Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1914
27 égetett, jóformán csak napon szárított durva edények talpának belső lapján látható. Az edény oldalára karcolt egyenesek néha oly kombinativ geometriai elrendeződést mutálnák, mely egyenesen meglepő formaérzéket és instruktiv tehetséget árul el. (II. Tábla. 2. á.) Az egyenes vonalakból alakuló egyszerű geometrikus forma a cikk-cakkosan haladó egyenes. Majd az egyenesek szalagokat alkotva, legjelegzetesebben a meander alakban jelentkeznek. A meander diszü töredékek nagyobb edény darabjait képezik. (II. Tábla. 12., 13., 14. a.) A vésett görbe vonalak hullámos diszt képezhetnek, vagy spirálisan hajló szalagot szegélyezhetnek, mint egy szalag- díszes festett cserépnél. (II. Tábla. 15. á.) A körömdisz akár a köröm élének egyszerű bemélyesztése által (II. Tábla. 3. a.), akár két ujjhegynek összehúzása által alkotva, a legváltozatosabb elrendeződésben található (II. Tábla. 4., 6., 18., 22. á.) Igen közönségesek a csipkézett bordák is. (II. Tábla. 5. á.) Nádszállal vagy alkalmas végtagcsonttal kör alakú mélyített vonaldiszek is előfordulnak. (II. Tábla. 16. á.) Éhez teljesen hasonló mélyített díszről tesz említést Farkas Sándor is a szentesi őskori lelet ismertetésével kapcsolatban. (Farkas Sándor: Szentesi őskori lelet. Arch. Ért. 1889-iki évf.-ban.) E köralaku mélyített díszek egy töredéknél mindössze mintegy 4"; átmérő- jüek. Anyagelvétel által vésett apró gödröcskék teszik ripacsos felületűé némelyik töredéket. A plasztikus díszek egyrésze rövidebb vagy hosz- szabb, kisujj vastagságú felrakott s hengeres szalagdarabkák által alkotvák. (II. Tábla. 24. á.) E szalagdarabok a vonaldiszek módjára vagy cikk-cakkos, vagy hullámos alakban lehetnek rárakva az edényfelületekre. (II. Tábla. 26. á. Ili Tábla. 1, á.) Csinos és a szappanosi ember által kedvelt disz volt a láncszerűen vésett szalagdudor, mely egy hatalmas edénynél csinos kombinációban. (II.
