Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1917
9 dóságában mutatkoztak. E hajlamnak elfojtása képezte főgondunkat. Nagyobb tanulóink közül egynek kellett tanácsunkra helytelen magaviseleté miatt kimaradnia. Elismeréssel kell megemlékeznem arról a kifogástalan magaviseletről, mely tanulóink és leányaink érintkezésében mindkét részről tapasztalható volt. Örömmel állapíthatom meg, hogy a leányok bejárása nem nehezítette meg a fegyelmet; pedig e tekintetben való aggodalmunk miatt késlekedtünk évek ó*a a bejárni kívánó növendékek felvételével. Az első év eredménye reményt nyújt an a, hogy nagyobb létszám mellett is megőrzi a kívánatos fegyelmet a következetes és tapintatos ellenőrzés. 111. Iskolai ünnepélyeink megtartásában nagy akadályunkra szolgált az a körülmény, hogy nagyobb tanulóinknak a tanfolyamokon való elfoglaltsága, majd hadbavonulása miatt dőlés zenekörünk csak ideiglenesen alakulhatott meg s az ifjúsági egyletek működése általában vagy szünetelt, vagy nagyon hézagos volt. Ezért volt, hogy egy két esetet kivéve, nem léptünk a nagyközönség elé, hanem csak tanuló ifjúságunk körében tartottuk meg az iskolai ünnepélyeket. A Vajda-Önképzőkör zárt diszülésén rótta le kegyeletét a 13 vértanú emlékének; március 15-én pedig a tornacsarnokban a tanári kar és felügyelő-bizottság egy-két tagjának jelenlétében tartotta meg hazafias ünnepélyét a körről szóló jelentésben közölt műsorral A reformáció négyszázados évfordulójának megünneplésénél az egyház kérelmére mellőzte iskolánk a külön ünnepély tartását, hanem tanárai és tanulói közreműködésével az egyháznak október hó 28-án és 31 én tartott templomi ünnepélyein vett részt. Ez utóbbin Mendöl Lajos vallástanárunk tartotta az ünnepi egyházi beszédet, az intézet igazgatója alkalmi költeménnyel s a tanuló ifjúság karénekkel gyarapította a műsort. A felekezeti főhatóság óhajához képest a reformációi emlékünneppel kapcsolatosan október 20-án és 27-én vallásos estélyt tartottunk a közönség élénk érdeklődése mellett. Az elsőn Mendöl Lajos tanár vázolta nagy vonásokban hazánk protestáns egyházának történetét a másodikon Pap András
