama 5,5 mim. Az árpánál az őszi jobban fizetett mint a tavaszi. Cséplése folyamatban van. Terméshozama kát holdanként 6 m/m. A zab nagyobbrészt le van aratva. Hordása folyamatban ily trombitát s azóta nincs boldogabb kondás Fekszi nél s nincs pontosabb és vidámabb csorda, és kondabajtás a zajtainál. Lévén a. csordás is apósa Fekszinek, nemcsak a disznónyáj kik:sérése történik vidám trombitaszó mellett, hanem a fejésre való felhívás, az ébresztő s a csorda kihajtás is! Hajnalban a jól ismert „Tagwache“, (ébresztő) hangjai adják tudtul a zajtai gazdasszonyoknak, hogy: asszonyok keljetek, fejjetek! Majd a csorda és a disznónyáj is vidám katona tempóban szedegetve lábait „Peszter, peszter*peszternák, most jönnek a katonák“ izomnyujtó dallamára mennek ki a legelőre s Fekszi szerint még a füvecske is jobban esik nekik, ha egy-egy ez* redjeliel vagy „napos“ hívással felhívja odakint figyelmüket. De más is történt ám! Mert hát Zajtárói nemcsak a harangszó, hanem a trombitaszó is áthallatszik Nagypeleskére I De ugyancsak át áml És e trombítaszóra élénk tevékenykedés, zavart sürgés forgás, lázas pakolódzás indult meg a van. Egyes helyeken cséplése is megtörtént Várható terméshozam 6 3 mim. A tengeri erőteljesen fejlődött a sok eső met lett. Száraz erős, magas csöképzédése szép sok helyütt két három csövet is hozott De panaszok hallhatók a meddőség miatt is. A tavaszi rendkívüli sok eső, a fehérgyarmati, csengeti és vásárosnaményi járásokban,amelyek közismerten mélyebb fekvésnek. viz át nem eresztő kötött agyag talajuk mellett a tengeri és más kapás növényeket nem termették meg. Abban a kapások elsárgásultak, kiáztak elnyomosodtak annyira, hogy igen sok községben nagyon rossz termésre van kilátás. Több helyütt semmisem fog teremni. A burgonya a sok esőzést megsínylette, különösen a korai fajtákban van nagyobb károsodás a peronoszphora phytoph- tora betegség miatt. A rózsaburgonyát ezen betegség annyira megtámadta, hogy a levélzete és szára teljesen elpusztult s igy gumói rothadásnak indultak. Alig lesz korai burgonyából valami kis termés ; rothadás miatt szedése megkezdődött. A kései fajták jól fejlődnek. Azokat növényi betegség nem támadta meg jó termésre van remény. A cukor és takarmányrépa erőteljesen fejlődött, gumói nagyok. Levélzete szép zöld A sok eső miatt helyenként kiázott. A dohány is szépen fejlődőit Levélzete nagyra nőtt, de nagvpeieskei katonai körökben, úgy a graoicsároknál, mint a csendőrségnél. Érzik, tudják ők, hogy nem valami szilárd alapokon nyugszik az ő ottlétük s a zajtai — katonainak vélt — trombitaszó elegendő vala ez alapokat megingatni. A csendőrségi laktanya — a hajdani Popovics kúria — elé két négyes fogat lett kirendelve, mely* ben váltott lovak éjjel-nappal várták a parancsot az indulásra, a vitéz granicsárok sem mertek a határszélen cirkálni, hanem laktanyájukban teljesen felszerelve várták a döntő pillanatot, mikor kell felszedni sátorfájukat s indulni — Bukarestnek. Természetes, a jelentések mentek lázas ütemben Szat- márra, Szatmárról Kolozsvárra s még tovább! A dicső oláh tisztek még Brassóban is pakkolták össze- fele arcfestékeiket s lakkcipőiket, fűzőiket — legyen mivel Bukarest* ben grasszálni és karcsúnak lenni! Sajnos, sajnos, a trombitaszó pedig csak a zajtai kondás trombitájából eredt s nem pedig igazi katonai trombitából. Akkor, akkor mi lenne még !, .. v. 0.
