Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1933
16 alapítványul kapott malmok szintén javításra szorultak és bár a mezőberényi eladott ingatlan ezt a kiadást majdnem fedezte és az alapítványi főid és hozama fokozta a gimnázium anyagi erejét, az elmaradhatatlan befektetések miatt még mindig nehéz helyzetben volt az iskola. Nem feladatom az iskola életműködésének további felemlegetése. A szarvasi gimnáziumnak történetét már a múltban is megírták és legújabban is a százéves áttelepítési forduló emlékére megjelent az iskola története a legújabb időkig. Az intézet nehéz viszonyai alig enyhültek az áttelepítés első éveiben. Magda Pál igazgatása sem volt a legszerencsésebb s igazi javulás, fellendülés csak akkor állt be, amikor 1843. őszén az országoshírű Vajda Péter került az iskola élére. A nagyszerű alapítvány minden időben egyik fő jövedelmi forrását képezte a gimnáziumnak. A jövedelmet részint haszonbérlet, részint saját gazdálkodása által biztosította magának az iskola, sőt egy időben maga a szarvasi egyház is gazdálkodott rajta, amikor az egyházzal szemben fennálló tartozások ellenértékeképen négy éven át minden bér nélkül engedte át azt neki. Ma szintén saját művelés alatt áll a földbirtok. Bár a föld maga kiváló minőségű, a sajátságos és igen gyakran éppen a földbirtok környékét jellemző időjárásbeli ab- normitások, (nagy szárazság) miatta költségvetésben reálisan beillesztett várható jövedelmet nem mindig ütötte és üti meg, hozama mégis jelentős tétel az iskola pénztárában. Ma, az alacsony gabona árak — és az állatok értékének lecsökkenése — még illuzoriusabbá teszik a várható jövedelmet. A fenntartó esperességek egyházainak súlyos anyagi helyzete miatt pedig lassan teljesen elmaradnak az 1856-ban megtett alapítványok kamatai és így el sem volna képzelhető az iskola fenn- állhatása az állam anyagi támogatása nélkül, amely 1895. óta különböző időkben, különböző mértékben, de mind a mai napig megvan. A szarvasi ev. gimnázium, amely a legrégibb időkben is a kultúra világító fáklyája volt a Nagy-Magyar-Alföldnek, amely születésétől kezdve minden munkáját az Istennek, a hazának és kultúrának szolgálatába ajánlotta, ma is egyik legtekintélyebb iskolája az Alföldnek és teljesíti azt a hármas kötelességet, amelyet programmul tűzött ki az a néhány lelkes ember, aki annak alapjait megvetette. Gyászos és tragikus bukásunk az oka annak, hogy ma a régi boldog ország
