Szatmár és Bereg, 1926 (6. évfolyam, 3-50. szám)
1926-01-17 / 3. szám
2,-lk oldal. SZATMAR és BEREO 1926. január 17-én. A tárgysorozat következett ezután s ezen elsőnek egyhangúan tudomásul vette a közgyűlés Komoróczy Iván alispánnak belügyminiszter leiratban közölt hivatalvesztésre való elitélését. Több vármegye átiratának s több község képviselőtestületi határozatának letárgyalása után dr Streicher Andor h. alispán és dr Madarassy Géza árvaszéki elnök nagyjelentőségű indítványa került sorra a brazíliai kivándorlás ügyében. Ma, — mondja az inditvány — midőn minden nemzetben a faji összetartozandóság érzete kezd ébredezni, midőn a nemzetköziséggel szemben a nemzeti irányzat erősödik, annál inkább szükséges nálunk magyaroknál, hogy a faji összetartozandóság érzése már ösztönösen is erős legyen, mert csak minden magyar összetartása és a nemzeti érzésben való egyesülése hozhatja meg az erős nemzeti, egész Magyar- országot. Szükségünk van tehát arra, hogy ne engedjük elpusztulni az elrabolt részeken élő fajtestvéreinket, azokat, akik a megszálló hatalmak ellenséges érzése folytán szülőföldjüket kénytelenek voltak elhagyni. Szükséges, hogy őket összegyüjtsük, legalább is, hogy őket olyan erkölcsi támogatásban részesítsük, amely- lyel megmenthetjük őket a magyarság számára. Ezért meg kell bélyegeznünk Románia azon ténykedését, hogy Er- déiyből az őslakos magyarságot kiüldözi s idegen országokban rabszolga sorsra hajtja. Közismert dolog, hogy ErLEVENTÉK. Jönnek az utón. Szépen négy sorban. Ajkukon a nóták őrök varázsa. Szenvedő magyarföld szép magyar vetése, Daliás leventék, Készülődnek a feltámadásra I Megdobban a vén föld, amerre mennek. Nehéz álmodása, mintha szépre válna. Rákóczi nagy lelke ragyog minden arcra 1 Ébredő kurucok Készülődnek a feltámadásra 1 Tarlóit faágak közt felkacag a szél. Uj kedve van járni bus magyar pusztákra 1 Petőfi szerelme lelkesít a dalra. Uj szabadság hősök, Készülődnek a feltámadásra 1 Tengerjáró lelke nagy Horthy Miklósnak Felrázta a püsztát, felrázta a várost. Csak parancsra várnak s millió szív dobban, S doberdói hősök Halálmegvetése a szemükbe lobban. Jönnek az utón s elgondolkozom. Szép magyar lelkűk ott lobog a dalban, S karuk, eszük, szivük minden mozdulása Magyar szeretettel Készülődik a feltámadásra. Komlódtótfalu. Vida Kálmán ref. tanító, Levente-egylet vezetője. délybol kormánytámogatás mellett ügynökök szállítják magyar testvéreinket Braziliába munkásoknak. Eddig közel 100000 magyart szállított ki igy a román kormány Braziliába, ahonnan aztán nincs menekülés. Elsősorban meg kell tehát akadályozni, hogy a magyar vérrel kufárkodjanak, másodszor azt, hogy a magyarság számára elpusztuljanak. Ezért a magyar kormány a békeszerződés idevonatkozó szakaszára hivatkozással lépjen fel a román kormánynál a kivándorlásra csábítások megszüntetésére, másodszor a Braziliába kivándoroltakat megbízottja utján gyűjtéssé össze, létesítsen magyar telepeket. Az Argentínába, Kanadába, Braziliába önhibáján kívül kivándorolt magyar véreink támogatására a törvényhatósági közgyűlés mondja ki. hogy felír a kormányhoz, járjon el Románia kormányánál, vessen véget a magyarság üldözésének, másodszor védő irodát állítson fel a magyar kormány a kivándorolt magyarok támogatására. Az indítványt egyhangúan elfogadta a közgyűlés. A vármegyei levente oktatás és iskolánkivüli népművelési célokra állandó helyiség biztosítására hozott határozat nagyszabású terv megvalósulását jelenti s erről lapunk más helyén külön számolunk be. Oláh vaklárma a nagykárolyi magyar párt megalakulása miatt. — A „Szatmár és Bereg“ tudósítása. — Múlt számunkban megírtuk, hogy karácsony előtt megalakult Nagykárolyban az erdélyi Magyar Párt helyi tagozata. Elszakított megyeszékhelyünk szinmagyar lakosságának ezt a megmozdulását örömmel üdvözöltük s annál inkább felháborodva adjuk hirül most, hogy az örökösen irredentát szaglászó oláh sajtó egy része már is élesen támadja a megalakult magyar pártot. A Nemzeti Párt hivatalos lapja, a Kolozsváron megjelenő Patria egyik, a napokban megjelent száma részletesen foglalkozik a Magyar Párt nagykárolyi tagozatának megalakulásával és olyan állításokat közöl, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a valósággal. Románok a Magyar Pártban! ' A Patria nagyon fájdalmas hangon emlékszik meg arról, hogy a Magyar Pártba románok is beiratkoztak. A románok közül két nevet említ meg, Dragus Istvánt és Pop Vasilét. Drágus István a támadásra csak ennyit felelt: — Én görög katholikus vallásu magyar vagyok. A Pop Vasiléra átkeresztelt Pap László sem tud románul, éppen úgy, mint rajta kivül még sok olyan, akit a statisztika románnak tüntet fel. Eljárás indult