Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1934
29 tasság és a helyesírási biztosság tanítására. Különös gonddal végeztük a gyakorlati kiképzést. A legfontosabb és a legnehezebb elemi iskolai tantárgyaknak a számolásnak és mérésnek egész elemi iskolai tanítási anyagát földolgozták az V. évesek: megtanulták szinte a tanításra alkalmas kész szöveggel. Az V. osztálynak heti egyórás mennyiségtani módszertanórája sikerrel használható föl erre a célra. A gyakorlati kiképzés egyéb kérdéseiről a következő cím alatt lesz szó részletesebben. Tanulmányi tekintetben igen nagy fontosságú és üdvös újítás gyanánt kell fölemlítenünk a VKM. úrnak azt az intézkedését, amellyel a bekötött táblába foglalt Tanulmányi Értesítő (index) bevezetését a tanítónőképző intézetekre is kötelezővé tette. Egyelőre ugyan még csak a két alsó osztályban, de három év múlva általános használatúvá válik. Fölösleges kiemelni, mennyi előny származik abból, hogy a növendék tanulmányi előhaladását a tanítónőképző öt évfolyama során bármikor pár pillanat alatt át lehet tekinteni. Számottevő szolgálatot tesz az intézeti oktatás ügyének a Frecska-féle mozgóképszínház havonkint rendezett oktató-filmelő- adása, amely minden alkalommal értékes ismertető anyagot perget le a megtekintésre önként jelentkező ifjúság okulására. Ugyancsak az őszinte megbecsülés érzésével említjük meg György Dénes erdélyi tanár és írónak dec. 16-án tartott értékes ismertető előadását, amelynek keretében a modern erdélyi irodalmat mutatta be a tanári karnak és az ifjúságnak. Kántorképzés. Egyházi intézet lévén, tanítómunkánkban nagy jelentősége van a kántorképzésnek, melyet az 1927. évi okt. hó 27-i egyet, közgyűlés által életbeléptetett kántorképzési tanterv alapján végeztünk. A TII—IV—V. osztályban heti 2 órában (két- két csoport) készítettük elő a kántori tanfolyamra jelentkezett növendékeket. A kántorjelöltek fölváltva orgonáltak a naponként tartott reggeli és esteli könyörgéseken. Az V. éves kántorjelöltek orgonáltak a téli vasárnapokon tartott házi istentiszteleteken is, továbbá az őszi és tavaszi hónapokban az Ó- és Üj- templomban tartott magyar nyelvű istentiszteleteken, és az intézeti növendékek úrvacsorája alkalmával. A ref. kántorjelöltek a helybeli reformátusok vasárnapi istentiszteletein önállóan orgonáltak az egész tanév folyamán. Minden kínálkozó alkalmat megragadtunk, hogy a kántorjelöltek minél többször gyakorolhassák magukat a liturgikus istentiszteleti orgonálásban, éneklésben,
