Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931

43

polca egyszerű, de nagyon szép és kedves fürdőhely. Igazi kellemes pihenő és nyaraló hely, van is mindég sok látogatója. Fürdője is kellemes, melegvizű; itt mi is megfürödhettünk, legnagyobb örömére a kimelegedett csapatnak. — Szép az árnyékos csolnakázó tó és a környező erdő is. Tapolcához mi már csak azért is ragaszkodtunk, mert, sajnos, e kedves hely volt kirándulásunk utolsó állomása. Bizony kissé elszomorodtunk, mikor vissza kellett térnünk Miskolcra, hogy azután haza induljunk.

Utolsó kirándulási ebédünket a miskolci Vadászkürtben fogyasztottuk el vidám beszélgetés közben, visszagondolva a látottakra, a Mátra—Bükk gyönyörű vidékére, a kellemesen eltöltött pár napra, megfogadtuk, hogy nem búcsúzunk örökre, hanem, amint lehet, újra visszatérünk.

Ily gondolatokkal foglalkozva a Rákóczi-induló elhaló akkordjaitól kísérve kissé lehangoltan ballagtunk az állomásra, miután az indulás perce egyre közelebb jött. Miskolcról Hatvanon keresztül indultunk hazafelé. Hosszú, többé-kevésbbé átaludt éit- szaka után fél 3-kor érkeztünk meg Szarvasra.

* *

¥

E sok hasznos ismeretet és örömet nyújtó kirándulásért, mely még jobban megszerettette velünk hazánkat, s mely iskolás korunk egyik legkedvesebb élménye lesz, mindenkor hálás köszönettel tartozunk elsősorban v. Szomjas tanár úrnak, ki fáradságot nem kímélve dolgozott a kirándulás sikerén, és annak tartama alatt vezetett bennünket, másodsorban az egész tanárikarnak !