Evangélikus Tanítóképző, Szarvas, 1906
kerttel, bennlakással szakirányos képzéssel felállították a magas mértéket, melyet korlátolt erőikkel a felkezeti tanítóképzőknek is megkellett volna közelitniök. És ekkor mindinkább érezhető lett a hiány, melynek elhárítására a tanítóképzőt eddig fenntartó békési ág. h ev. egyházmegye magát erőtlennek érezte. És mégis a kitűzött zászlót elejteni a már létező s érezhető szükséget kielégítő intézetet megszüntetni annál nagyobb kishitűség lett volna, mert maga az állam türelmes jóakarattal várta a szarvasi tanítóképző szerencsés kifejlődését és megerősödését Innen túl aztán évente zörgetett, kért az egyházmegye tovább fejlesztendő tanítóképzője számára a bányai egyházkerülettől és az egyetemes egyháztól évi segélyezést. Azonban a különböző célokra lekötött alapítványok és tőkék és a sokszor panaszlott protestáns szegénység nem igen engedték meg, hogy a kérelem teljesüljön Csak nagykéső, midőn a közoktatási kormány, a tanfelügyelők s kormány küldöttek jelentéseiből értesült arról, hogy a gimnáziummal kapcsolt szarvasi tanítóképző, bár közszükség szolgálatában s egészséges jó szellemben fejti ki munkásságát; de függő helyzetében és hiányos szervezetében nem bir feladatainak mindenben megfelelni, adta meg az egyetemes egyház a közalapból az intézet részére az évi segítséget, melyet a kerület is megpótolt a magáéból annyira, hogy a tanítóképzőben egy zenetanári állás szerény évi díjazás mellett szerezhető volt. Utóbb a bányai egyházkerület szintén nagyobb évi összegekkel — bár azok évenkénti megszavazása a tanári állások állandó betöltését megnehezítette — fokozódó arányban hozzájárult a szarvasi tanítóképző segélyezéséhez. Az ügy érdekében megtette a bányai egyházkerület nemes lelkű s most már nyugalomba vonult 10
