Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1913
- 141 egy-cgy intézetünkre 3.5QO korona jutott. Természetes, hogy a tanulók, kivált a jó bizonyítványuak, elsősorban azokba az intézetekbe kérik felvételüket, amelyekben ingyenes el látással, vagy igen csekély fizetési kötelezettséggel vétetnek fel: tehát elsősorban az állami, azután a róm kath., gór. kath. és ref. intézeteknél próbálkoznak és ha mindenütt kimaradnak, akkor jelentkeznek a mi intézeteinknél, ahol az úgynevezett ingyenes is legalább 250—300 koronát kénytelen évenkint fizetni, mint vagyis annyit az állami intézetekben a teljes dijat fizetők, akik ott semmi kedvezményben sem részesülnek. 9. Vájjon az elmondottak alapján képezheti-e kérdés tárgyát, hogy a meglevő 5 intézetre szükségünk van-e ? Nekünk, a félakkora egyháznak, mint a református, nem volna elég szintén 3 intézet ? Kétszeres költséggel, kétszer annyi intézetben félannyi tanítót képezünk, mint a reformátusok; indokolt-e továbbra is ily terhet viselni ? A reformátusok példáját követve, nem volna-e indokolt oly megoldásról gondoskodni, mely egyfelől az indokolatlanul meglevő terhek csökkenését s ezzel, — másfelől — a szükség által parancsolt újabb intézmények létesítésének lehetőségét adná meg. (6b) II. Egy ev. tanitónőképző szervezésének indokai. II. Egy tanítónőképző szervezésének legfőbb indoka nézetem szerint az, hogy ev. egyházunknak tanitónőképzője egyáltalán nincsen. a) Ev. egyházunk a nemzeti népnevelés terén magát az államot is megelőzte. Századokon keresztül mindig példás áldozatkészséggel karolta fel a hazai népoktatás és közoktatás ügyét s e tekintetben is mindenkoron vezető szerepet vitt. — Nagyszerű példái ennek az ősi kollégiumok, közép- és főiskolák: tanítóképzők, polgári iskolák, leánynevelő intézetek és az elemi népiskolák ezrei. — Csodálatos, hogy ily magasztos kulturhivatásu egyház, mint a mi egyházunk, elsiklott egy olyan világhódító áramlat mellett, mely a yyerrneknevelést világszerte inkább női feladatnak, a nő egyéniségével sokkalta inkábbb konveniáló hivatásnak tartotta.
