Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1928

A szarvasi evangélikus egyház küzdelme a pátens ellen.

Hamburgban megjelent röpirat fekszik előttünk, az ezernyolc- százhatvanadik évből. Címe: „Das k. k. Patent ... als Mystification des Protestantismus in Ungarn.“ A magát megnevezni nein akaró szerző — b. Frónay Gábor, a pátens ellen való harcok egyik zászlóvivője — az irat függelékében közöl olyan dokumentumokat, melyek az akkori, szenvedélyekkel túlfűtött, írásos nyilatkozatokban ugyancsak nem szűkölködő magyar protestáns világban típusos megnyilatkozásoknak voltak tekinthetők. Összesen hármat: a tiszai ev. egyházkerületnek, a pesti ev. egyházmegyének és a szarvasi ev. egyházközség prezbiférnirnának a pátens visszavonását kérelmező felségfolyamodványát. Ezek közül a tiszai kerületet a pátens ellen vívott harcban tudvalévőén a kezdeményezés dicsősége illette ; a pesti egyházmegye folyamodványa a vezérmegye állás- foglalását reprezentálta, a szarvasi egyházközségé egy a jelentéktelenség sivatagából csak népességével és a múltak emlékeivel kiemelkedő tót gyülekezetét.

A kutató, akinek valaha kedve telik majd a békési ev. egyházmegye levéltáraiban búvárkodva, idézni fel azoknak a „paten- tális“ időknek emlékét, a szarvasi egyháznak kijáró elismerést fog kiolvasni felségfolyamodványa közöltetése fényéből. Mert a régi írások lelke, igazságot osztó adataik egybehangzása a pátens ellen folytatott országos küzdelem első arcvonalában jelöli ki a szarvasi evangélikus egyház helyét.

*

Négy főpontban foglaljuk össze azokat a taktikai bázisokat, melyek a pátenst-keresztülerőszakoló császári politika alapépítményét képezhették.

Egyfelől az önkényuralom, az akasztófák árnyaival lenyűgözött ország, a kor, „melyben az élet fagyva van s megdermeded“, egyszóval maga a rezsim szolgálhatott alapul a császári akarat feltétlen teljesüléséhez. Aki még ilyen körülmények között is ellenszegülni merészelt, arra Zsedényi Ede sorsa, a börtön várakozott.

l*