Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1937

Tótfalusi Aladár.

Folyó év július hó 1-től vált meg iskolánktól egy régi, kipróbált, nagy munkabírású, lelkes, kötelességét minden vonalon szeretettel teljesíteni akaró és tudó kartársunk, Tótfalusi Aladár. 35 évi tanári szolgálata után, amelyet teljes egészében — megszakítás nélkül — töltött el a szarvasi ág. hitv. evang. Vajda Péter-gimnázium falai között, a miniszter 16073—1937. számú rendeletével 1937. október 1-től nyugdíjazta. Nyugdíjazása már akkor történt, amikor az iskolai munka teljes erővel megindult és haladt a megkezdett úton. Az iskola hatósága tudatában volt annak a megrázkódtatásnak, amely az iskolát érte volna Tótfalusi Aladár évközi távozásával, aki tanári munkája mellett az iskola internátusa igazgatója és a közétkező eforusa is volt. Éppen ezért a felső hatóság beleegyezése folytán is, őt, mint nyugdíjas tanárt a tanév végéig alkalmazta és meghagyta egyéb vezető állásaiban is. Most a tanév végén azonban — június utolsó napjában — megvált tanári állásától és internátusi igazgatói állását is átadta megválasztott utódjának.

Tótfalusi Aladár a Magas-Tátrának bércei között — Poprádon — született 1879-ben. Elemi iskoláit a poprádi elemi iskolában, középiskolai tanulmányait Késmárkon és Debrecenben végezte. Evangélikus papi családból származván, lelke az egyházzal együttélő iskolához vonzotta őt és így választotta élethivatásául a tanári pályát. 1898. szeptemberében került fel a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára és a magyarnémet szakot választván szaktárgyaiul, 1902-ben elvégezte a tanári pályát.

Ennek végeztével — meghívás folytán — került a szarvasi evangélikus gimnáziumhoz helyettes tanárnak és mint helyettes tanár töltötte el itt gyakorlati évét is. Ennek letelte után szerezte meg tanári oklevelét, majd ennek megszerzése után