Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1926

Iskolánk múltja. Miután az 1790/91. évi XXVI. t.-c. megadta a protestánsok­nak a törvényes jogalapot arra, hogy tanintézeteket állíthassanak, az alföldi nagy evaug. gyülekezetek komolyan kezdtek foglalkozni avval a gondolattal, hogy közáldozattal olyan iskolát létesítsenek, amely feleslegessé tegye, hogy az alföldi protestáns családok gyer­mekeiket a messze fekvő felvidéki intézetekbe küldjék. Az életre­való eszme azonban csak 1802-ben vált valóra, amikor a nagy Békés-bánáti Esperesség Szarvason tartott közgyűlésén elhatározta egy az esperesség tulajdonát képezendő latin iskola felállítását. így jött létre 1802 őszén a mezőberényi főgimnázium. Hogy az is­kola első igazgatója, a nagytudományú Skolka András négy se­gédjével hány osztállyal s milyen tanítási tervezet mellett kezdte meg az 51 főnyi tanulóság oktatását, azt alig lehet a rendelkezésre álló töredékes adatokból megállapítani; de tény, hogy idősebb ta­nulók tömeges jelentkezése folytán a mezőberényi iskola már fej­lődése első éveiben több osztályra szétváló, nagyobb-szabású tan­intézet volt. A főgimnázium, melynek anyagi és szellemi érdekeit az es­peres elnöklete mellett az „iskola-tanács“ intézte, az egyházi hí­vek szerény adakozásából, a tanulók befizetett tandíjaiból és főleg a Wenckheim, Podmaniczky, Prónay és Földvári nemes családok áldozatkészségéből tartotta fenn magát az első években. Majd mind nagyobb nehézségekkel küzdött, a jövedelmi források csökkenése, a tanári személyzet gyakori változása s különösen az 1811— 13. évi devalvatio miatt. S bár 1815-től a klasszikái képzettségű Benka Ádám (fi829), felfokozván a tanulók számát 42-ről 200-ra, jóhir- nevüvé tette az intézetet, ennek sorsa mind bizonytalanabb lett ő utána, de főleg az 1831-ben dühöngő kolerajárvány után, mely megapasztotta a tanulók és pártfogók számát s kimerítette a jöve­delmi forrásokat. A veszendő intézetet ekkor a szarvasi nagybirtokosság (gr. Bolza József, gr. Bolza Antónia és gr. Schröffl Mansberg Jozefa) mentette meg, amely nagylelkűen 305 holdat kitevő alapítványi föl­det ajánlott tel azon esetre, ha az iskola Szarvasra költözik. 1834- ben települt át a gimnázium a jeles szarvasi lelkész, Tessedik Sá­muel által 1791-ben kiépített iskolai épületbe. Itt a fenntartó Bé­kés-bánáti, majd 1836-tól kezdve a Bánáttól különvált Békési es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom