Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1930
37 amelyeknek a nevezője 10, 100, 1000, sib., tizedes törteknek nevezzük. Kiemeljük, hogy a tizedes törteknek a mindennapi életben igen nagy fontosságuk van, mert gyakran fordulnak elő mint a pénzegységnek, a méternek, a kilogrammnak, a kilométernek törtrészei. A törtalakban való fölírás hosszadalmas és kényelmetlen. Törekednünk kell egyszerűbb jelölési módot kitalálni, Van is ilyen könnyű és egyszerű jelölési mód a tizedestörtek ábrázolására. Pl. 9 ezt a törtet: {0 a következőkép írhatjuk le: leírjuk a számlálót, a 2-öt és elébe írunk egy pontot. Ezt a pontot tizedespontnak nevezzük, mert azt jelenti, hogy amely szám jobbról mellette van, az tizedrészt jelent. 10 = 2. Mivel a ^ olyan törtszám, amelyik mellett egész szám nincsen, azért a tizedespont mellé balra egy nullát írunk, ami azt jelenti, hogy a két tizedet csak magában kell gondolni, egész szám nincs mellette. (“5 = 0’2.) Ha pl. ezt akarjuk leírni, hogy (l -(- f0) méter, akkor a tizedespont mellett balra írjuk ki az 1 egészet, jobbra a ,Q-et, tehát (l -{- ,q) = 1'8. Ilyen példák még ®0 = 0’3, 3 -f- = 3’8, 52 -f- j0 — 52'7, stb. Ha ezt a törtet: j^0 akarom leírni tizedespont segítségével, akkor a hármast nem a tizedespont mellé írom jobbról, mert az a tizedrészek helye, hanem a tizedesponttól jobbra a második helyre, tehát íóo ~ 0 03. Egyéb példák: 4 + *0~0 — 4’03. Ebben a törtben: voltakép öt századrész és két tizedrész van, ha a 20 századrészt összevonjuk tizedrészekké. Azért így írjuk le: -~00 = 0‘25. Egyéb példák: = 0-71, 6 + = 6 53, 23 -f = 23‘16, stb. Ezt a törtet: ^ úgy fejezzük ki tizedesponttal, hogy a tizedesponttól jobbra a harmadik helyre írjuk a számlálót, a tizedrészek és századrészek helyére pedig nullákat írunk. — ==•• 0'005. Egyéb példák: ^ — 0’235, —, = 0-034, 7 +^,= 7013, stb. Mivel a IV. osztály számtani anyagában új művelet úgyszólván nem fordult elő, az elvont számokkal való számolásnak ebben az osztályban sokkal kisebb szerepe van, mint a III. osztályban. Úgyszólván az egész évben a mindennapi élet, a gazdaság, a háztartás, stb. körébe vágó gyakorlati példák számításával kell foglalkoznunk. A gyakorlati példák számítása nem történhetik meg a szükséges tárgyi ismeretek közlése nélkül. Azért a tanítónak számtanórán gyakran kell kitérni a példák megértését szolgáló tárgyi magyarázatok nyújtására. Meg kell magyarázni, hogy a gazdasági életben mit értünk bevétel, kiadás, jövedelem alatt, mi a nyereség, a veszteség, stb.
