Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
— 144 — gában is teljességgel indokolttá teszi egy tanítónőképző szervezését. A ref. egyház 414 tanítónői állásra 4 tanitónőképzőt tart fenn, mig evangélikus egyházunk — bár már 1907-ben is 204 tanilónői állás volt szervezve — egy tanítónőképzö sincsen, holott a reformátusok arányát követve kettőt kellene már most ferntartani. Egyházunknak nemcsak a meglévő 204 s az évről-évre szaporodó tanítónői állások szempontjából kell tanitónőképzőt fenntartani, mert tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a 2447 állami és az 1454 községi tanítónői állások közül 350—400 szintén ev. vallásu tanítónővel van betöltve (a felekezetek megoszlása arányában, tehát hozzávetőleg 600 tanítónői állásra kell tanítónőképzőt szerveznünk. Az összes alkalmazásban levő tanítónőink más jellegű intézetekben nyerik kiképeztetésüket, pedig elsőrangú fontossággal bir az, hogy tanitőnőink saját intézeteinkben neveltessenek. 17. Egy tanítőnőképző szervezésének szükségét és indokolt voltát mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy egyházi közigazgatásunk minden fóruma állást foglalt már emellett: maga az egyetemes közgyűlés már több ízben mondta ki a tanítónőképző szervezésének szükséges voltát, de sajnos — hagyományos prot. szegénységünk miatt — a megvalósulás évről-évre halasztást szenvedett. S miután e kérdésnek már éztizedes múltja van, oly megoldást kell találni, mely nagy szegénységünk mellett is a tanítónőképző szervezésének valóra vállását lehetővé teszi. III. Egy ev. tanítónőképző költség nélkül való szervezés sének módja. 18. Az előterjesztésben foglaltak szerint eyyetemes egyházunk égető szükséget képező érdeke nyerne kielégítést a tanítónőképző intézet létesítésével. Teljes joggal mondhatjuk, hogy az ev. tanítónőképző szervezése közóhaj, mert úgy egyházi lapjaink, valamint az egyes egyházmegyék és egyházkerületek is nyilatkoztak már egy tanítónőképző szervezése mellett és az egyházegyetem, melytől minden fórum ezen intézet létesítését várta, ugyan szükségesnek mondta ki a tanítónő
