Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1927
2 tottuk. A karácsonyi szünet kezdete és a tanév zárta előtt a tanári kar és a növendékek úrvacsorához járultak. 2. Személyi, fizetési és nyugdíjügyek. Az intézet fönnállása óta ritkán okozott annyi nehézséget a tanári létszám hiánya, mint a jelen tanévben. Betöltetlen volt egyik magyar nyelv tanári állás, a mennyiségtan-fizikatanári állás, a gazdasági szaktanárnői állás és mint ismeretes, az intézetnek nincs külön vallástanára. Ez utóbbi nehézséget volt legkönnyebb kiküszöbölni, mert Korim Kálmán, a gimnázium fiatal, ügybuzgó tanára egyszersmindenkorra késznek nyilatkozott ellátni a tanitónőképző vallásoktatását és a vallásórákkal kapcsolatos egyéb lelkész! teendőket. Ehhez a vállalkozáshoz a gimnázium felettes hatósága is készséggel adta hozzájárulását, Ilyenformán Korim Kálmán, mint óraadó látja el az ev. növendékek vallásoktatását heti 10 órában és a vallásos élet ápolását. A mennyiségtan tanári állás azért maradt ellátatlan, mert a meghirdetett pályázat után választott helyettestanár időközben állami tanítóképzőhöz kapott kinevezést, A mennyiségtan- fizikai tárgyak tanítását részben az igazgató vállalta magára, részben pedig a gimnázium mennyiségtan tanárai: Raskó Kálmán és Wagner Géza vállalkoztak annak ellátására. A magyar nyelv és irodalmi tanár állása is megürült, mert az évek óta szabadságon lévő Níkelszky Zoltánt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr saját kérésére nyugdíjba helyezte 63.875/927—IX. sz rendeletével, mely október 25-én érkezett. Több mint 5 esztendő óta fönnálló rendellenes állapot nyert ezen intézkedés által orvoslást, mert a nyugdíjba helyezés után az esztendők óta ellátatlan állás betölthetővé vált. Azonban az intézet fölöttes hatósága a megfelelő ev. tanerők hiánya folytán az állás betöltését a tanév végére halasztotta. Az ellátatlan órákat természetesen a csekély létszámú tanári kar tagjai között kellett óratöbbletek alakjában szétosztani, Ugyancsak évek óta okoz nehézséget a gazdasági tanárnői állás betöltetlen volta, Ügy mutatkozik, hogy a földmívelésügyi minisztérium nem is igen szándékozik a gazdasági szaktanításról gondoskodni, mint ezelőtt tette. Annál nagyobb baj ez, mivel a tanítóképzői szaktanárok kiképzése semmiféle szakmában nem terjeszkedik ki a gazdasági tárgyakra, tehát az igazgatóra van bízva, hogy kiküszöböljön olyan nehézséget, melynek az orvoslásához semmiféle eszközzel nem rendelkezik. Tanitónőképzőben annál súlyosabb a helyzet, mert itt a gazdasági tárgyak a háztartástant is felölelik s igy szabályszerűen csak nőre volnának bízhatók, A