Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1937
14 nagybirtokosság (gróf Bolza József, Bolza Antónia és gróf Schröffl Mansperg Jozefa) mentette meg, amely nagylelkűen 305 holdat kitevő földet ajánlott fel azon esetre, ha az iskola Szarvasra költözik. 1834-ben települt át a gimnázium a jeles szarvasi lelkész Tessedik Sámuel által 1791-ben kiépített iskolai épületbe. Itt a fenntartó békés-bánáti, majd 1836-tól kezdve a Bánáttól különvált békési esperesség gondozása alatt következett be, kiváltkép a lelkes Vajda Péter munkássága folytán, a szarvasi gimnázium szerencsésebb fejlődése. A tanintézet felszerelése évről-évre mind gazdagabb és tervszerűbb gyarapodást mutat. Jöttek azután ismét gyászos évek. Az önkényuralom alatt csak az a középiskola nyerhetett nyilvánossági jogot, mely 12 tanerőt tudott alkalmazni. E legnagyobb veszedelemben ismét csak az egyház volt az, amely segédkezet nyújtott a már-már örvény szélén álló intézetnek. 1856-ban tették meg a békési esperesség egyházközségei az iskolát örök hálára kötelező alapítványaikat, amelyekkel felfokozták a jövedelmet a szükséges fenntartási összegre. Evvel nyerte kezdetét a főgimnázium fejlődésének új korszaka. Jeles tanárok egész gárdája tette látogatottá és virágzóvá, főleg Tatay István és Benka Gyula igazgatósága alatt az Alföldnek messzekörnyéken sokáig egyetlen főgimnáziumát. A tanulók létszáma 1861-ben már meghaladta a 300-at, 1881—82-ben 569-nyi fővel kulminált, azután lassú csökkenéssel leszállt és hosszú évtizedeken át 400 körül volt, majd újabban 350 körül váltakozik. Az iskola legújabb korszaka 1895. óta számítható. Ezidő- től fogva részesült államsegélyben, de ugyanezen évben történt a gimnázium kormányzásában is nagy változás. Az iskola fenntartója a nagy békési esperességből alakult arad-békési és csanád-csongrádi egyházmegye lett s a régi esperességi iskolatanács jog- és hatáskörét a három egyházmegye közgyűlésén megválasztott felügyelőbizottság vette át. Az arad- békési egyházmegye 1918-ban kiválván a fenntartók sorából, azóta két egyházmegye gondozza szeretettel intézetünket. Az intézet igazgatói voltak keletkezésétől a mai napig a következők: Skolka András 1802—1808., Farkas Mátyás 1808 — 1815., Benka Ádám 1816- 1829., Jankovics János 1829—1830., Tomasek Pál 1830 —1833., Molitórisz Adolf 1834 —1836., Magda Pál 1836—1840., Molitórisz Adolf újból 1841—1842., Vajda Péter 1843—1846., Bloch Mór 1846—1847., Gerő (Greguss) Ákos 1§48—1849., Pecz Gyula 1850., Molitórisz Adolf újból 1851.,
