Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1930
19 részt. Megengedtük, hogy ügyesebb előadó művészek bemutassák tudásukat előttük, szaktanárok vezetésével kirándultak a város környékére és megtekintették azokat a dolgokat, amelyek tanulmányaikkal összefüggésben lévén tudásukat növelhették. Elvittük őket a budapesti ipraművészek által helyben rendezett kiállítás megtekintésére, megemlékeztünk előttük az órákon minden iskolai életet is érintő fontosabb momentumról, előadást hallottak a magyar ipar pártolásáról, a takarékosságról, május 4.-én a magyar könyv fontosságáról és megbecsüléséről, stb. A tanév hónapjainak első napjaiban megtartotta a tanári kar a rendes értekezleteket s ezeken foglalkozott minden az iskolai életet érintő dologgal, a tanulók tanulmányi előmenetelével, erkölcsi viselkedésével és a kialakult összvélemény alapján iparkodott azután sikeresebb eredményt elérni. Szabályszerű időben megtartotta az alakuló, módszeres, ellenőrző és tanévzáró értekezleteket és a tanév folyamán kétszer, a szükséghez képest többször is figyelmeztette hivatalosan azon tanulók szüleit, akiknek tanulási sikere akár szellemi gyengeség, akár pedig hanyagság és a komoly munka hiánya miatt csekély volt és e figyelmeztetések alapján iparkodott a tanulókat vagy a felesleges iskolába való járástól távoltartani, vagy pedig szorgalmát odáig fokozni, hogy kellő eredményt tudjon felmutatni. A tanulók előmeneteléről a statisztikai adatok kapcsán adunk beszámolót, itt csak egész általánosságban említhető fel, hogy éppen a különböző középiskolák értesítőjéből kiszedett statisztikai adatok alapján megái lapítható az, hogy az összeredmény megüti az átlagos mértéket. Ezt maga a hivatalos ellenőrzést gyakorló kir. főigazgató is felemlítette látogatása alkalmával. Nem tagadható azonban az sem, hogy az eredmény még kedvezőbb lehetne. Általános tapasztalat az, hogy a tanulóság jórésze igen könnyen hajlik a felületes munkára. A megváltozott iskolánkivüli élet és világ, a szülőknek sokszor lehetetlen körülményei, nagymértékben befolyásolják többeknek a munkáját. A tanulóknak elfoglaltsága is általában véve nagy. A régebbi időknek 8-11.-ig és délután 2-4.-ig való tanítási idejével szemben, ma 8-1.-ig folyik a tanítás. És a délutánok csaknem a hét minden napján tömve vannak a rendkívüli dolgokkal, idegen nyelvek tanítása, gyorsírás, rajzolás, cserkészet, ének, atlétika, úgy, hogy a tanulónak a tanulásra szükséges szabad ideje . úgyszólván csak estétől van meg. Igaz, hogy ezekben nem mindegyik vesz részt, mert hiszen ez lehetetlen is volna, de végeredményben alig van olyan, akinek hetenként csak
