Szatmár és Bereg, 1923 (4. évfolyam, 15. szám)
1923-05-11 / 15. szám
2~^^__________________— Én voltam a szerencsés, hogy mig hivott a harangszó, mig várt az alkotó tagok s a nép sokasága, elhívhattam e két férfiút, hogy annak nevében, ki mindannyiunk előtt igazság, élet és ut.. . kövessenek engem. ... És ott imádkozott az egyszerű falak között — vallás kü- lömbség nélkül — a fehérgyarmati járás minden ismert vezető egyénisége. A lelkeket az esperes kötötte össze az imádságos áldozat kévéjébe ; s behintette e kévét hazája sorsán jajjongó szive olajával; hitünknek és vallásunknak minden kísértéseken keresztül győzedelmet váró lelkének édes illatával; és az ültári láng felcsapott az égig : Uram .. . Uram erős kővárunk Tőled csak segedelmet várunk. S az „Ámen“-re amint felbugott az orgona, az én lelkem az Isten szavát hallotta: Ne félj te kicsiny nyáj ... én népem, én el nein hagylak. ... Az alakulás formaságai után gondnok az esküt letette. Úgy állt ott az Isten szentséges színe előtt, boldog büszkeségtől ragyogó szemek kereszttüzében, mint egy szobor, mint egy a templom kövezetéből kinőtt ős-turán. Így állhatott valamikor Botond-Bizanc- nak falánál ... És megdöngette az érakapukat; a világba merült, imádság nélküli kebleket. Szava volt a buzogánya. Nem a szónoki név magas szárnyalásával, hanem az igazságok mélységével hasogatta a keményre taposott ugart. Egy visszapillantást tett Szatinárvárme- gye történetére a reformátió korától a mai napig; elvonultatta a képeket, az eseményeket, a letűnt és a még mai nap is élő családokat a lelki szemeink előtt; s leszögezte mint egy hitvallást, hogy e vármegye addig és akkor volt magyar; a mig és a mikor kálvinista volt s hogy a magyarság végvárai itt mindenkor ami templomaink valának, hogy e megyét és fiait naggyá, történelmi nevezetességűvé, a hitért és hazáért, vallási és alkotmányos szabadságért folytatott küzdelmek tették ; s ma is az oláh iinperiuin csak addig merészelt tért hódítani, inig egy-egy tisztán református helység templom ajtajának szemöldökébe ütötte bele magasra tartott fejét. Ezzei megjelölte a jövendő boldogulásának útját: a hitiiüségben. Önnön magát elkötelezte, s mindnyájunkat követésére kért, hogy ref. egyházunkat anyagilag erkölcsileg erőssé, virágzóvá, viliarállóvá tenni első és fö kötelességünknek isiner- . , .... őrállók, legyünk vigyázók ; mért ha itt valaha hitünk lámpásai kialszanak, elvész a ina- arság 1 Ments meg Uram minket. Az egyházmegye minden tago- .ata kiváló reprezentánsai által üdvözölte az uj vezért. Szabó János a ielkészi, Kormány Lajos a világi tanácsbirói kar, Q. Szabó Mihály a lelkészek, Kiss Árpád a tanítók nevében szóltak meleg köszöntéssel, derűs bizakodással. Ez üdvözlő beszédek mind-mind egy-egy ékességek, egy-egy gyöngyszemek azon a koronán, amelynek fényét és terhét a mai napon fejére és vállaira vette ez a bölcs férfiú. A fénye soha el ne vakítsa ; a terhe soha le ne roskassza ; — hordozza sokáig kedvességben az emberek között — igazságban az Isten előtt. Az Ujfalussy Lajos székfoglalása egy cseppet sem értéktelenebb. E név olyan régi egyháztörténelmünkben, mint maga a reformátió, s a hűség mellyel birtokosai a Krisztus keresztjét mindenkor hordozták SZATMÁR és \ BEÜ 1923. május 11-én. tényeknek sokaságával ékeskedik. Ígéri, hogy mint tanácsbiró a család tradícióit soha meg nem tagadja, mindenkor igaz magyar és és hű kálvinista lesz, s benne csalódni soha nem fogunk. Az ő Ígérete nekünk megnyugtató valóság : ami kételkedés nélküli bizonyosságunk, legyen az ő dicsekedése. ... Aztán megkezdődött a 60 sorszámú tárgysorozat letárgya- lása. Esperesi jelentés, számvevő- széki, tanügyi, gyámintézeti ügyek; egyházak erkölcsi és anyagi ügyei, magánosok indítványai, kérelmei, panaszai, a mi épülésünkre, Isten dicsőségére békésen és közmegnyugvást kellőleg intézteitek el. A legtöbb helyen megmozdultak a szivek a harang beszerzése körül. Az egyházi