Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1926
12 katona-vezért, a Kárpátok őrét és hősét emelte hozzánk Szurmay Sándorban, hanem megajándékozott bennünket a háború vihar- madarával is Gyóni Gézában. Ennek a Gyóni Gézának, ez ősi iskola volt diákjának büszke emlékét őrzik szeretettel s hírét-nevét ez Alma Mater hírével-nevével együtt ápolják, hirdetik és védik a szarvasi öregdiákok. Azért állította az Öregdiákok Szövetsége ezt az emlékművet is halhatatlan diáktársának: Gyóni Gézának itt a szarvasi öreg gimnázium óvó és oltalmazó eresze alatt A Szövetség nevében kérem tehát, hulljon le az emléktábláról a lepel! >1= Dr. Melich János gimnáziumi felügyelő beszéde az emléktábla átvételekor: Tisztelt ünneplő közönség! Örömmel veszem át gondozásra a gimnázium felügyelő bizottsága nevében Alma Materünk falába illesztett Gyóni Géza-emléktáblát. Örömmel és büszkeséggel, mert benne látom nagyértékü intézetünk nevelési eszményképe szimbólumát. A mi nevelési eszményünk minden iskolánkba járó ifjúnak a közműveltséget nyújtó tárgyak segítségével megalapozni világnézetét, megadni életideálját. E nevelési eszményünknek intranzigens része megdönthetetlenné tenni az ifjakban magyarságukhoz való ragaszkodásukat, hűségüket. Nevelési eszményünk ezen részét szép- multu iskolánk Gyóni Géza esetében is eredményesen szolgálta. S egy világégés volt az az alkalom, amelyben Gyóni Géza Istentől adott szép tehetségével világnézete, életideálja ezen intranzigens részéből maradandó értékű költeményeivel bizonyságot tett. Büszkék vagyunk reá, hogy világnézete, életideálja ezen kialakulásában a mi intézetünknek is része van. Ép ezért fokozott büszkeséggel veszem át az emléktáblát s a felügyelő bizottság nevében hálás köszönetét mondok Szarvas város közönségének, hogy a szarvasi Öreg Diákok Szövetsége kérésére ez emléktábla költségeihez hozzájárult, a szarvasi Öreg Diákok Szövetségének, elsősorban vezetőségének, hogy fáradtságot nem ismerő buzgalmával ez emléktáblát elkészíttette s kegyeletül, emlékezetül, buzdításul a tudomány e megszentelt épületének falába elhelyeztette. * Dr. Kemény Gábor beszéde a volt osztálytársak nevében: Abban az általános ünneplésben, melyben ma országszerte részesítik Gyóni Gézát, úgy érzem, hogy nekünk, osztálytársainak jutott a legcsodálatosabb élmény ... Mi a Természet legnagyobb titokzatosságáról, a gyermekről próbáljuk óvatos kézzel felebbenteni a fátyolt; a gyermekről, aki már magában hordta az alkotás minden lehetőségét; a gyermekről, akinek szomorú szemében már ott égett az elhivatottság lázas fénye.
