Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1947
4 1. Az iskolai év rövid története. Fájdalmas személyi változások egész sora tette borongóssá ezt az iskolai évünket. Két nagy gyászesetünk bejelentése után, két szomorúan beszélő személyi változásról kell beszámolnunk. Dr. Melich János ny. egyetemi tanár, hírneves tudósunk ezév kezdetén leköszönt 1926 óta, tehát 22 éven át viselt gimnáziumi felügyelői tisztéről.Állandó nagyvonalú tudományos munkásság mellett 22 éven át szolgálta ügyes-bajos dolgaiban azt az iskolát, mely neki is Alma Mátere volt, hervadhatatlan érdemeket szerezve annak történetében. Szakadatlan érettünk is munkálása elfárasztotta, s megérlelte, majd teltre váltotta a visszavonulás gondolatát. Mi, kik vele együtt küzdöttünk és aggódtunk, vele együtt érzünk lelki fájdalmat is visszavonulásakor, kívánva neki a tudomány szolgálatában végzendő további munkálkodás felüdítő hatását sok-sok éven át. V Leköszönt felügyelő-bizottsági tagságáról Czinkotszky Kálmán, bizottságunk egyik legagilisabb tagja, gimnáziumunk gazdasági szakértője. Elsősorban az ő önzetlenül végzett szolgálatainak volt része iskolánk anyagi virágzásában. Sokoldalú tudását, hozzáértő segítségét azonban iskolai életünk minden vonalán hálásan megéreztük. Lelkes munkatársunk volt ízig-vérig, hisz valaha — nyolc éven át — ő is iskolapadjainkban ült, mint iskolánk jeles növendéke. Az iskolai munka megkezdése és befejezése az előírt időpontokhoz igazodott. A tanári testület augusztus 26-án tartotta alakuló értekezletét. A magán- és különbözeti vizsgálatok augusztus 27. és 28-án, a behatások szeptember elsején folytak le. A tanévet üunepé- lyesen szeptember 15-én nyitottuk meg, s 16-án kezdtük el a tanítás munkáját. Főhatóságunk intézkedésére a karácsonyi szünet december 20-tól január 18-ig tartott, de az így elveszített néhány munkanapot más szünetek megrövidítésével, illetve elhagyásával kipótoltuk. Június 13-án zártuk az iskolai évet, 16—19-ig pedig az érettségi vizsgálatokat is megtartottuk. A nevelés és a tanítás munkája a vallásos, a hazafias, a demokratikus szellem és a szociális érzés ébrentartása, a józan életelvek, a szorgalom, a munka és a munkás megbecsülése, ..a takarékosság, az önzetlenség és az igazságszeretet céljait szolgálta. Ünnepélyeink, megemlékezéseink is ezek szolgálatában állottak. Október 31-én a reformáció emlékének istentiszteleten s külön iskolai ünnepély tartásával áldoztunk. November 1 én és június 12-én deprekáció után felvettük az Úrvacsorát. Október 19-től kezdve kitavaszodásig az evangélikusok részére házi-istentiszteleteket tartottunk, egyébként a rendes templomi istentiszteleteken vettek részt, s a nem evangélikus vallásúak is rendesen látogatták istentiszteleteiket. Április 26—27-én evangélikus „csendes napokat“ tartottunk, ezeken vidékről Koszorús Oszkár szentetornyai ev. lelkész vett részt és tartott előadásokat. Október 6-án megemlékeztünk az 1849 i vértanúkról, január 31 én a múgyar köztársaság megalakulásának évfordulójáról, március 8-án a köztársaság elnökének névünnepéről.