a vezetőség ellen! ? A Patria azt is megállapítja, hogy a gyűlés megtartására a vezetőség nem szerezte meg a szükséges engedélyeket és tudomása van arról, hogy Ghetie László prefektus megtette a lépéseket a vezetőség elleni eljárás megindítására. fi lázitó államellenes beszéd. Különös kéjjel boncolgatja alap Dr. Horváth Jenő piarista házfőnök beszédét, amelyről megállapítja, hogy államellenes és lázitő. A kisebbségekkel szemben kevés tőreimet mutató liberálispárti nyilatkozat, dr Pavel Constantin szilágyi prefektus nyilatkozata azonban előre megcáfolja a Patria állítását. A prefektus örömét fejezte ki a Magyar Párt itteni tagozatának megalakulása felett és ama reményének adott hangot, hogy a magyarság beváltja, amit Ígért. Talán még sem lehetett lázitás dr Horváth beszédében. nz alakuló gyűlés külföldi vendégei. A Patria szerint a gyűlésen igen sokan vettek részt Budapestről és Debrecenből olyanok, akik „véletlenül ebben az időben érkeztek ide rokonlátogatásra.* Csodálkozunk a Pátrián, hogy olyan impozáns tömegből ki tudta keresni őket. A Magyar Párt nem fél a Pátria vádjaitól és biztosan tudja, hogy a Patria szerinti románok : Dragus, Pop és a többi nem lépnek ki ijedtükben a pártból. Vagy azt képzeli a Patria, hogyha kikény- szeritené őket, románokká válnának ? H Zsidó Nemzeti Párt megalakulásához. A Magyar Párt helyi tagozatának megalakulása után egy héttel megalakult a zsidó Nemzeti Párt is, mint arról ugyancsak megemlémérki grófi vadaskertből ide tették át a vadregényes sűrűségbe szállásaikat. Sárvár nagyobb részét felszán- togatták, csak a dombtetőt borította nehány cserje és dudva. Itt szántani nem tudtak az épület romok miatt, melyek között téglák, faragott kőoszlopok, sőt emberi csontok is előfordultak. A láplecsapolással eltűnt a nádtenger, elpusztultak a zsombékok, gőzeke forgatja a humust, kiveszett az égererdő, más vidékre költöztek a vizi szárnyasok, csak Sárvár maradt meg s régi monostora helyén egy kerülő ház tekint le a megváltozott vidékre. * * * 1906-ban, midőn Vende Aladár, a vármegyei monográfia szerkesztője Nagyecseden időzött adatok gyűjtése végett, felhívtam figyelmét Sárvárra. 60 emberrel kimentünk ásatást rendezni. Előre elgondoltam, hogy honfoglaló magyar őseink nyomaira fogunk találni. Az ásatás reményen felül sikerült. Mindjárt feltárult egy régi tűzhely, alig egy méter mélységben, utána sorban még négy. Tovább nem is kutattunk, valószinü- leg az egész dombon végig mind ilyen tűzhelyek vannak, A tűzhelyek közül edény darabok, haláA magyarok legelső vára Szatmárvármegyébon. Irta: Berey József. — A „Szatmár és Bereg“ eredeti tárcája. — Midőn őseink bejöttek a Kárpátokon s Munkácsnál 40 napi pihenőt rendeztek mulatozással, csakhamar meghódították a felvidéket és sor került az alföldre is, itt elég korán Szatmárvármegyére. A hát vezér egyike Tass (a Lehel atyja) és Szabolcs jöttek a Nyir felőí, seregüket két részre osztva. A legelső vár, melyet Tass a mostani vármegye területén talált és meghódított: Sárvár voit, Anonymus. Béla király névtelen jegyzője, a legelső magyar tudósitó ezt igy irja le a XXl-ik fejezetben: „Szabolcs és Tass a Lehel atyja a félsereggel megindult a Tisza háton, hódoltatván a népet és jöttének a Szamos vize felé azon helyre, mely most Sárvárnak hivat- tatik és a lakosoknak fiait kezességül felszedvén, a várat katonákkal tele hagyta“. Csak azután foglalták el Szatmár várát. Ez a leírás hitelesen igazolja, hogy őseink legelőször Szatmár- vármegye területén Sárvár erősségben vetették meg lábukat. Ez volt tehát az első hely megyénkben, hol magyar katonák állandó tar- tózkodásra letelepedtek, mindjárt a honfoglalás kezdetén. Méltó ezért megemlékezni Sárvárról, mint kegyeletes helyről, hol a hét vezér egyike, Tass megfordult s a honfoglalás megerősítésének fontos bázisa volt megyénkben századokon keresztül. ♦ * * Sárvár helye ma is megvan Nagyecsed határában. Egy természet által alkotott sziget volt a Iá» pou, alig egy kilométerre a láp szélétől, északidéi irányban húzódva. Hossza alig egy kilométer, szélessége 100—200 méter között váltakozva, magassága 2—3 méter az egykori láp vize fölött. Neve ma is Sárvár, mig a déli végén levő kisebb halom neve Remete, A láp lecsapolás előtt, a nagyobb vizáradás elvonultával száraz lábbal is megközelíthető volt, ha a Patya patakja is kiszáradt, A dombról élvezettel lehetett szemlélni a Börvelyig, Kismajtényig terjedő nádtengert, szellő által ringatott hullámzásával, közbe itt-ott zöl- delő éger erdők kisebb csoportja. Messziről fel-feltüntek a lápszéli községek fehér tornyai. A vizi vadak, szárnyasok hangja töltötte be a levegőt, sőt a fácán kakasok is jelezték a nádas széliről, hogy a