közmunkát lépésről- lépésre visszaállítják az egyházak; ez bizonyulván legjobb tőkének, mellyel egyházainkat az anyagi le- züliéstői megmenthetjük, s ineg- roticsolt hajóját biztosan vezérelhetjük ez ingoványos vizeken. Az egyházi adózást búzában a progressivitás elvei alapján igen sok egyházban életbe léptetik. Sok fizetési kellemetlenségnek, sok káros személyi surlódáának lesz ez a inegsziintetője; sok ambitió és lelki szárnyalás, melyet eddig megült a sötét gond, felszabadul ez által, biztosítékául annak, ami ma legbizonytalanabb : a jövendőnek. Uj tanítói állások szervezésével uj kiváló erők állíttattak egyházaink veteményes kertjéoe, a nép kultúra szolgálatába. Ezen a téren azonban még mindig hiányok tapasztalhatók : nagyon sok itt az aratni való és az arató bizony kevés ! A debreceni kollégiumi tápintézet segélyezésének ügye komoly megfontolás tárgyává tétetett. Egyházmegyénk nem hive a segeiy- gyüjtésnek. A segély a legtöbb esetben csak alamizsnának bizonyult ; az alamizsna pedig szegény kenyér, s aki azzal él: koldus a neve. javasolja, hogy intézményesen, véglegesen rendeztessék ez az ügy az egyházak népessége arányában fejemtént kivetendő fenntartási költséggel, mert a mi fiainkról van szó, a jövendőnek zálogairól, a mi hitünknek cselédeiről, akikről ha gondot nem viselünk, nem csak őket; de hitünket is megtagadtuk. . .. Délben közebed volt a gym- násiuin nagytermében, meiyen főként a vili. közigazgatás tisztviselői s a járás társadalmának elitjei voltak vendégeink. Pohárköszöntők bőségében gyönyörködött a lelkünk. Esperes a Kormányzó Öfő- inéltóssgára, Pótor Elemér az uj gondnokra, dr Koinoróczy Iván az egyházmegye egyetemére Toth S. Ujfalussy tanácsbiró, Takács Sándor az illusztris vendégekre, báró Kende Zsigmond a felekezeti békességre emeltek a szót és ürítették a poharat. E pohárköszöntők messze felüt állottak egy-egy dik- tió színvonalán s azt a benyomást keltették, hogy itt nagyon komoly elmék és mélyen érző szivek áthatva a rohanó idő történelmi fontosságától — a felekezeti békesség jegyében — nitnek ás hazának diadaláért nem csak kezet fogtak, de összeesküdtek »minden poklokon keresztül.“ E napnak emléke sokáig fog a lelkűnkbe beievilágoini : s tanítani fog küzdelmeink között: Hinni, remélni és szeretni. Nábrád, 1923 május 2, Tóth Sándor em. jegyző. behozata formájában. A drágasági bizottság természetesen nem dönthetett ebben a kérdésben, mert hiszen azok a módszerek amelyeket a javaslatok ajánlanak a gyakorlati életben kipróbálva nincsennek és a gyakorlati kísérletek lefolytatása előtt azoknak behozatala minden bizonnyal kockázatos. Ami a miniszterelnök és pénz- ^miniszter párisi tanácskozásait illeti a politikai pártok nagy várakozással néznek azok elébe s több vezető politikus úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások kedvező mederben haladnak. Ez azonban nein adhat okot senkinek sem arra, hogy az eredményre nézve túlzott reményeket tápláljon;'* $ rumi ni a vásár íBudapesten. Budapestet r.edvező gazdasági földrajzi helyzete a nyugatról keletre és keletről nyugatra irányuló gazdasági forgalom, összekötő kapcsává pre-- desztlnálta. A városnak ez az előnyös fekvése különös jelentőségre tett szert azóta, hogy legújabb idöoen az árumintavásárok rendezésével igyekeznek az egyes államok gazdasági körei termelésükre a külföld fogyasztó piacainak figyelmét és érdeklődését felhívni. A magyar termelés és a magyar kereskedelem ez év májas hó 19 -28 között rendezi a XIV. Áru- mintdvásárát, amely arra hivatott, hogy a magyar ipar termelőképességéről és legújabb fejlődési eredményeiről, a migyar kereskedelem fürgeségéről és leleményességéről, egyszóval a magyar vállalkozói kedv lendületéről és szervezőképességéről tanúbizonyságot tegyen. A békeszerződés területi rendelkezései Magyarország gazdasági struktúráját alapjaiban változtatták meg s úgy ez a körülmény, mint pedig az a tény, hogy Középeurúpában aj