Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1928
10 mikor a kisebb lélekszám mellett a vacsora idejét tetszés szerint helyezhettük el. A nevelést szolgálták azok az ünnepi alkalmak, midőn az intézet növendékei résztvettek valamelyik helybeli szervezet vallásos vagy hazafias tárgyú ünnepi előadásán. Az intézet ifjúsági énekkara többször tevékenyen is közreműködött ezen iskolánkívüli ünnepeken. A helybeli Luther-szövetség, a Prot. Nőszövetség, az ev. egyház és a község által rendezett vallásos és hazafias délutáni előadásokon az ifjúsági énekkar, vitéz Szomjas Frigyes tanár vezetése mellett, a tanév folyamán tizenötször szerepelt önálló énekszámmal, kétszer pedig Levius Ernő tanár vezetése mellett. Hogy csak a fontosabbakat említsem, szerepe volt az ifj. énekkarnak szept. 30-án az új harangok fölszentelési ünnepélyén, ugyanakkor az Árvaház fölszentelése keretében; nov. 1-én a hősök temetőjében és máj. 26-án a hősök emlékünnepélyén a hősi szobor mellett. Szavaló növendéket is többször szolgáltattunk ilyen ünnepi alkalmakhoz. Az intézet maga is rendezett a hazafias és vallásos nevelés célját szolgáló ünnepi előadásokat. Okt. 31-én a gimnáziummal közösen reformációi emlékünnepet tartottunk, melynek kilenc száma közül ötöt egészen a tanítónőképző szolgáltatott. Dec. 16-án a gimnáziummal közösen vallásos ünnepélyt tartottunk. Márc. 15-én ismét közösen a gimnáziummal hazafias ünnepélyt rendeztünk, melynek nyolc számából hármat teljesen a tanítónőképző szolgáltatott. Ápr. 20-án a speyeri birodalmi gyűlés emlékünnepét szintén közösen rendeztük a gimnáziummal. Ezúttal a tanítónőképző szavaiét és énekszámot szolgáltatott. Az intézeti ünnepélyek és előadások megrendezése túlnyomó részben vitéz Szomjas Frigyes zenetanár érdeme, aki elismerésre méltó fáradságot fejt ki az intézetnek a társadalom nyilvánossága előtt való minden megjelenése alkalmával. Bizonyára nem maradt hatástalan a nevelés szempontjából a VKM úr rendeletére tartott takarékossági nap nov. 1-én és a magyar hét nov. 3—11. közt. Az Ifj. Önképzőkör, az Ifjúsági Luther- szövetség csendes munkája, valamint az időnkínt alkalmasnak mutatkozó oktató fílmelőadások meglátogatása szintén kiegészítették a tanári kar nevelő munkáját. Az igazgató maga is többször összegyűjtötte az egész ifjúságot és a tanulói élet egy-egy aktuális kérdésében buzdító és intő szavakkal magyarázta meg az intézet, a nevelés vagy az egészségtan követelményeit. Máskor idegenből jött magvetők szaporították az intézeti nevelés termését, így pél-