Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
5 mát fogja képezni. Ez a sajátság az ember suggesti- bilitása, sugalhatósága. A suggestio tanának legalább is akkora jelentősége van a neveléstudományban, mint a mennyiségtannak a physikában, vagy az állandó súlyviszonyok törvényének a chemiában. Tessék elképzelni természettant mennyiségtan nélkül, vegytant atomtörvény nélkül, előttünk a neveléstudomány mai kezdetlegességében. A sugallás tanának pedig már nemcsak nagy irodalma van, hanem sokoldalú gyakorlati alkalmazása is az idegbetegségek gyógyításában.*) S ime az a tudomány, ami a lelki rendellenességek therápiájában minden módszernek és eljárásnak irányt szab, a lélek normális fejlődésével foglalkozó tudományban, paedagogiában mai napig nem talált helyet, noha a suggestibilitás Iegkiváltkép az egészséges léleknek tulajdonsága. Epén azért, mert a suggestio tana a neveléstudományban teljesen uj, s a mellett uralkodó fontosságú, a következő két fejezetben először általános vonatkozásaiban fogom ismertetni és csak azután térek át különleges neveléstani fontosságának méltatására. Nagyjában azt mondhatjuk, hogy akkor vé- ,ó3i^allha' gézünk suggestiot, mikor föllépésünkkel, magavisele- tünkkel és állításunkkal más emberek érzelmeit, meggyőződését, akaratát és cselekvéseit befolyásoljuk. Ez a rövidösszefoglalás, mely nem akar meghatározás lenni, maga is mutatja, milyen temérdek fajtája lehet a suggesíionak a szerint, hogy meyik módszer segítségével milyen suggestiv hatást létesítünk. Azért is nehéz a suggestio fogalmát egy meghatározásba bele- szoritani, mert nagyon sokféle jelenség tartozik körébe «) Lásd: R. Gerling: Handbuch der hypnotischen Suggestion. Leipzig 190b. 23 old. és 93 oldaltól 266-ig. A. Forel : Der Hypnotismus oder die Suggestion und Psychotherapie. Stuttgart. i9or. 180—183 oldal