Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1929
9 Veres Pálné-utcai leánynevelőintézetet. Három versenyző intézmény létesült azokban az években, amikor a tanítónőképző növendékeinek létszáma gazdasági okokból is egyre jobban apadt. 1920-tól kezdve a létszám fokozatosan hanyatlik 92-ről 59-re, majd 44-re, végül 30-ra. Ez az összlétszám mind a négy évfolyamon együttesen 1923-ban. Az egyházkerület közgyűlésein évről- évre tárgyalnak a tanítónőképzőnek, mint felesleges intézménynek a megszüntetéséről. Ezekben a szomorú években rendületlenül áll az intézet kormánya mellett dr. Sziráczky János, nem hederítve a divatos és a tanítónőképzőnek ártalmas ellenáramlatokra. Higgadt, férfias bölcsességgel és imponáló nyugalommal terelgeti az intézet hajóját a riasztó idők veszedelmei között. Nagy és sokoldalú elfoglaltsága megakadályozta abban, hogy időben és fáradságban sokat áldozhasson intézetünknek. De az a felelősségtudattól áthatott tárgyilagos higgadtság, komoly céltudatosság és kötelességérzet, amellyel kímélte, ápolgatta a reábízott egyházi értéket, többet jelentett az intézet számára minden tetterőnél. Bölcs megfontoltsága a helyzet és a problémák megítélésében, hideg nyugalma az elhatározásban, elfogulatlan igazságszeretete személyes ügyekben együttvéve egy nemes, férfias karaktert alkottak. És ez a karakter kőszikla volt, amely megnyugvást tudott gerjeszteni a mindenkor való jelenben és bizodalmát a jövendőben. Valóban az ő nemes, puritán megbízhatósága nagy vigasztalás és megnyugtatás volt az aggódók számára. És íme, megengedte neki a Gondviselés, hogy a szomorú idők elmúltával tanúja és részese lehetett az intézet meglepő gyors fellendülésének. A jószándékú, de akaratlanul ártó intézmények versenyét kihevertük. Az általános gazdasági helyzet lassan, de fokozatosan javulni kezdett: az intézet növendékeinek létszáma, s ezzel együtt az intézet gazdasági helyzete és erkölcsi tekintélye gyorsan kezdett emelkedni. Ránk nézve Sziráczky János elnökünk halálának talán az a legfájdalmasabb mozzanata, hogy akkor kellett őt elveszítenünk, midőn az intézet a teljes virágzás lendületében a legjogosultabb bizalommal tekinthet a jövő felé. Szeptember 15-én, szép derűs őszi délután, az egész tanárikar és 178 növendék gyászoló menete követte a kedves emlékezetű felügyelő koporsóját örök nyugvóhelyére. Nemes emlékét el nem múló hálával zártuk szívünkbe.
