Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1931
9 Ugyanezt az eljárást végig csináljuk arasszal a tantermi asztalon: előbb mi, majd a tanulók. Majd az arasszal való mérés mégbizhatatlanságából kiindulva rávezetjük a tanulókat a deciméter használatának szükségére. A deciméter arra szolgál, hogy kisebb tárgyak hosszúságát mérjük vele. A decimétert elkészítjük pl. kéregpapír-szeletből és ezzel méréseket végeztetünk a tanteremben található kisebb tárgyakon. Majd a decimélerekre fölosztott méterrudat használjuk fel erre a célra. A talált adatokat mindig föliratjuk a táblára. Megmagyarázzuk a tanulóknak, hogy írásban a méter nevét nem írjuk le egészen, helyette csak m betűt írunk a szám mellé; deciméter helyett pedig csak dm betűket, így: 2 m, 6 m ; 13 dm, 20 dm. II. RÉSZ. A négyzet szemléltetése alapján megismerhető legegyszerűbb mértani alapfogalmak ; ezekkel kapcsolatos rajzolás és mérés. Ebben az osztályban a következő eszközök beszerzését kívánjuk : egy ceruza, egy 20 cm hosszúságú cm-ekre beosztott vonalzó és egy kockázott vonalozású füzet. Rajzolunk a táblára egy szabálytalan görbe vonalat, alája egy egyenes vonalat és a nevét mindegyiknek melléje írjuk. Utánunk a gyermekek is lerajzolják a vonalakat és odaírják a vonalak nevét. „Gyerekek, egyenes vonalat sokféle irányban lehet rajzolni, mi valamennyit megtanuljuk. Van olyan irányú egyenes vonal, amely egészen úgy fekszik, mint a nyugvó víz felszíne, ezt vízszintes vonalnak nevezzük (lerajzoljuk és fölírjuk); van olyan irányú egyenes vonal, mint a madzag iránya, ha a végére kődarabot függesztünk, ezt függőleges vonalnak nevezzük (lerajzoljuk és fölírjuk); van olyan irányú egyenes vonal, amelyik se nem vízszintes, se nem függőleges, hanem rézsútos, mint a háztető, ezt ferde vonalnak nevezzük (rajzolás, fölírás). Lehet a táblára egyszerre két vonalat rajzolni. Ha vigyázva rajzolunk, akkor tudunk rajzolni olyan két vonalat, amelyek egymás mellett vannak huzva, egymás mellett párban húzódnak és egymástól mindenütt egyenlő távolságban vannak : ezek a párhuzamos egyenesek. A párhuzamos egyeneseket akármilyen hosszúra nyújtjuk, seholsem közelednek egymásfelé, tehát nem is találkozhatnak. (Fölrajzolás, fölírás.) Keressetek párhuzamos vonalakat a tanteremben. (Az ajtók, az ablakok, atábla, a padlódeszkák szélei, stb.) Ha az egyenes vonalakat nem rajzoljuk párhuzamosra, akkor
