Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1912
— 52 -< nyalt előterjesztés szerint intézeteink tanulmányi eredménye, növendékeink fokozott mérvű túlterhelésén legalább némiképpen való enyhítése s a vallástan tanitthatása mikéntjének a megoldása céljából, az egyetemes vallás- tanitási tantervnek, az előterjesztésben foglalt és nézetem szerint, megdönthetetlen indokok alapján való módosítását nem kérnők. A vallásoktatásnak a tantervben megállapított célja az óraszámnak ezen leszállításával, veszélyeztetve egyáltalán nem volna, Szomorúnak kellene tartanom, ha csak a vallásiam órák nagy száma biztosítaná azt, hogy a növendékek szivében a vallásos érzületet ápoljuk, lelkűket az evangélium örök igazságaival eltöltsűk, akaratukat a keresztyén erkölcsiség iránt fogékonnyá tegyük, mert az evangélium szelleme kell, hogy áthassa a tanítás és nevelés minden munkáját és minden tanárt, aki - bármit tanítson is — magyar ember és protestáns ember legyen. A vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletek, a vallásos estélyek, egyházi ünnepeink, a naponkénti reggeli és esti könyörgések és a tanárok protestáns lelkülete eléggé, sőt nézetem szerint, leginkább biztosítják növendékeinknek prot. szellemben való nevelését, tekintet nélkül arra, hogy a vallásiam órák száma mennyi. E tervezet szerint önként elesik az önálló vallástanári állás szervezésének kérdése, mely egy évtizedik vajúdott, fedezet hiányában pedig megvalósulását még csak remélni sem lehetett és a vallástan tanítását nagyrészt az intézet tanárai vasalhatják. Visszatérve az óraszám kérdésére, megjegyzem, hogy a rom. kath. tanítóképzőkben a vallástani órák számának maximuma heti 9 óra. Rá kell mutatnom még arra a körülményre, hogy a reggeli és es ti könyörgéseken a növendékek felváltva
