Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1919

Javitóvizsgálatot tett szept. 15-én 1 elsőéves leánynöven­dék, december 1-én három fiunövendék, valamennyien ered­ményesen vizsgáztak. A tanítás a tanév kezdetétől zavartalanul folyt a tanterv­ben megszabott keretek között november hó 7-éig, amikor is a világitóanyaghiány miatt kényszerülve voltunk a délutáni órák számát redukálni, amely állapot fennállott egész decem­ber hó 20-ig, Ekkor kezdetét vette a karácsonyi, illetve az u. n. szénszünet, amely bevégződött 1920. febr. 23-án. Az iskolai év I. fele március hó 15-én zárult, hála az isteni kegyelemnek, már tiszta magyar légkörben, mert a majdnem egy évig tartó román megszálás alól mlárcius 2-án szabaduitunk fél. Az iskolai év második felének munkája a régvágyott idegen áramlattól megtisztult csillagzat jegyében indulhatott meg. Tanár és növendék egyformán egy rettenetes nyomós terhétől megkönnyebbülve lélegezhetett fel. Felvehettük az érintkezést azokkal, akiknek irányitó, buzdító s lelkesítő útmu­tatása tanárokra s egyáltalán az intézetre való közvetett és közvetlen hatását oly sok időn át nélkülöznünk kellett s akiktől való erőszakos elszakittatásunk oly hatással volt ránk, mintha a gyámolitást, támogatóst igénylő gyermek gátló aka­dály folytán nem részesülhet a szülő részéről igényelt gondo­zásban. Ennek a helyreállott összeköttetésnek áldó hatása kicsú­csosodott a f. évi május 6. és 7-én intézetünknél lefolyt fő­pásztori — püspöki látogatás alkalmával. Intézetünk ez alka­lommal részesült abban a kitüntető szerencsében, hogy dr. Raffay Sándor püspök ur Öméltósága személyes látogatásával tüntette ki, mely alkalommal a főgimnáziumot is meglátogatta. Régi reményünk vált valóra, szívből fakadó vágyunk, óhajunk nyert beteljesedést. Főpásztori minőségében először üdvözöl­hette intézetünk öt falai között. Püspöki méltóságának elfog­lalása egybeesik átszervezett intézetünk születésének idejével. Tudjuk, hogy csak a vesztett háború és a gálád hazaárulás okozta lesújtó állapota a hazának akadályozta őt kerületünk ez életképes gyermekével, intézetünkkel való minél előbbi szoros kontaktusba jövésével. S hogy ez végre megtörténhe- tpt tiszteletünkkel párosult bizalom és remény érzetével fogadtuk. 2. A tanév befejezése. A még mindig meg nem állapo­dott és rendes medrébe nem terelődött hazai közélet éreztette hatását minden téren, de az iskolailag fegyelmezett nevelés csak azért tudta felmutatni az elért eredményt, mert természet­szerű, hogy a háza sorsdöntő napjaival kapcsolatos fájdalmas benyomásokkal szemben a gyöngédebb női lélek könnyebben zárja el magát a hivatásába való elmerülés által, mint a férfi­nem. A tanév második felében a kerületi elnökséggel helyre­állolt összeköttetés már maga jótékony és építő hatással volt a tanulmányi eredményre. A záróvizsgálatok nagyliszteletü Kellő Gusztáv helyb *li lelkész, mint egyházi elnök és Horvay Ede kormányképviselő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom