Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1933
31 folytán nyugalomba vonult Saskó Sámuel kartársunk. Üresedésbe jött magyar-latinszakos tanári székét, az előző évben internátusi felügyelőtanári és bejárótanári minőségben alkalmazott német-franciaszakos Gasztonyi József okleveles tanárral töltötte be egy tanévre helyettesi minőségben, úgy azonban, hogy őt internátusi felügyelőtanárként továbbra is alkalmazta. Az iskola felügyelőbizottságának október hó 24-én tartott gyűlésén hozott határozatát, illetve a megválasztást a VKM is elfogadta és nevezettnek fizetését az 1933—34. tanévre 34.681 — 1933. szám alatt a megállapított percenttel kiegészítette. Az iskolában működött a múlt tanévben 12 rendes tanár. 2 helyettes tanár és 1 rendes testnevelési tanár. Az iskolai munkában résztvett ezenkívül egyházi főhatóságunknak rendelkezése folytán egy róm. kath., egy református és egy izraelita hitoktató. Iskolai hatóságunk engedélye folytán, az iskola tanárai közül a belső iskolai munkán kívül dolgozott és tanított 6 tanár a szomszédban lévő Tessedik Sámuel középfokú gazdasági tanintézetben, mint bejáró tanár, 1 pedig a helybeli ev. tanítónőképzőben. A tanároknak az iskolai munkáján kívül egyéb tereken való működéséről máshelyen történik említés. Tanítás. Az 1924-ben kiadott tanterv szerint folyt a tanítás az összes osztályokban, természetesen mindazoknak a kiegészítő rendelkezéseknek figyelembevételével, amelyek azóta kiadattak. A gyorsírást tanítottuk a IV. és V. osztályban. A francia nyelvet a göröggel párhuzamosan már az V., VI. és VII. osztályokban. A németet, mint kötelező rendkívüli tárgyat az I. osztályban, hasonlóképen az egyházi éneket az I—IV. osztályokban. Ez utóbbi tárgyak tanítása főhatósági engedély és rendelkezés alapján történik miniszteri engedéllyel is. Az eredmény sikerének érdekében buzgólkodott tőle tel- hetőleg minden tanár. Minden osztályban, csaknem minden tárgynál osztálytanítás, itt-ott már csaknem a munkáltató tanítás folyt. A tanárok látogatták egymás óráit; az igazgató 49 esetben tartott megfigyelő és ellenőrző látogatást. Az egyes havi értekezleteken, de különösen a módszeres értekezleten, a látogatások alatt felvett tapasztalatok mindig tárgyalás alá kerültek. Különösen súlyt helyezett a tanárikar arra, hogy az