vámhatárok keletkeztek, a magyar ipar és a kereskedelmet uj feladatok megoldása elé állították. E célok megközelítésére kifejtett tevékenységek eredményét van hivatva szemlél- ietövé tenni a Budapesti Áruminta- vásár. Az iparfejlődés terén a magyar vállalkozás az utolsó pár év alatt is iaeii szép eredményeket ért el. A fejlődés legerősebb volt a textiliparban, ahol ma már a pamutjonóipar 33Ó0J, a kenderfonó 15Jó, a lenfonó.17590, és a jutafonó 10Jóó orsóval dolgozik lói a pamutszövőipamak is van már dlöO szövőszéke, mig a posztó- ipar és a kender-ieaszövőipar 69) szövőszékkel dolgozik. A fejlődés tempóját világítja meg az az adat hogy például a 33Ó9J pamut- fonó orsóból 180óó, 41 óó pamatszö- vőszékből pedig 3óó-at a kom nuniz- mas bukása óta állítottak fel és hoztak üzembe. Ki kell emelni a malomipart, amely úgy kapacitás, mint technikai felszeretés dolgában egyedül áll egész Európában. Kapacitását jelenleg ugyancsak alig egyötödrész erejéig tudja kihasználni, de megvan a remény arra, hogy a szomszédos államokkal kötendő kereskedelmi egyezségek alapján az őrlési forgalom segítségével az egész termelő kapacitását foglalkoztathassa, A cakót ipar is szépen fejlődik, mert mig egy év előtt a belföldi fogyasztás kielégítése is cukorimportot tett szükségessé, addig az uj termelési kampány eredménye már kiviteli feleslegeket produkált. Épen most van sző arról, hogy 500 waggon cukrot Rom íniába exportáljanak a gyárak. Külön kell megemlékezni a vas- és gépiparról, mely — bá^r-----ny ersanyaga nagy részét külföldről szerzi be — ha van, 1000 munkást foglalkoztat és igen jelentékeny exporttevékenységet fejt ki. A magyar mezőgazdasági gépipar gyártmányai nemcsak balkánon jól ismertek, de felkeltették az orosz piac érdeklődését is. Hosszú lenne felsorolni a többi fontos és fejlödésképes iparágakat, amelyeknek azonban mindegyike bemutatja az árumintavásáron termelésének eredményét, bizonyságát fogja adni versenyképességének. A vásárt különben az iparcsarnokban a mellette épült uj pavillonban és a közvetlen külső területen tartják. Az iparcsarnok helyiségeiben tesz az üveg, porcellán, majolika és anyagipar, a papír, írószer és grafikai ipar, a textil és bőripar, a no- rinbergi diszmü, játék és faipar, a vegyészeti, gyógyszer és kozmetikai ipar, a cipőipar, az iparművészet, élelmiszeripar, végül a bútor és kosáripar elhelyezve. Az uj csarnokba kerülnek az apró vas- és fémáruk, a vas műszaki, elektrotechnikai és mezőgazdasági cikkek. Külső területen a közlekedési eszközök ipara és az építőipar kerül bemutatásra. Az utazás tekintetében a vásár látogatói úgy a vasúton, mint a vízi- utón 5ó százalékos menetdijkedvezményt kapnak. Külföldiek vizűm nélkül léphetik át a vásár tartama alatt a határt. A vásár területén a devizaforgalom korlátozásából eredő nehézségek elhárítása érdekében idegen pénzeled beváltó hivatalos kirendelt- ség fog működni. Minden feltétele megvan annak, hogy az árumintavásár a siker jegyében folyjon le és minden kilátás megvan arra, hogy ez a várt siker nem is fog elmaradni, sőt felülmúlja az eddigi vásárok sikerét. „Csonka-Magyarország nem ország, Egész-Magyarország menyország P A hét belpolitikája. R polil'i'l'3' Pártok belső egyetértéssel támogatják a kot- \ mány külföldi tárgyalásait. A belpolitika élet az elmúlt bét folyamán majci”em teljesen szüue- teit, mert a pán^> *t'ven ah°z az Ígérethez, amelyet ^Bethlen István gróf miniszterelnöknk,^ tel te k. hogy nem fogják a külföldig tárgyalások menetét belpolitikai toV^ikodás- sál zavarni, be is fartjálrS^tEgyetlen jelentősebb esemétty*. 3 parlamenti drágasági bizottság ülé^ se volt, amelyen megállapították, hogy a búza indokolatlan drágulását a spekuláció okozta s ennek megfékezésére a kormány minden lehetőt el fog követni. A drágaság kérdésének megoldására egyébként több javaslat merült fel. Így a szociáldemokraták részéről a buzavaiuta, Vázsonyi Vilmos részéről pedig az aranyvaiuta
